Elég hosszú hallgatás után jelentkezünk. Mentségünkre szóljon, hogy ez a vizsgák, az év elejei stratégia-alkotások tervkészítések időszaka, így a Miskolci Fürkészek minden tagja erősen leterhelt volt. Ugyanakkor elég sok időt vesz igénybe a beérkező információk ellenőrzése úgy, hogy nagyon óvatosaknak kell lennünk. Nem magunk miatt aggódunk, az MF csapatába belépettek tisztában voltak, vannak azzal, mit és miért tesznek. Vannak köztünk titkosszolgálati vegzáláson edzettek is! De vannak családtagjaink, barátaink, akik nem tehetnek róla, hogy ilyen világban élünk és akiket nem akarunk kitenni semmilyen bántódásnak! Szintén fontos forrásaink megvédése, hiszen csak akkor tudunk hatékonyak lenni, ha bírálataink megalapozottak. Nem állítjuk, hogy nem követünk majd el hibákat, ezt ilyen körülmények között nem is lehetne elvárni, de minden erőnkkel azon vagyunk, hogy ezek számát és súlyát a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük.
Úgy terveztük, hogy a Szalon-Czukor-os ügy után az új városvezetés személyzeti politikájával fogunk foglalkozni, ugyanis nagyon érdekes és az adventi-szilveszteri üggyel is kapcsolatos információk érkeztek hozzánk, de az említett túlterheltség miatt belecsúsztunk egy másik témába, ami még ennél is fontosabb, hiszen az egész Várost (így! – MF) érinti. Ez pedig annak vizsgálata, a városban zajló események, rendezvények miként hatnak ki a ránk, miskolciakra és a rólunk kialakult/kialakuló képre. Így aztán természetes módon adta magát, hogy összehasonlítsuk a Szalon-Czukor címen futott borzadmányt a Kocsonyafesztivállal. Természetesen, a fesztivál zárása óta eltelt két nap még nem elég egy komoly elemzéshez és szeretnénk információkat kérni a szervezőktől, hogy a személyes benyomásainkat összevethessük a hivatalos adatokkal, de oka van annak, hogy mégis már most jelentkezünk. Egy bevezetővel.
Az ok a következő és bár írásos bizonyítékaink vannak, még mindig szeretnénk azt hinni, hogy valami végzetes tévedés történt. Mert ha nem, akkor – sajnos – azt kell mondanunk, hogy a mostani városvezetés, ne szépítsünk, Kriza és szűk csapata már nem egyszerűen balfék, hanem egészen egyszerűen idióta!
Nézzük a tényeket, legalábbis amit tudunk belőlük:
– Van egy fesztivál, amiről mára az egész országban, de még külföldön is tudnak, legalábbis az utcán gyakran hallható idegen nyelvű beszédekből erre következtetünk.
– Több tíz-, vagy talán százezer emberrel együtt bennünket, MF-eseket csak és kizárólag az érdekel, egy ilyen fesztivál mit és hogyan mutat meg rólunk. Így aztán hidegen hagy bennünket, még jobboldaliakként is, hogy Rózsa Editnek, vagy Fedor Vilmosnak milyen a pártállása. Az előbbié azért nem, mert már/még nem politikus, az utóbbié pedig azért, mert majd szidjuk, ha politikusi minőségében tesz valami rosszat. A hétvége egyik napján az Impresszóban tartott – szűkített körű – röpgyűlésen abban egyetértettünk, hogy az előző években sem éreztünk szoci nyomulást a fesztiválon, Káli rövid megjelenései pedig nem lépték túl azt a szintet, ami egy polgármestertől elvárható a Város szempontjából ennyire fontos eseményen. Kálit sok mindenért lehet szidni, de a Kocsonyafesztiválokon nem szerepelt túlzott módon.
– És itt van az, ami nálunk az idén kivágta a biztosítékot és gyors reagálásra késztetett minket. Legyünk világosak, egy polgármestertől nem várható el, hogy minden magánrendezvényen, eseményen megjelenjen. De az igen, hogy ne maradjon távol egyetlen olyan nagyszabású eseményről, ami nagyon fontos a Város, a lakói számára. Márpedig a Kocsonyafesztivál ilyen. Bizonyítja ezt az is, hogy pénteken, ami hagyományosan inkább a miskolciak „magán” Kocsonyafesztiválja, annyian voltak, mint tavaly szombaton, amikorra a turisták is megérkeznek. Mint írtuk, most még nem szeretnénk mélyen belemerülni a Városban zajló események hatásainak elemzésébe, de azt már most állíthatjuk, hogy a Kocsonyafesztivált nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Nem tudjuk, a fesztivál szervezői meghívták-e Krizát, hogy Kálihoz hasonlóan nyissa meg a Kocsonyafesztivált, vagy sem, erre a napokban várunk majd választ. De pénteken jelen voltunk a Művészetek Házában, a hivatalos megnyitón. Ott Rózsa Edit szavaiból úgy értettük, hogy a város képviselői kimentették magukat és más elfoglaltságra hivatkozva maradtak távol. Ez nem csak azért volt kínos, mert a színpadon kint volt Mohács (amúgy fideszes) alpolgármestere, Hajdúböszörmény (amúgy fideszes) polgármestere és az NKA néprajzi kuratóriumának vezetője (?). Persze ezért is, mert Krizának, vagy valakinek a csapatából már csak miattuk is meg kellett volna jelennie a MűHá-ban!
De igazából azért, mert velünk MF-esekkel együtt több százan néztük meg a miskolci sérült gyermekek előadását. Még akkor is, ha az egész fesztiválból semmi sem érdekelte Krizát és csapatát, Miskolc polgármesterének kötelessége lett volna jelenlétével megtisztelni ezeket a kislányokat és kisfiúkat, akik óriási erőfeszítéssel tanulták be és adták elő műsorukat. Jellemző módon, ők jók voltak az athéni és pekingi paraolimpiák megnyitóin, de nem elég jók Krizáéknak!
De a történetnek itt még nincs vége. Nem kicsi volt a megdöbbenésünk, amikor megtudtuk, Kriza mivel, pontosan kivel múlatta az időt akkor, amikor az ország egyik legnagyobb fesztiválja éppen megkezdődött.
A Város Fideszes polgármesterének fontos találkozója volt. Nem fogják kitalálni kivel: Thürmer Gyulával, a Magyar Kommunista Munkáspárt vezetőjével találkozott (kiemelés tőlünk! – MF).
Tehát a Kocsonyafesztivál Krizának és kamarillájának túl balos, de Thürmer elfogadható? Egy fideszes polgármester semmibe veszi Mohács fideszes alpolgármesterét és Hajdúböszörmény fideszes polgármesterét, de van ideje egy kommunista pártelnökkel trécselni? Tényleg ennyire fontos volt Thürmerrel találkozni? Vajon milyen világmegváltó gondolatokat cseréltek, hogy nem volt fontos megnézni a sérült miskolci gyermekek és a mohácsi gyermek busók előadásait?
Van a hülyeségnek határa????
Erre és az egész fesztiválra még visszatérünk.