A Népszabadság arról ír, hogy a választások után sem nőtt az emberek bizalma a politikusok iránt. A Közbizalom 2010 felmérése szerint a válaszadók 80 százaléka egyáltalán nem vagy nem nagyon bízik a politikusokban. A legnagyobb bizalom, mint ahogy az már megszokott a rendőrséget övezi. A jelentés készítői ugyanakkor megjegyzik, hogy az alacsony iskolai végzettségűek bíznak meg leginkább a rendőrségben. A bizalmi lista másik éllovasa a civil-nonprofit szféra. A civilek megítélése a rendőrséghez hasonlóan nem éri el a bizalmi index közepes értékét sem. Az igazságszolgáltatás a középmezőnyben végzett. Ami az egyházak megítélését jelenti e területen született a legszélsőségesebb válaszok. A megkérdezettek 21 százaléka ugyanis egyáltalán nem bízik bennük ugyanakkor az összes intézmény közül az egyházakban bíznak a legtöbben.

A Magyar Nemzet szerint már folyik a szakértői egyeztetés arról, hogy a kormány meddig és milyen feltételekkel hosszabbítsa meg a kilakoltatási moratóriumot. Szinte bizonyos, hogy az új szabályok mindenképpen oltalmaznák a devizahiteleseket. Szakértők szerint egészen addig megtilthatják a kilakoltatást, amíg a bankok nem állapodnak meg a kormánnyal a bedőlő devizahitelek anyagi terheinek megosztásáról. Tartozás miatt jelenleg senkit nem lehet az otthonából elküldeni, a szabályok tehát azonos módon védik a devizahiteleseket, a közműtartozást felhalmozókat és a más típusú adóssággal küszködőket. A kamarai statisztikák egyébként azt mutatják, hogy az utóbbi években igencsak megrendült a lakosság anyagi helyzete. Az előző három esztendőben drasztikusan emelkedett a bírósági végrehajtók ügyeinek száma.

A Világgazdaság arról ír, hogy nem csitul a vita arról, hogy vajon kellenek-e vízlépcsők a Duna hazai szakaszára. Egyes szakértők szerint a folyó hajózhatóságát hagyományos módszerekkel csak kismértékben lehet javítani, környezetvédők viszont állítják: a vízlépcsők jelentős környezeti kockázatokat hordoznak. A kormány is ellenzi ezek megépítését. Martonyi János külügyminiszter szavai szerint környezetbarátabb módon, annak átalakítása nélkül is hajózhatóbbá kell tenni a folyót, és inkább a hajókat kell a Dunához igazítani nem pedig a Dunát a hajókhoz. Az Európai Unióban nincs napirenden a kérdés. Ám az Európai Bizottság Duna stratégiai akciótervében a folyó mint szállítási útvonal fejlesztési is megtalálható a célok között. Az anyag arra már nem tér ki, milyen konkrét lehetőségek vannak a Duna hajózhatóbbá tételére.

A Napi Gazdaság szerint meghirdette idei ellenőrzési irányelvét a Nemzeti Adó és Vámhivatal. Az idén kiemelt figyelmet kapnak a gépjármű és motorkereskedők, illetve a javítók, de nem lehetnek nyugodtak az élelmiszer-feldolgozók és a fakitermelők sem. A legendásan számlakímélő személyes szolgáltatásokat is vizsgálja a hatóság, vagyis a fodrász, kozmetikus, jós és asztrológus is előveheti a számlatömbjét idén. Tavaly 282 ezer ellenőrzést végzett az adóhivatal, és 476 milliárd forint adóhiányt állapított meg.

A portfolio.hu szerint a magánnyugdíjpénztári átalakításokkal jelentős vagyon kerül át az ÁKK-hoz, ennek egy kisebb, de az érintett tőzsdei társaságok szempontjából nem elhanyagolható része magyar részvény. A stabilitás Pénztárszövetség statisztikáit felhasználva a lap megbecsülte, hogy melyik társaságokat érinti leginkább az állam tulajdonszerzése. Számításaik szerint a kisebb vállalatok közül a Rábában szerezhet az állam 5 százalékot meghaladó befolyást. A tavalyi harmadik negyedév végén a magánnyugdíjpénztárak portfóliójában elhelyezett közvetlen magyar részvénybefektetés értéke 179,8 milliárd forint volt. A legnagyobb befolyással a Rábában az Állami Nyomdában rendelkeztek a magánnyugdíjpénztárak a teljes portfóliót alapul véve.

inforadio.hu