Voltak, akik már azt sem tartották helyesnek, hogy Kósa Lajos fővédnöke egy olyan versenynek, amiben két lánya is indul. Erre persze lehet legyinteni, hogy ugyan már, a polgármesternek illik fővédnöknek lenni, ha a városában jeles sportesemény van, az Országos Műkorcsolya Utánpótlás Vidékbajnokság pedig az, arról pedig nem tehet a városvezető, hogy két gyermeke is tehetséget mutat ebben a sportágban.

Az igazi felháborodást azonban nem a fővédnökség ténye váltotta ki, hanem a szombati versengés megrendezésének a mikéntje. A szakemberek elmondása szerint az ISU (Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség) szabályzata szerint egy korosztályos kategóriába tartoznak az 1997. július 1. és 2000. július 1. között született gyermekek. Debrecenben azonban ezt kettéválasztották, méghozzá igen furcsa módon: a három évet nem másfél-másfél évre, hanem az egyik kategóriába a 1997. július 1. és 1998. július 1. között születettek kerültek, a másikba pedig az 1998. július 1. és 2000. július 1. közöttiek. Ennek eredményeként a 11-13 éves korosztály egyik kategóriájában hat nevező volt, a másikban meg csak három. (Más versenyeken is megesik, hogy ha sokan indulnak egy korosztályban, akkor a kategóriát kettészedik. A hétvégi debreceni bajnokságon is volt olyan kategória, ahová tizenketten neveztek, de azt a kategóriát nem bontották ketté, egyben hagyták, míg a kevesebb indulós korosztályt szétkapták.)

A furcsa módon kettémetszett korosztály háromindulós kategóriájának mindegyik versenyzője a Debreceni Sportiskola színeiben lépett a jégre, így garantált volt, hogy mindegyik gyermek érmes lesz, cívishonnak hoz dicsőséget. Hármójuk közül pedig Kósa Eszter bizonyult a legjobbnak. (Az önkormányzati hírportál ezt a címet adta tudósításának: Aranyeső a Jégcsarnokban.)

A korosztálybontás miatt felháborodottak azt mondják, hogy a polgármester lányának kreálták a külön kategóriát a szervezők, a vele azonos korúakat, de nála jobbakat eltávolítandó mellőle. (A Facebookon egy – nem névtelen – szemtanú így számolt be a történtekről: Az első tény: Esztike valóban hibátlan és erős programot futott, viszont a programkomponensekben erősen felpontozták. Tavalyhoz képest Sebestyén Júlia (és Nottinghamben Gurgen Vardajan) munkája nagyon látszik rajta. Ugyanakkor fostak Kósáék, hogy az országoson advanced novice-ban (ott már két programot kell bemutatni) jól teljesítő miskolci lányok simán verik Esztert, ezért úgy csinálták a 3 féle novice korosztály elosztását, hogy Esztike 3, tkp. súlytalan versenyző ellen korcsolyázott, a miskolciak és az általuk eltávolított Mórucz Babett a másik korosztályban versenyzett. (…) A helyzet pikantériája azonban, hogy mennyire látszik, hogy csak a felnőttek szintjén van ez a rivalizálás, hiszen Babett az eredményhirdetés előtt ugyanúgy játszott a jégen volt jégkarcos edzőtársaival, mint azelőtt. Ők nem utálták ki maguk közül, csak Kósa és a felesége teremtették ezt az egész szituációt, hogy a kislány most heti 2x Miskolcra jár edzeni busszal, 12 évesen a buszon ebédel-vacsorázik-tanul, hiszen magántanuló lett az edzések miatt. Ő minden egyes edzéséért megküzd a szüleivel együtt – hisz anyagilag is elég nagy áldozatot követel a műkorcsolya -, míg Eszterkének minden az ölébe hullik. Ezért a gyerek nyilván nem hibáztatható, ő egy kedves, halk szavú, udvarias kislány, de akkor sem elhanyagolható, hogy sokkal több minden a rendelkezésére áll, mint más versenyzőknek.)

Nemcsak a verseny maga, hanem a róla készült médiabeszámoló is igen debrecenire sikeredett. Az önkormányzati televízió tudósítása beszámolt arról, hogy öt arany-, egy ezüst- és három bronzérmet szereztek a szombati versenyen a Debreceni Sportiskola ifjai, de a kilenc érmes közül csak a polgármester lányának nevét említették meg, csak őt szólaltatták meg, a másik nyolc debreceni korcsolyázó fiatal csak arctalan szám a városi „köz”tévében.

(Az ügy kapcsán véletlenül se feledjük: a gyerekek ártatlanok, a felnőttek nem!)

UPDATE: Az önkormányzati hírportál, a Dehír végre kiegészítette a tudósítását, és a többi debreceni illetőségű érmest is felsorolta. Bár a lista nem teljes, van olyan debreceni kislány, aki ugyan a városban él, de máshol kényszerül edzeni. Neki nem jutott hely a névsorban. A Dehír (városi televízió) munkatársai a tudósításuk mozgóképes anyagát is kicserélték, kibővítették, így már nem csak a polgármester lányát szólaltatják meg benne. Ezek a kiegészítések, pótlások, finomítások, visszamenőleges igazítások is valószínűleg azt bizonyítják, hogy mások szerint sem volt helyénvaló, amit (részben) szóvátett ez a blogbejegyzés.