Több település után Miskolc és Szolnok önkormányzata is úgy döntött, tárgyalásokat kezd a történelmi egyházakkal több általános- és középiskola, valamint kollégium átadásáról. A fenntartóváltásnak előnyei és hátrányai is lennének – a komoly anyagi problémákkal küzdő települések azonban elsősorban több tízmilliós megtakarítást remélnek a döntéstől.

Jelenleg nyolcszáz egyházi általános- és középiskola működik az országban, számuk azonban a jövő tanévtől jelentősen megnőhet. A legtöbb településen csak hetek múlva születik végleges döntés az átadásokról, ám az önkormányzatok már most megkezdték a tárgyalásokat az egyházakkal és az érintett intézményekkel.

Szolnok és Miskolc is az átadás mellett döntött

A szolnoki önkormányzat a helyi oktatás teljes átszervezésére készül, több iskolát egyházi fenntartásba adnak át – jelentette be Szalay Ferenc polgármester. A Tiszaparti Gimnázium épületében például egy római katolikus általános iskola és egy nyolcosztályos gimnázium kezdené meg a működést. „Az intézmény valamennyi tanulóját átvennénk, erről már zajlanak az egyeztetések a szülőkkel és a diákokkal” – mondja Beer Miklós váci megyéspüspök.

Miskolc három iskolát és egy óvodát adna át különböző egyházaknak, az intézkedéstől évi több százmillió forintos megtakarítást remél az önkormányzat. „Nemcsak pénzügyi, hanem szakmai szempontok is indokolják a tervezett lépést. Egy egységes oktatási rendszert hoznánk létre: egyrészt meg akarjuk őrizni a magas színvonalú önkormányzati iskolákat, másrészt szeretnénk, ha az egyházak is szerephez jutnának a helyi oktatásban” – magyarázza Kiss Gábor, a polgármesteri hivatal humán főosztályának vezetője, aki szerint a speciális problémákat is jobban lehetne kezelni az egyházak bevonásával. A tanulási zavarral küzdő gyerekek oktatásával foglalkozó Kossuth Lajos Evangélikus Gimnáziumba például beolvasztanák a szomszédban működő Istvánffy Gyula Általános Iskolát, ahol az egyházzal együtt szintén speciális tanrendet dolgoznának ki.

Az Istvánffy Gyula Általános Iskola igazgatóját nem érte váratlanul a tervezett lépés, az evangélikus egyház ugyanis korábban is jelezte már, hogy átvenné az intézményt. „A tantestület higgadtan fogadta a hírt, nem tapasztaltunk ellenállást” – mondja Kascsák Ferenc, aki szerint az iskola mindennapi életében jelentős változások várhatóak, ezeket pedig mindenkinek meg kell szoknia. „A házirend valóban változni fog az intézményben, de senkire nem kényszerítjük rá a hitet” – ezt ígéri az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke. Fabiny Tamás szerint a hitoktatás tanrendi keretbe kerül, de mindenki lehetőséget kap arra, hogy a saját vallását gyakorolja, és senkinek nem lesz kötelező megkeresztelkednie.

Egyházi iskolák: előnye is van, hátránya is van

„Igaz, hogy szigorúbb a szabályrendszer, de az egyházi iskoláknak kétségkívül megvannak az előnyei” – mondja Szűcs Ferencné, aki húsz évig tanított egyházi fenntartású általános iskolában. „Az egyházi iskolák szakmai munkája köztudottan magas színvonalú, az országos rangsorban is előkelő helyen szerepelnek. Sok szülő kifejezetten egyházi intézményt keres, mert ott nagyobb a fegyelem, a szigorúság, és megfelelő értékrendet sajátítanak el a gyerekek”

Szűcs Ferencné szerint ugyanakkor sok pedagógus nehezen szokja meg, hogy az egyház lojalitást vár el a tőlük. „A vallási szemléletet be kell építeni a tananyagba, emellett rendszeresen kell templomba járni” – magyarázza.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) éppen attól tart, hogy a tervezett iskolaátadások miatt rosszul járnak a tanárok: vallásos elköteleződést várnak majd tőlük, és közalkalmazotti státuszukat is elveszítik. A szervezet a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése miatt nemrég Alkotmánybírósághoz fordult. „Eddig is volt lehetőségük az önkormányzatoknak arra, hogy fenntartói jogukat átadják valamelyik egyháznak, de öt évig továbbra is nekik kellett finanszírozniuk az iskola működtetését. Nyáron a közoktatási törvény módosításával ezt az ötéves moratóriumot törölték el. Aggályosnak tartjuk, hogy az önkormányzatok – amelyeknek kötelező feladata a közoktatás – ilyen egyszerűen lemondhatnak az iskolákról anélkül, hogy az önkormányzati törvényt módosítanák” – mondja Galló Istvánné, a PSZ elnöke. A Pedagógusok Szakszervezetének elnökével készített interjúnkat itt olvashatod el.

Az egyházak is óvatosak

Az általunk megkérdezett egyházak képviselői sem örülnek annak, hogy egyre több önkormányzat ajánl fel nekik iskolákat. „Számos esetben nemet mondunk, mert hiába kapjuk a kiegészítő normatívát, ennyi intézményt nem tudunk fenntartani. Ezért csak nagyon indokolt esetben vesszük át a felkínált iskolákat és óvodákat” – mondja Fabiny Tamás evangélikus püspök.

A római katolikus egyház is óvatosan fogadja az önkormányzatok kéréseit. „Egy intézmény átvétele és működtetése számunkra is megterhelő. Ráadásul azzal sem értünk egyet, hogy jelen esetekben az önkormányzatok megkeresése mögött nem vallási meggyőződés, hanem inkább anyagi megfontolás áll” – teszi hozzá Beer Miklós váci megyéspüspök.

A református egyház pedig egyenesen felszólította gyülekezeteit és az egyházmegyéket, hogy csak indokolt esetben vegyenek át oktatási intézményeket az önkormányzatoktól. Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a református zsinat lelkészi elnöke szerint ugyanis az egyházi intézményvezetők nem alapozhatnak a jelenlegi, kedvezőnek tűnő finanszírozási feltételekre, mert ezek átalakítás előtt állnak.

Szűcs Dóra
eduline