Reggel azért írtam ezt a múltamba mélyen visszanyúló emlékezést, hogy levezessem ama indulatomat, amit egyik ma reggeli rádióműsorban hallottam. Nevezetesen, hogy az egész hadügyminiszteri korrupciók és tábornoki umbuldák hogyan néztek ki csupasz valóságukban. Nem sok ez, elvtársak: a békávé változott hagyó, meg a máv-ügy, meg a cuslág, meg az… anyátok picsája még nem kellett volna, ellopási szándékkal…?! Egymilliárd!, csakis a tábornokok, meg a volt hadügyminiszter ellopottmánya (nem ellátmánya.)
A többiről már ne is beszéljünk…
Arról sem, hogy ma orr-fül-gégésznél voltam, és a számítógép mellett ülő ellenszenves hölgy azt mondta az arcomba: nem vagyok jogosult az ellátásra, mert évek óta kívül vagyok a rendszeren. Mire mondtam: persze, minden rendszeren kívül voltam mindig is… de konkrét esetben mire gondol? Mire ő: hát a tébé rendszeren. Mire én: igaz, bizonyos halasi ügyek miatt (rögtön hozzá is tettem, hogy kiskunhalasi ügyekről van szó, nehogy az „egyéb” halasiak magukra vegyék…) szóval, hogy bizonyos ügyek miatt évek óta nincs állandó munkahelyem… dolgoztam Kanadában… de az ottani tébé-levonásom nem biztos, hogy megjelent a „rendszerben”… Meg dolgoztam Békéscsabán és Veszprémben, ahol a bruttómból elég sokat vontak le, és én akkor azt gondoltam, hogy ez a levonás elegendő lesz egy fülmosás elvégzéséhez. (Hogy értsd: fülzsír túltermelésben szenvedek, és évente egyszer hurkatöltővel át kell mosatnom a fülem. Meg az agyam… Ha lenne ehhez megfelelő hurkatöltő.)
Dr Tamás Zsuzsa ma „ingyen” átmosta a füleim.
Másokét is át kellene mosatni. Hogy hallják s értsék indulatos szidalmaim.
Calvero