Az Európai Bizottság kifogásai alapján módosították a törvényt, de az még sokak szerint mindig nem felel meg az uniós alapelveknek. Az Európai Parlament csütörtökön újból foglalkozik a magyar médiatörvénnyel.

A parlament 258 igen szavazattal, 65 nem ellenében, 38 tartózkodással elfogadta a médiatörvény módosítását, amelyet azért nyújtott be a kormány, hogy eleget tegyen az Európai Bizottságnak, amely szerint a január elsejétől hatályos törvény több ponton nem felelt meg az uniós szabályozásnak. Igennel szavaztak a kormánypárti képviselők, nemmel az MSZP és az LMP politikusai, a Jobbik tartózkodott.

A médiatörvényt egyébként tavaly önálló indítványként nyújtotta be a parlamentnek három fideszes képviselő, Rogán Antal, Cser-Palkovics András és Menczer Erzsébet, most viszont Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter jegyzi az uniós biztossal leegyeztetett módosítási javaslatot.

Neelie Kroes az Európai Bizottság médiáért felelős biztosa három ponton kifogásolta a magyar médiatörvényt, rövid tanácskozás után a magyar kormány mind a három ponton változtatott, bár decemberben még Orbán Viktor is azt nyilatkozta, hogy eszük ágában sincs módosítani a médiatörvényt, sőt két nappal azelőtt, hogy a kormány megállapodott volna az EP-vel az új szövegről, Orbán Viktor a Parlamentben beszédében még azt mondta, hogy visszaverték a médiatörvény ürügyén Magyarország elleni indított támadásokat.

A biztos kifogásolta  a tájékoztatási kötelezettség, és a kiegyensúlyozottság követelményének tág alkalmazását, ezért az új szövegben már csak a média egészére vontkozik a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás, és nem várnak el kiegyensúlyozottságot a lekérhető médiaszolgáltatásoktól, vagyis a videoblogoktól, és a VOD-szolgáltatásoktól.

Változik a külföldön bejegyzett, de Magyarországra irányuló médiaszolgáltatást végző cégek felügyelete is, az NMHH Médiatanácsa ezentúl nem szabhat ki pénzbírságot. Egyetlen egy szankcióval élhet: a szolgáltatókat kötelezheti a továbbítás, legfeljebb 180 napos felfüggesztésére, vagyis ezentúl csak kirívó esetekben, és akkor is csak nagyon korlázottan tud fellépni az NMHH a külföldön bejegyzett tévékkel, tartalmakkal szemben.

A médiák regisztrációjára vonatkozó szabályok is módosultak, a módosítás megszavazása után csak olyan site-okat kell regisztrálni, amelyek „önálló, üzletszerűen, rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett” végzik tevékenységüket, vagyis biztos nem kell regisztrálni a munka mellett írt blogokat, még akkor sem, ha a blog gazdájának bevétele származik az oldalból.

A Társaság a Szabadságjogokért állásontja szerint a kormány a mostani módosítással még szigorít is a médiatörvényen, éppen ezért nyílt levelet írtak Neelie Kroes digitális politikáért felelős EU-biztosnak. A TASZ szerint például új elemkén bekerült a törvénybe, hogy egymilliós bírsággal sújthatók azok a médiacégel, amelyek mégsem regisztrálnak, de aggályos az is, a külföldön bejegyzett rádiókra és internetes portálokra a törvény új szövege alapján is kivethet bírságot az NMHH.

A módosítások ellenére is a magyarországi sajtószabadság helyreállítására szólítja fel a kormányt az az európai parlamenti határozattervezet  is, amelyet a Fideszt is magába foglaló Európai Néppárton kívül minden frakció elfogadott. A határozatot azonban valószínűleg a néppártiak nélkül nem tudja majd csütörtöki ülésén elfogadni az Európai Parlament