A Népszabadság arról ír, hogy új terv van a 21 éve lakatlan pécsi magasház hasznosítására. A Magyar Nemzet arról közöl cikket, hogy elvonják az új mentőautók beszerzésére szánt költségvetési forrás jelentős részét.

A Népszabadság arról ír, hogy új terv van a 21 éve lakatlan pécsi magasház hasznosítására. Az épületben kapna helyet az első hazai egykapus intézményrendszer, ahol a pécsiek minden önkormányzati és állami hivatalos ügyüket elintézhetnék. A 25 emeletes pécsi tornyot 1976-ban adták át, akkor ez a 82 méteres épület volt Közép-Európa legmagasabb lakóháza. Az épület 1989-re életveszélyessé vált, mivel egy kivitelezési hiba miatt megrozsdásodtak és szakadoztak a feszített vasbeton technológiával emelt ház acélbetétjei. A távlati cél, hogy ne csak a város, hanem a kormány decentralizált, pécsi hivatalai is a magasházba költözzenek, így ott kialakuljon egy olyan egykapus intézményrendszer, amely a pécsiek és részben a térségben élők számára lehetővé tenné, hogy minden hivatalos ügyüket egy helyen intézhessék. Erről a város és a kormány között csak azt követően kezdődik egyeztetés, ha beigazolódik, hogy Pécsnek megéri a felújított toronyházba költöztetni hivatalait.

A Magyar Nemzet arról közöl cikket, hogy elvonják az új mentőautók beszerzésére szánt költségvetési forrás jelentős részét, azaz egymilliárd forinttal kevesebbet biztosítanak az Országos Mentőszolgálat elöregedett járműparkjának cseréjére. Így a jogszabályi előírás ellenére egyre több autót kell tízéves kora után is mentésre használni. Tavaly év végén hatalmas sikerként jelentette be Szócska Miklós egészségügyi államtitkár, hogy a tárca 850 milliót biztosít az Országos Mentőszolgálatnak új gépkocsik beszerzésére. Majd újabb jó hírt közöltek: 2011-ben az említett további 1,75 milliárd forintot fordítanak az OMSZ elöregedett járműparkjának cseréjére és a felszerelések beszerzésére. Így körülbelül 200 új gépkocsi vásárlására nyílik lehetőség – mondta akkor az államtitkár. Most azonban úgy tűnik, hogy a kormány úgy döntött, hogy az államháztartási egyensúly érdekében a többi között egy milliárdot elvonnak a gépkocsi-beszerzés területéről is.

Az Index arról közöl írást, hogy az amerikai légierő állítólag olyan szoftver elkészítésére írt ki pályázatot, amellyel álfelhasználókból felállított virtuális hadsereget lehet irányítani a közösségi szájtokon. A célpont Kabul és Bagdad. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a közösségi szájtokon, létrehozott álfelhasználók posztjaikkal, kommentjeikkel az irányítók céljainak megfelelően tudják a közvéleményt befolyásolni, terelni, vagy akár félrevezetni. Szélsőséges esetben meg azt, hogy a kormány vagy a fegyveres erők által irányított, látszólag hús-vér emberekből álló robothadsereg képes a kiszemelt országban kormányváltást előidézni, választásokat befolyásolni, forradalmat kirobbantani, diktátorokat megbuktatni és új diktátorokat a trónra ültetni.

Világgazdaság beszámol arról, hogy nyílt levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek a Baromfi Terméktanács is, amelyben a friss baromfitermékek, a tojás és a sertéshús áfájának 25-ről 10 százalékra történő csökkentését javasolja. A Magyar Sertéstartók Szövetsége után a baromfisok is a kormányfőhöz fordultak, mert a kormányzati intézkedések nélkül csaknem 60 ezer munkahely kerülne veszélybe. A szervezet szerint az adómérséklés visszaszoríthatja az áfa-csalásokat is, amelyek nagyságrendje több 10 milliárd forintra becsülhető a két ágazatban. A BIT állami kamattámogatású takarmányvásárlási hiteleket sürget és az elmaradt agrár-költségvetési pénzek kifizetését szorgalmazza.

Februárban az orosz részvényalapokba áramlott a legtöbb tőke; csak az OTP Bank konstrukciójában csaknem 12 milliárd forint – írja a Napi Gazdaság a befektetési alapkezelők szövetsége adatai alapján készített számításait ismertetve. A hasonló konstrukciójú Quantis alapba is friss pénz érkezett. A lap írása szerint ez minden bizonnyal intézményi befektetők tőkeátcsoportosítása, ugyanis az OTP-s részvényalapokból ennél nagyobb összeget vontak ki.

A Pénzcentrumon arról lehet olvasni, hogy elengedhetetlen volt a bankkártyák biztonsági fejlesztése ahhoz, hogy a plasztikkal történő visszaélések száma visszaszoruljon. 2010 utolsó negyedévében a magyarországi bankok több mint 415 ezer bankkártyát cseréltek korszerű chipet tartalmazó plasztikra. Ez a szám különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy az első három negyedévben mindössze 288 ezer kártyára került a biztonságot jelentő chip. A két nagy kártyakibocsátó éveken keresztül érvelt a chipkártya kibocsátás mellett, de a pénzintézetek csak a januártól hatályos uniós irányelv életbe lépését megelőzően aktivizálták magukat ezen a területen. A szabály értelmében ettől az évtől már csak az EMV-szabálynak megfelelő chippel ellátott plasztikokat lehet kibocsátani.