Növekvő munkanélküliség jellemzi a magyar gazdaságot, a társadalom fele napról-napra él – derül ki a legfrissebb statisztikákból. Az áremelkedések, az egészségügy és a nyugdíjak foglalkoztatják leginkább a magyarokat.
Csaknem 11,2 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta 2010 utolsó két hónapjában és 2011 eddig eltelt heteiben, derül ki a statisztikai hivatal elemzéséből. A tendenciákat figyelembe véve a foglalkoztatás további csökkenése és a munkanélküliség növekedése várható a következő hónapokban is. Előrejelzések alapján azonban márciustól újra a foglalkoztatás növekedésére lehet számítani.
A foglalkoztatottak száma 28 ezerrel csökkent az előző 3 havi átlaghoz képest, míg a munkanélküliek száma 12 ezerrel nőtt. A foglalkoztatás csökkenése megfelel a szezonalitásnak, az egy évvel korábbihoz képest azonban 26 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Eközben a munkanélküliek száma is növekedett, 18,4 ezerrel az egy évvel korábbihoz képest, így a gazdaságilag aktívak száma mintegy 45 ezerrel nőtt.
– Az európai közvélemény változását 1974 óta vizsgáló Eurobarometer idei eredményei alapján – a gazdasági folyamatok eredményeképp – a magyar közvéleménynek csak a fele elégedett az életével, az uniós átlag ennél lényegesen magasabb, 78 százalék. A magyar megkérdezettek 93 százaléka rossznak tartja saját országa helyzetét, szemben a jóval alacsonyabb 70 százalékos EU-átlaggal. A jövőt illetően a 2010 tavaszi hasonló felméréshez képest a magyarok kevésbé bizakodóak: kevesebben gondolják, hogy saját anyagi helyzetük, az ország, az EU és a világ gazdasági helyzete, vagy a foglalkoztatási helyzet jobbra fordulna – foglalta össze Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője a távirati irodának.
A Tárki által végzett kutatás jelentése szerint a magyarok számára a munkanélküliség csökkentése és a gazdasági helyzet javítása a legégetőbb kérdés; a megélhetési problémák szembetűnőek, ezen kívül az áremelkedések, az egészségügy, az államadósság, a bűnözés és a nyugdíjak foglalkoztatják leginkább az állampolgárokat. Uniós csatlakozásunk óta a magyar lakosságnak is felteszik a saját helyzetükkel, országukkal és az EU-val kapcsolatos kérdéseket. A magyarok többségénél továbbra is hiányzik az anyagi biztonság és a hosszú távú tervezés lehetősége, bár az EU-átlagnál nagyobb az optimizmus a globális pénzügyi válság utáni munkaerőpiaci helyzet fellendülésével kapcsolatban.
A saját háztartások anyagi helyzetének megítélése nagyon kedvezőtlen: Magyarországon a megkérdezettek 51 százaléka napról napra él. A lakosság mindössze 30 százaléknak vannak anyagi vonatkozású tervei a következő fél évre, és csak a háztartások 17 százaléka tud egy-két évre előre tervezni. Ezek az adatok az uniós átlaghoz képest rosszabb képet tükröznek, az EU-ban mindhárom csoportba megközelítőleg a háztartások harmada tartozik.
mindennapi.hu