Költségvetés, gazdasági program, díjemelések

Márciusi ülését tartotta csütörtökön Miskolc város közgyűlése. A napirend előtti hozzászólások és a város idei költségvetésének megtárgyalása után rendeletmódosításokkal, valamint a városi közszolgáltatási díjak módosításáról szóló előterjesztésekkel folytatódott az ülés. Az önkormányzat gazdasági programjára vonatkozó tervezett tárgyalása hosszas vitát eredményezett.

Ezt követően javaslat került a képviselők elé a miskolci polgármesteri hivatal Alapító Okiratának módosításáról, a hivatal új Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyásáról, a MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt. és a Miskolc Holding Zrt. 2011. évi ingatlangazdálkodási tervéről, valamint a forgalomképtelen, ill. korlátozottan forgalomképes ingatlanok forgalomképessé sorolásáról. Ugyancsak javaslatot tárgyal a grémium a miskolci önkormányzat, és a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. között létrejött ‘Közszolgáltatási Szerződés’ felülvizsgálatáról, a Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola, valamint a Miskolci Nevelési, Logopédiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet alapító okiratainak módosításáról.

Csoport és osztály létszámok

A 16-os napirendi pont javaslatot tett a nevelési-oktatási intézményekben a 2011/2012-es tanévben indítható csoportok, osztályok és engedélyezett alkalmazotti létszám meghatározására.
Az előterjesztés vitájában Nehéz Károly (Fidesz) a Benedek Elek óvoda kapcsán szólalt fel, ahol a meglévő 11 csoportból egyet meg akarnak szüntetni. Ebben az óvodában vélemény szerint nem lehet több csoportösszevonást csinálni, mert így is magas létszámmal működnek.
Fedor Vilmos (MSZP) támogatta Nehéz Károly javaslatát. Mint elmondta, a bizottsági ülésen is elhangzott: nem értik, hogy miért akarnak minden óvodában egy csoportot megszüntetni. Tavaly megállt a gyerekszám csökkenés, így nem értik, miért csökkentenek összesen 11 csoportot. Növekedni fog így a képviselő szerint a csoportok létszáma és 33 pedagógus elbocsátásával jár az óvodákban, 16-al általános iskolákban.
Pakusza Zoltán (Jobbik) szintén támogatásáról biztosította Nehéz Károly módosítóját. A csoportfinanszírozási rendszer szerinte nem működik a legjobban, át kellene alakítani a rendszert. Rengeteg a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek, akik nagycsoportban tanulva úgy jutnak el középiskolába, hogy nem tudnak se olvasni, se írni, se számolni.
Molnár Péter (KDNP) elmondta, minél kisebb egy osztály, annál jobb eredményeket lehet elérni. Az előző városvezetés vezette be a csoportfinanszírozást, és a szakma már akkor sem támogatta. Törvényi kötelezettség összeállítani a csoportlétszámokat ilyenkor, nyárra megpróbálják figyelembe venni a szükséges változtatásokat is. A pedagógusok nyugdíjba mehetnek, és nyomon követik majd a sorsukat, tette hozzá.

Pályázat és patakvizsgálat
A 18-as napirendi pont javaslatot tesz könyvtári érdekeltségnövelő pályázat benyújtására, melyet Molnár Péter és Fedor Vilmos is elfogadásra javasolt.
A 19-es előterjesztés – javaslat Kistokaj Községi Önkormányzattal kötött Közoktatási Társulási Megállapodás felbontására, Belvárosi Óvoda Alapító Okiratának módosítására – kapcsán Molnár Péter gyümölcsözőnek nevezte a kapcsolatot a két intézmény között, és javasolta, hogy fogadják el az előterjesztést.

A 20-as előterjesztésnél – javaslat a Miskolc 20837/7 hrsz-ú ingatlan egy részének a Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola fenntartója részére történő értékesítésére oktatási funkció ellátása, sportudvar kialakítása céljából – Molnár Péter arról beszélt, hogy az egyház a területen milyen nagy munkát végzett, és elfogadásra javasolta az előterjesztést.
21-es napirendi pontként került a grémium elé a beszámoló a Szinva-patak és mellékfolyásain keletkező szennyező források fokozatos felszámolásáról szóló Intézkedési Terv 2010. évi végrehajtásáról. Ennek vitájában Bartha György (MSZP) megköszönte Balog Ákos és a Miskolci Öko-kör munkáját. Kovács László (KDNP) szintén megköszönte a munkát a körnek és a Városgazdának, reméli, hogy továbbra is jó lesz az együttműködés.
Jakab Péter (Jobbik) elmondta, ahhoz, hogy eredményesnek nyilvánítsák a munkát, össze kell hasonlítani a 2009-es és a 2010-es felmérést. A mellékágakon nem sikerült olyan jó eredményt elérni, a Pereces patakon továbbra is sok a szennyező forrás. A Lyukó patak Számozott utcáknál lévő részét wc-nek használják, a szennyező forrást nem sikerült bemérni a speciális műszerek, és a közbiztonság hiánya miatt, amit nem tud elfogadni. Több, mint 7 ezer zsák szemetet kellett elszállítani, ami megengedhetetlen, drága, és megalázó; meg kellene rendszabályozni ezt a népességét, tette hozzá. Pakusza Zoltán (Jobbik) a Pereces patak kapcsán elmondta, a problémákat lakossági fórumon is jelezték sokan az ott élők közül.

22-es napirendként tárgyalták a képviselők a beszámoló „Miskolc városi villamosvasút fejlesztése” nagyprojekt megvalósításáról 2010. szeptember – 2011. január időszakban. Kovács László (KDNP) elmondta, szerették volna, ha másképp folytatódik ez a projekt, de nem volt rá lehetőség. Az a kérése, hogy a pálya meghosszabítást úgy csinálják meg, hogy a lehető legkevesebb fennakadást és problémát okozzon. A Diósgyőri Rendőrőrs hosszabb ideje keresi a helyét, több alternatív megoldás mutatkozott, most van egy elképzelés, hogy a Bagolyvárban kerülhessen elhelyezésre, kéri, hogy vizsgálják ezt meg. Kriza Ákos jelezte, elkezdték vizsgálni.Borsos Attila, az MVK Zrt. igazgatója kiegészítésében elmondta, a KIKSZ előtt van a javaslatuk a közbeszerzésről, őket követően öt napot ellenőrzik a közbeszerzés törvényességét, utána tudják megjelentetni a tendert, így várhatóan március végén kerülhet erre sor.

Sürgősségi előterjesztések

A sürgősségi előterjesztések közt a Diósgyőri Gimnázium, Miskolci Pedagógiai Intézet alapító okiratának módosítása, pedagógiai intézet elhelyezése kapcsán Simon Gábor (MSZP) elmondta, a belváros fejlesztés két ütemben zajlik. Az IVS 1 tartalmazta a Szent István tér kialakítását, a 2. a Patak utca és környéke rehabilitációját. A sajtóból értesültek, hogy az egyesből átcsúszik ez a projekt elem a kettesbe, ami ellen kifogása nincs. De ezeket a közgyűlésen fogadták el, és, ha változás történik, akkor arról is ott kellene dönteni. Ez még pótolható és szükséges is, mert így a mélyparkoló építése a közgyűlési döntéssel ellentétesen történik.
Egy másik sürgősségi előterjesztés a Lyukói közösségi ház működtetésének átadására tett javaslatot a Miskolci Családokért és Segítőkért Alapítvány részére. Ennek kapcsán Bencés Miklós (Fidesz) elmondta, Lyukóban halmozottan jelennek meg a szociális és egészségügyi problémák, így kéri, hogy támogassák az előterjesztést.
Kovács László jelezte, a védőnői hálózat korábban azt kérte, hogy a nehéz terepviszonyok miatt terepjáróval segítsék őket, kérdezte, hol tart ez a beszerzés.
Bartha György (MSZP) hozzátette, Lyukó mellett vannak még olyan területei a városnak, ahol nagy haszna lenne terepjáróknak.
Farkasné Hadházi Ildikó főosztályvezető elmondta, új terepjárót nem tudnak beszerezni, de az önkormányzat tulajdonában lévő Lada Nívát a védőnők rendelkezésre bocsátják.

Gazdasági program

Nyolcadik napirendi pontban az önkormányzat gazdasági programjára vonatkozó javaslatot tárgyalták a képviselők, amely a fő gazdaság,- városfejlesztési irányokat, fejlesztési célkitűzéseket foglalja magában. A gazdaságfejlesztésben az önkormányzati tulajdonú cégek hatékonyság-növelése mellett, a gazdaság szereplőivel való folyamatos párbeszéd és a helyi vállalkozások támogatása, továbbá Miskolc, hagyományos kereskedő városként való felélesztése, a szolgáltatóipar újraélesztése is kitűzött célként jelenik meg az előterjesztésben, különös tekintettel a munkahelyteremtésre.

A városfejlesztési prioritások közé sorolja az előterjesztés a komplex panelrekonstrukciós programot, amely a külső felújítások mellett a belső terekre is hangsúlyt helyez. Az energiahatékonysági program az alternatív energiák felhasználását irányozza elő, priorizálva a geotermikus energia készletek kiaknázását (hévíz),

A fejlesztési feladatok között megtalálható a közlekedési hálózat átalakítása, oly módon, hogy az utazók igényeihez leginkább alkalmazkodjon. A városon belüli vasútvonalak helyzetének felülvizsgálata is nagy fontosságot kap, csakúgy, mint az ipari vasútvonalak felhasználásával egy észak-déli irányú villamos vonal kiépítése, és ennek a vonalnak az összekötése a jelenlegi villamos vonallal.

Az alternatív közlekedés részeként a kerékpárút továbbfejlesztése is a kiemelt városfejlesztési célok között szerepel. A lehetőségekhez mérten szerepet kap a szolgáltatási infrastruktúra, az oktatási hálózat fejlesztése. Az önkormányzat működésének biztosítása érdekében a városüzemeltetés területén is fontos célkitűzések kerültek megfogalmazásra.

A közbiztonság kérdésével, illetve az arra irányuló – a bűnesetek számának csökkenését célzó – konkrét megoldási javaslatokat is tartalmaz a program. Szükségesnek tartják egy olyan társadalmi felzárkózási program kialakítását, amely a leszakadóban lévő rétegeken segít az intézményrendszer hatékonyabb működése által. A „jövő iparágai” (környezetipar, energetikai ipar) a K+F+I területén a minél nagyobb hozzáadott értéket teremtő iparágak fejlesztésére koncentrálunk, – az elhelyezésük érdekében tematikus ipari parkokat alakítanak ki -, s a Miskolci Egyetem tudásbázisát alapul véve, hogy a szakképzett fiatal munkaerőnek helyet biztosítsanak és elvándorlásukat visszaszorítsák.

Az ellenzéki képviselők éles kritikákkal illették az előterjesztést. Jakab Péter (Jobbik) szerint az előterjesztés nélkülözi a konkkrétumokat, az álmok és a vágyakról szól, és legfeljebb arra jó, hogy a fajsúlyos napirendek után felvidítsa a képviselőket. A képviselő különösen a közbiztonság erősítését célzó intézkedéseket hiányolta a tervezetből, az ezzel kapcsolatos „Zöld város” tervet pedig szintén a humor kategóriájába sorolta. Jakab Péter kiemelte a cigányság felzárkóztatására vonatkozó hatékony elképzelések hiányát is, amely kötelességeket is tartalmazna a jogok és támogatások mellett.

Tompa Sándor (MSZP) úgy fogalmazott, szégyellik hogy ez az innen-onnan összeollózott, forrásmegjelölést nélkülöző anyag fenn lehet a város honlapján, amely szakmailag is erősen kifogásolható. Egymásnak is gyakran ellentmondó célkitűzések, kívánalmak fogalmazódnak meg, ők fontosnak tartották volna a konkrét gazdasági célkitűzéseket, valamint annak megfogalmazását, milyen szerepet szánnak mindebben a Miskolc Holdingnak. Tompa Sándor azt javasolta, tekintsék ezt munkaanyagnak, bocsássák szakmai, társadalmi egyeztetésre, s a véleményezések után hozzák újra a testület elé.

Fedor Vilmos (MSZP) ugyancsak azt javasolta, adják vissza a programot átdolgozásra, ne tegyék nevetség tárgyává Miskolcot. Fedor Vilmos több idézettel szolgálva úgy fogalmazott, az előterjesztés nem csupán tárgyi tévedéseket, műfaji zavarokat tartalmaz, hanem helyesírási hibákat is.

Kovács László (KDNP) jelezte, hogy részben egyetért az elhangzottakkal, ugyanakkor azt is hangsúlyozni kell, hogy egy ilyen tervezet hasonló a kormányprogramokhoz: ezek sem szoktak konkrétumoktól hemzsegni, vágyakat, terveket fogalmaznak meg, a részletek később kristályosodnak ki. Az ésszerű, jobbító szándékú kritikákat figyelembe kell venni. Szabó Sándor (KDNP) úgy vélte, elsősorban hitet reménységet kell adni az embereknek. A program olyan mint egy kerettanterv: nagyon sok minden benne van, csupán tartalommal kell megtölteni. Ezen kell közösen munkálkodnunk, ami itt előttünk áll, annak nagy jelentősége van, elfogadásra javaslom – mondta a képviselő.

Pfliegler Péter alpolgármester jelezte, hogy a program több kifogásolt tervezete bevált példákon alapul, a gazdasági vonatkozásokat a megyei kereskedelmi- és iparkamara véleményezte. – Egy gazdasági program nem egy statikus, változtathatatlan anyag – emelte ki az alpolgármester. – Mindenki hozzászólhat, a jobbító véleményeket el fogja fogadni az önkormányzat. Menet közben is felmerülhetnek olyan körülmények, amikhez hozzá kell igazítani a tervet, hogy az tényleg a leghasznosabb legyen, erre mindenkor nyitottak. Zsiga Marcell alpolgármester ehhez csatlakozva elmondta, hogy a köszönet kíván mondani azoknak, akik közreműködtek a kultúra, oktatás és sport területeit érintő részek kidolgozásában.

A napirendhez sokan hozzászólnak, az egészségügy, a sport, az oktatás a kultúra területeit, az egyes városrészeket, a lyukói problémákat illetően.

Kiss János (Fidesz) elmondta: benne is van csalódottság, de más miatt, mint az ellenzéki képviselőkben. Mivel az MSZP annyira forszírozta ezt a gazdasági programot, hogy rendkívüli közgyűlést is össze akart hívni, azt hitték nekik is van már valamiféle programjuk, amit majd ütköztetni lehet. Az ellenzék hozzászólásai azonban most is kimerültek a parttalan kritikákban, nem állítottak szembe konkrét elképzeléseket a leírtakkal, hogyan lehetne jobban csinálni. A helyesírási hibákat természetesen ki kell javítani – ha vannak – azonban egy gazdasági programot illetően talán nem ezek a legfajsúlyosabb kérdések, nem ezekről kellene vitatkozni. Soós Attila (Fidesz) elmondta, nagyon sok problémával küzd Miskolc, közös feladat hogy élhetőbbé tegyék. A program magja és alapja jó, szándéka jó, minden hasznos és építő dolgot bele fognak építeni. Valami valóban hiányzik ebből a programból: az ellenzék együttműködése, amire ugyancsak szükség lenne – fogalmazott a képviselő.

Hulladékszállítás

A települési hulladékkezelési díjak emelkedéséről is tárgyalt a közgyűlés. Molnár Attila, az AVE Miskolc Kft. ügyvezető igazgatója hozzásában elmondta: az utóbbi időszakban mind a tevékenységüket érintő üzemanyag-árak, mind a bér-, és egyéb energia-költségek emelkedtek. Ezt a kiadási többletet természetesen nem terhelik rá teljes egészében a lakosságra, bizonyos mértékű díjemelést azonban, a kiegyensúlyozott gazdálkodás érdekében, mindenképpen szükségesnek tartanak. Az általuk beterjesztett 4,5 százalékos növekedés messze elmarad az inflációtól, és igen csekély havi pluszkiadást jelent a családoknak

Hődíj

A miskolci távhődíj módosításáról szóló előterjesztés vitájánál Tompa Sándor (MSZP) annak a véleményének adott hangot, becsapták a miskolciakat. Nemrég ugyanis azt ígérték hatósági áras lesz a távfűtés is, ezért is javasolták, hogy ne tárgyalják ezt az előterjesztést. Drasztikus díjat emelnek. Érdeklődött, hogy elmondták-e a konzultáció sorozatukon a Fidesz-KDNP-s képviselők, hogy elképzelhető, hogy díjat fognak emelni? Még a decemberi mondataikkal sem mernek szembenézni. A folyamat folytatódni fog, már decemberben kezdeményezte a MIHŐ a díjemelést, mert szükséges. Most csak részbeni díjemelésre kerül sor, de ezt nem tudják támogatni.
Szegedi Márton (Jobbik) elmondta, hogy a szocialisták az elmúlt nyolc évben 300 százalékkal emelték a díjakat. A Jobbik frakció nem támogatja semmilyen szinten a díjemeléseket, a kizsigerelt emberek további sarcolása nem megengedhető, az emberek nagy része más most is fizetésképtelen. Az erre épülő gazdaság bukásra van ítélve.

Soós Attila (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy sok mindenről lehet szakmailag vitázni, de az elhangzott indokok nem tartoztak közéjük. Ismét felhívta rá a figyelmet, hogy nem tudhatták, milyen állapotok vannak, és milyen emelésre kényszerülnek.

Vécsi György, a MIHŐ ügyvezető igazgatója hozzászólásában elmondta, hogy amiről szó van, az az Energiahivatal által jóváhagyott díjemelés. A rendszer annyiban fog változni, hogy nem a közgyűlés, hanem a miniszter fog majd dönteni a díjmódosításokról. Szándékosan mostanra időzítették az emelést, amikor az enyhébb időjárás miatt már nem jelent olyan magas a költséget.

Közlekedési díjak

Négyes napirendi pontban a közösségi közlekedési szolgáltatások díjainak emeléséről tárgyaltak a képviselők („Javaslat a közösségi közlekedési szolgáltatások ellátásának alapvető feltételeiről szóló önkormányzati rendelet és a Közszolgáltatási Szerződések módosítására, valamint a 2011. évre vonatkozó tervadatok jóváhagyására”). Kiss János (Fidesz) ügyrendi javaslatot tett, hogy ne lehessen informatikai eszközt használni a vitában, ugyanis Mokrai Mihály (MSZP) vetíteni szeretett volna a felszólalása közben. Ezt Kiss János szerint a szervezeti és működési szabályzat nem teszi lehetővé. A képviselő ügyrendi javaslatát többséggel elfogadta a testület.

Mokrai Mihály azt mondta, csupán szembesíteni szerette volna a Fidesz politikusait korábbi kijelentéseikkel. A vetített anyagban az egyik fideszes képviselő azt mondta volna el, mennyire boldog, hogy nem kell díjat emelni, „nem úgy, mint az előző vezetés tette”. Azért szerette volna ezt levetíteni, hogy lássák ezt a miskolciak, de nem lehet, mint ahogy nem lesz már interpelláció sem, és egyre kevesebb a lehetőségük, hogy elmondják, amit szeretnének. A képviselő szerint a szakmai anyaggal nincs gond, viszont ha decemberben emeltek volna díjat, akkor elég lett volna hat százalékos korrekció. Kriza Ákos elmondta, nem szabad hogy ez automatikus legyen, csak indokolt esetben és átgondolt módon lehet díjat emelni. Neki az volt a véleménye, hogy az előző cégvezetők javaslatai alapján ne indítsanak el díjemeléseket, az új igazgatók jelezték januárban, hogy erre milyen mértékben van szükség, télen viszont kímélni akarták a lakosságot.

Pakusza Zoltán (Jobbik) elmondta, hogy nem támogatják az előterjesztést, úgy látják, hogy nyoma sincs a kampányban meghirdetett politikának a gyakorlatban. Nem sikerült a gazdálkodást új útra terelni, minden megy tovább az eddigi módon, ezért kéri az országgyűlési képviselőket, tegyenek azért, hogy a kampányban beígért fordulat végre megtörténjen. Simon Gábor (MSZP) a MiNap december 24-i interjúját idézte „a miskolciak már nem bírnak több emelést, vajon nem fordulna-e elő, hogy kevesebben veszik igénybe a szolgáltatásokat, ha emelnek.”
Kiss János (Fidesz) annak a véleményének adott hangot, hogy az ellenzéki képviselők nem az előterjesztés szakmai részére akarnak reagálni, hanem politikai showműsort kreálni. Senki nincs korlátozva, abban, hogy előadja az elképzeléseit, viszont az is igaz, hogy jelenleg nem kellene árakat emelni, ha a szocialista városvezetők nem ilyen örökséget hagytak volna hátra. Mint mondta: a kényszer, a politikában is kényszer.

Kovács László (KDNP) kifejtette: az idézett nyilatkozatban decemberben az hangzott el, hogy az MSZP-s városvezetés automatikusan emelte az árakat decemberben, és most annak örülnek, hogy erre most nem került sort. Ő is azt szerette volna, ha egyáltalán nem emelkednek a díjak, de azt nem mondták, hogy soha nem is fog.

Soós Attila (Fidesz) szerint „a hibákból valóban tanulni kell, nekik azt, hogy nem szabad hinni a szocialistáknak”. Sajnos nem olyan állapotban hagyták hátra a cégeket és az önkormányzatot, mint, ahogy azt korábban mondták. Egy áprilisi díjemelés éves szinten hat százalékot jelent, annyit, amiről eredetileg is szó volt. Ezt sajnos nem lehet elkerülni, több százmillióval csökkent a költségvetési támogatás, az állami támogatás a közlekedési vállalatnál. A napirend után Kriza Ákos polgármester és a frakcióvezetők gratuláltak Rostás László városi főépítséznek az Ybl Miklós díjhoz, amelyben a nemzeti ünnep alkalmából részesül.

Költségvetés

A miskolci önkormányzat 2011. évi költségvetésének keretösszege 41 milliárd, 834 millió 408 ezer forint. Kriza Ákos polgármester elmondta: a források túlnyomó részét továbbra is a központi költségvetési források adják. Az SZJA-bevételekből 40 százalék illeti meg az önkormányzatot, a gépjárműadóból pedig 100 százalék. Fontosnak tartják a forráshiány csökkentését és a vállalt kötelezettségek teljesítését. Csökkenés történt több bevételi forrásnál – így az adók tekintetében – a normatív támogatás több mint 600 millió forinttal lett kevesebb. Ebben szerepet játszik, hogy a közfoglalkoztatás kikerült az önkormányzatok költségvetéséből. Az állami támogatások továbbra is a legjelentősebbek 11 milliárd fölött, a helyi adókból 8,5 milliárdot terveztek be. 41.8 milliárd a kiadási oldal, ami magasabb, mint a bevételi. Az eddigieknél is visszafogottabb tervezésre volt szükség a hiány miatt. Az összes kiadás 81.3 százaléka a működési kiadás. Közalkalmazottak bérfejlesztésére tartalékot nem tartalmaz a költségvetés, a bérkompenzáció fedezete év közben épül majd be. A nagyprojektek közül folytatódik a Zöld Nyíl, a belváros rehabilitációjának kettes üteme. További jelentős beruházás a két egészségház fejlesztése, az ideiglenes őstermelői piac kialakítása, valamint a fűtőmű projekt.

Szegedi Márton (Jobbik) frakcióvezető hozzászólásában annak a véleményének adott hangot, hogy „most szembesülnek a rombolás eredményeivel.” A város ellehetetlenült, miközben több helyről, milliós javadalmazásokat vettek fel a szocialista képviselők. Az elmúlt években drasztikusan csökkent a reálkereset és Miskolc lakossága. Ugyanakkor 16 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma, a város gazdasága mélyrepülésben van, a helyi vállalkozások teret vesztettek. „Rászabadították” a városra díjemeléseket, így nem is érti, most miről beszélnek. Olyan „fejlesztéseket” valósítottak meg, amelyek csak további költségeket generáltak. A működési költségeket most már nem lehet probléma nélkül lejjebb srófolni. – Hol van a városvezetés azon ígérete, hogy nem vesznek fel újabb hiteleket? – tette fel a kérdést a képviselő, aki szerint a javaslat nem számol a holding többletforrásának biztosításával. A fejlesztések forrásbiztosítására egyre inkább hitel szolgálja a fedezetet. Szegedi Márton szerint a rioritások mentén megfogalmazott célokra kellene a forrásokat csoportosítani. Mint mondta: ők nem hiszik, hogy a túlélés költségvetését kellene elkészíteni. Az a kérdés, milyen forrásokat tudnak biztosítani a gazdaság beindításához, erről kellene szólnia a 2011-es költségvetésnek is. Ebben a formában nem tudják támogatni a tervezetet.

Simon Gábor (MSZP) frakcióvezető szerint a miskolci költségvetés alapjait az országos büdzsé határozza meg. Elmondta: már decemberben felhívta a figyelmet, hogy erre figyelmet kell fordítani, mert Miskolc rosszabb helyzetbe kerül. A koncepció decemberben 5 milliárdos hiánnyal számolt – akkor arról beszéltek, hogy ez számított eltérés, a feladat az, hogy ez eltűnjön. A szocialista politikus elmondta: korábban ostorozták őket, hogy 20 milliárd forintnyi hitelt vettek fel, pedig ebben olyan fejlesztések forrásai voltak, mint például a panelprogram, a villamosberuházás vagy a belvárosi projekt.
kozgyules_110310_ja_26.jpg
Kriza Ákos polgármester viszont decemberben három hitelt írt alá – 4 milliárdos összegben, – amit már közben elköltöttek, s most újabb 4 milliárdos hitelfelvételt terveznek. – Kriza Ákos a programjában a legfontosabbnak a munkahelyteremtést nevezte meg, olyan konkrét vállalásokkal, mint az iparterületek kialakítása, a kisvállalkozások támogatási alapja, családi vállalkozások beindítása. Ezekre most sem látni forrást a költségvetésben – fogalmazptt Simon Gábor, hangsúylozva, hogy a harmadik ígéret a közbiztonság megerősítése volt, erre sem tartalmaz plusz forrást, intézkedést a költségvetés. Az élhető Miskolc megteremtését 12 pontban foglaltak össze, ezek közül egy sem került közülük nevesítésre a költségvetésben. Tavaly 10 milliárd fejlesztési forrást tartalmazott a költségvetés, idén pedig csak 5 jut, ez is olyan beruházásokra, amelyeket még a korábbi városvezetés indított el. Csökken a kulturális intézmények támogatása, a parkfenntartás, a közvilágítás, az oktatási intézmények támogatása, a lakásfenntartási támogatás, és számtalan más terület támogatása. Még az eredeti koncepcióhoz képest is 50 százalékkal csökkentik a tartalékot, a város nem lesz felkészülve a váratlan helyzetre. Csökkentik a pályázati önrészek forrását is, így nem lehet fejlesztéseket vonzani. Az MSZP-frakció sem támogatják a javaslatot.

Soós Attila (Fidesz) képviselő szerint köszönő viszonyban sincs a valóságban mindaz, amiről a szocialisták beszéltek. Majdnem négymilliárdos hiánnyal számoltak, de a tavalyi költségvetésből kiderült, hogy ez valójában 10 milliárd, 7.2 milliárdos hitelállománnyal. Most leszorították 4 milliárdra a hitelt és a működés is pozitív eredményt mutat. Számos fejlesztést meg kell valósítani, még ha nem is mindig értenek vele egyet, végig kell vinniük, mert kötelezettségvállalás van rá. Soós Attila szerint nem igaz, hogy nincs a fejlesztésekre fedezet, a majdani pályázatokkal pedig előre nem tudnak számolni, így az ezekhez szükséges önrésszel sem. Stabilizálni kellett a város működését, ez sikerült. Nem újdonság, hogy csökken a normatív támogatás, ez évek óta így van. Meglepő viszont, hogy a szocialisták nem beszélnek a kifizetetlen számlákról, pedig a jelenlegi vezetés komoly lejárt tartozásokkal vette át a várost. Méltányolandó, hogy ilyen rövid idő alatt össze tudták fogni az önkormányzat gazdálkodását, és sikerült egy ilyen profi költségvetést összerakni.

– Méltatlan azt kérdezni, hogy mennyire szolgálja ez a költségvetés a várost, könnyű a partvonalról kiabálni. Érdemi javaslatokra viszont szívesen vevők vagyunk – mondta el Soós Attila. Kovács László (KDNP) képviselő is támogatásáról biztosította az előterjesztést, frakciója nevében. Mint mondta, természetesen nem örülnek annak, hogy ilyen helyzet állt elő, de mindezt az előző városvezetéstől örökölték. Folytathatták volna a gyakorlatot a város eladósítására , további hitelfelvételekkel, de most inkább megpróbálják az adósságszolgálatot csökkenteni, ami áldozatokkal jár. A nehéz helyzet, a megszorítások mellett is megmaradt viszont a képviselők lehetősége, hogy a keretükből segíthessék az értékteremtő beruházásokat, a korábbi összeggel. A két egészségközpontot érintő beruházás az előző városvezetés alatt kezdődött el, mint ahogy több másik is, de a csetlések-botlások miatt a jelenlegi városvezetésnek kell a konkrét fejlesztéseket elindítani.

Varga Gergő (MSZP) képviselő módosító indítványt nyújtott be, hogy a Célpont Ifjúsági Iroda támogatását ne csökkentsék ennyire mert nem fog tudni működni. Tavaly ötezer segítő alkalmuk volt, tavaly több mint 30 millió forintot nyertek pályázaton, olyan programokra is, amelyeket tovább kell működtetni.

Seresné Horváth Zsuzsanna (Fidesz) képviselő elmondta, szeretnének több forrást biztosítani a fejlesztésekre, de ezt azért nem lehet, mert felelőtlenül gazdálkodott az előző városvezetés. A jelenlegi vezetés a város működését akarja fenntartani. Tompa Sándor (MSZP) képviselő úgy fogalmazott, hogy a „Fontos nekünk” konzultációsorozat folyamán ezek szerint a kormánypártok helyi képviselői valós helyzet ismerete nélkül ígérgettek, amiből most semmi nem köszön vissza. A szavazók pedig úgy gondolták komolyan beszélnek, látják, hogy milyen lehetőségek vannak, és nem ígérgetnek felelőtlenül. – Abba kellene hagyni az a fogalmazást, hogy kényszerből folytatják a projekteket, az új kormány szakemberei is kimondták, hogy ezek folytathatók, és szakmailag rendben vannak – fogalmazott a politikus. – Nem kellene a város korábban megkezdett programjairól rémhíreket terjeszteni. A panelprogramban még a 2009-es pályázatokat sem bírálták el, noha korábban számon kérték.

Tompa Sándor kérte, emeljék be a felveendő hitelek mellé az 500 milliós önrészt ehhez. Kiss János (Fidesz) frakcióvezető szerint olyan szintű költségvetési felelőtlenség volt a tízmilliárdos hiány felhalmozása, aminek a levét még évekig fogják inni. A hiteleket egyszer vissza is kell fizetni, erre is kell egy koncepció. – Van bennünk önmérséklet és fegyelmezettség, ennek megfelelően készült ez a költségvetés – mondta el a frakcióvezető.

Molnár Péter (KDNP) frakcióvezető annak a véleményének adott hangot, hogy egy lepusztított gazdaságot, üres kasszát örököltek, amivel nagyon nehéz bármit is kezdeni. Persze tudták, hogy milyen rossz a helyzet, hiszen látták a felelőtlen gazdálkodást. – Abból tudunk főzni, amink van, amink maradt, az pedig csak az adósság – fogalmazott Molnár Péter. Ezért szenved késedelmet az, hogy nagy lendülettel nekiláthassanak a fejlesztéseknek. Felelősségteljes költségvetési politikát akarnak folytatni, ehhez pedig most megtakarításra, racionalizálásra van szükség. Addig akarnak nyújtózni, amíg a takaró ér. – Nagy a feladat, meg kell menteni, működőképessé kell tenni a várost, a holdingot. A szocialisták öröksége nagyon súlyos, nem megy egyik napról a másikra a továbblépés, de ez a költségvetés előremutat – hangsúlyozta a frakcióvezető.
Katona Ferenc: Ismerik az utat, végig is fognak rajta menni, de ezt gyalog kell megtenni, a kamra pedig üres. Fedor: Semmivel nem jobb, vagy rosszabb ez a költségvetés, mint az előzőek. A mindenkori kormányok felelőssége tetten érhető abban, hogy ez a város ilyen helyzetben van, amilyen. Az országosan hangoztatott talpra állítás a megyénkben is működik? Készül csomag a megye megsegítésére, hogy talpra tudjon állni? Rossz költségvetési helyzetben át kell gondolni, hogy mihez nyúlunk hozzá, és mihez teszünk, ezt nem látni ebben a költségvetésben. Hogy fogják az intézmények kigazdálkodni a pénzt a caffeteriához? Ha tényleg ismerik az utat, akkor mutassák meg! A színháznál nem csak a forrást csökkentik, de a bevételét is emelni szeretnék, így még több lesz a hiánya.

Mokrai Mihály (MSZP) képviselő szerint a szociális intézmények nem tudják kigazdálkodni a cafeteriát. Nevetséges összeg áll rendelkezésre a nyugdíjas klubok támogatására. Fejlődik az egészségügyi ellátás, ennek örül. Az idősotthonok támogatása jelentősen csökken, de pozitív, hogy a nevelőszülői hálózat támogatáshoz jut. Átadott egy franciakulcsot Kriának, hogy ezzel zárja el a pénzcsapokat. Gazdusné Pankucsi Katalin (Fidesz) képviselő elmondta, hogy módosító indítvány érkezett a vargahegyi utak javítására. Erre elnyert pályázat van, csakúgy, mint a Komlóstetői kutyafuttató kijelölésére, aminél viszont fontosabb problémái is vannak az ott élőknek. Zsiga Marcell alpolgármester úgy fogalmazott, hogy az elmúlt 16 évből 12-őben a szocialisták kormányozták az országot, így leginkább ők a felelősei, hogy ilyen helyzet alakult ki.
Jelenleg nincs miből gyors és hatalmas lépéseket tenni, apró lépésekkel kell feljutni a csúcsra – mondta el a fideszes poltikus. Miskolc az elmúlt időszak vesztese, ezt az „eredményt” mutatta fel az előző vezetés.

Zsiga Marcell arról is szólt, hogy reggel találkozott a polgármester a salakmotor sport képviselőivel, folyamatos tárgyalásban vannak, támogatni szeretnék ezt a sportágat.
Kriza Ákos polgármester elmondta, hogy a normatíva csökkentést az oktatásban a gyerekszám csökkenése indokolja. A cafeteria egy százalékot sem jelent az intézmények költségvetésében, ennyi tartalék mindenhol van. Idő kell ahhoz, hogy lefolytassák az egyeztetések a beruházókkal, majd a tettek bizonyítják, hogy hány beruházó érkezhet, az ipari parkok kialakítását a MIK már megkezdte. Az őstermelői piac a város és környékének termelését is megindíthatja. A nadrágszíj meghúzást az önkormányzat magán kezdte. A 4 milliárdos hitel decemberi felvételét még a tavalyi költségvetésbe tervezték be, csak nem hívták le, ezért is álltak a befizetetlen számlák, ez az előző városvezetés sara. Március végére úgy tűnik végre eltűnnek a sorok, akik a pénzükre vártak.

Faskasné Hadházi Ildikó főosztályvezető elmondta, fő szempontjuk a kötségvetés összeállításánál a város működésének megtartása, és az elindított beruházások befejezése volt, úgy, hogy közben teljesítsék a kötelezettségvállalásokat, csökkenjen a hitel. Valamennyi költségvetési sort alaposan átvizsgáltak, a mozgástér nagyon beszűkült. Figyelembe kellett venni, hogy 1,4 milliárd az adósságszolgálat. A csökkentések nagy része egyáltalán nem érinti az intézményhálózatát, és kis része is csak maximum áttételesen, konkrétan 229 millió forint csökkentés jelentkezik, ami maximum összességében egy százalékos elvonást jelent. A kultúránál négy százalékos elvonás jelentkezik, de ez funkciót és nem intézményt érint. A felvetődött kérdések kapcsán elmondta, a hátrányos helyzetű gyerekek táboroztatására van forrás, csak nem külön soron, a Hejőcsabai Fiatalok Egyesülete is kap támogatást. A nyugdíjas kluboknak kevesebbet tudtak adni, mint korábban, de nem feledkeznek meg róluk, most ennyi a lehetőségük. A vis maior keretre áthúzódik a tavalyi évből 16 millió forint. A méhnyakrák elleni oltásnál hét millió maradt tavalyról, ehhez adtak még 3,5 milliót. A nevelőszülői hálózatra nagy igény van, itt a forrást biztosították. A Mikulásvont több forrásból kap támogatást és saját bevétele is van.

Napirend előtt:

A képviselők egy perces, néma felállással emlékeztek a nemrégiben elhunyt Mádai Gyulára. Varga Gergő (MSZP) képviselő ügyrendi javaslatot tett, hogy hallgassák meg a helyi diákönkormányzat képviselőit, ezt a közgyűlés többsége elutasította.
Zsiga Marcell (Fidesz) képviselő, alpolgármester bocsánatot kért amiért figyelmetlen volt, és szabálytalanul több módon is igénybe vett költségtérítést. Mint mondta, jóhiszeműen járt el, az összeget visszafizeti, és 250 ezer forintot adott jótékony célra.

Molnár Péter (KDNP) képviselő úgy fogalmazott, hogy februárban megdöbbentő tények láttak napvilágot a szocialista városvezetés gazdasági ténykedéséről. Kiderült, hogy számtalan problémás esetet találtak a könyvvizsgálók az átvilágítás során. Nem boszorkányüldözésről van szó, ha egy város vezetése valós képet szeretne kapni. Jogos volt, hogy elrendelte a polgármester ezt a vizsgálatot. A költségvetés tárgyalása során sok helyen „össze kell húzni a nadrágszíjat”, mert a szocialisták ilyen helyzetbe hozták a várost. A jogra bízták, hogy kiderüljön kik a felelősek. Molnár Péter szerint „sok minden ki fog derülni a 74 ügyből amelyekben feljelentés született, és most már nem állja meg a helyét, hogy „Miskolc egy következmények nélküli város.”

Mokrai Mihály (MSZP) képviselő kérdést tett fel – hol vannak az idevonatkozó könyvvizsgálói jelentések? – ezeket ugyanis továbbra sem kapták meg. – Cirkusz már volt, most jó lenne a kenyér is, el kellene kezdeni dolgozni – fogalmazott a képviselő, aki szerint „minden közgyűlés előtt van egy bombasztikus bejelentés, ami csak azt hivatott elfedni, hogy nem történik semmi. Csak szakmai dilettantizmus van, és előkészítetlen szakmai anyagok a közgyűlésen”. Mokrai Mihály szerint több módon sérül a demokrácia, korlátozzák hozzászólásaikat, a szervezeti és működési szabályzat módosításával megszüntetik az interpellációkat. Nem kapnak megfelelő megjelenést az önkormányzati médiában, és most a törvényesség őrét, a jegyzőt is elküldték.

Simon Gábor (MSZP) képviselő, frakcióvezető úgy fogalmazott, hogy a város jelenlegi vezetői a kampányban már húsz fölötti feljelentést tettek, a mostanival együtt összesen száz fölött van ezek száma. „A feljelentés nagyon olcsó projekt, csak papír kell hozzá, és egy könyvvizsgálói jelentés. Sokszor kell valamit elmondani, és akkor elhiszik. Példa nélküli, hogy egy miskolci polgár – most éppen a diákönkormányzat képviselője – nem kaphat szót az általa képviselt grémium ügyében. A képviselő megemlítette, hogy tüntettek már a piacosok, petíciót írtak a salakmotorosok, valamint tiltakozó tüntetést jelentettek be a pedagógusok is.

Szegedi Márton (Jobbik) képviselő, frakcióvezető arról szólt, hogy február elején kidolgoztak egy javaslatot bérpótló juttatással, valamint a lakókörnyezet rendben tartásával kapcsolatban, „amit formai okok miatt visszadobtak”. Ezt kijavítva februárban újra beadta, és azóta sem kapott tájékoztatást, mi a helyzet a javaslattal, melynek tartalmáról a képviselő elmondta: alulszocializált emberek lelakják a környezetüket, ők pedig kezdeményezik, hogy csak az kaphasson bérpótló juttatást és segélyt, aki rendben tartja a lakókörnyezetét, lakáson kívül és belül is. Mindezt a családsegítő szolgálat és a közterület-felügyelet bevonásával ellenőrizhetnék, „véget kell vetni az öncélú követelőzéseknek”. A javaslatot elküldték több településre, van ahol már rendeletet is alkottak belőle és használják. „Végre színt kell vallania minden politikai erőnek, valóban, komolyan akarja-e a rendet?” – tette fel a kérdést a képviselő.

Kriza Ákos polgármester válaszában elmondta: a hatósági főosztály hetek óta dolgozik a javaslaton. Ki kell dolgozni a megfelelő hátteret, keresik a forrást a megfelelő ellenőrzésekhez. Jakab Péter (Jobbik) képviselő úgy vélte, „a szocialisták öröksége a 16 százalékos munkanélküliség, ezzel kellett szembe nézni az új városvezetésnek, de az elmúlt öt hónapban sem sok minden történt”. A képviselő szerint „ma már annak is örülnek a miskolciak, ha egy szupermarketben rabszolgaként dolgozhatnak éhbérért. Itt az idő, hogy behúzzák a kéziféket., és elkezdjenek máshogy kormányozni.”

Soós Attila (Fidesz) képviselő felszólalásában megemlítette, hogy „Varga Gergő és Földesi Norbert talált 30 milliót a társasházak megsegítésére, amit a Miskolci Kommunikációs Kft.-től vennének el. Évek alatt jutottak el idáig a társasházak, és ennél sokkal nagyobb összegről van szó, inkább ne hergeljék a lakókat” A képviselő levelekből idézet, melyet az avasiak írtak a városvezetésnek, az elmúlt két évben. Mint fogalmazott: korábban azt mondták a helyzet bonyolult, és nem nyújtottak hathatós segítséget a lakóknak. Most pedig közleményt adtak ki Varga és Földesi képviselők hogy baj van – már azok sem fizetnek, akik korábban igen. Soós Attila hangsúlyozta, hogy a pprobléma 2006-óta áll fenn, és 2008-óta dokumentálják.

Kovács László (KDNP) képviselő annak a véleményének adott hangot, hogy „Miskolc megítélése a médiában nem pozitív, 2011 a feljelentések éve.” A szocialisták legalább elnézést kérnének, ahogyan ezt Zsiga Marcell megtette, aki pedig jóhiszeműen járt el. A képviselő szerint jó hír, hogy nem lehet alacsonyabb a közalkalmazottak személyi jellegű juttatása idén, mint tavaly, ezt megköszönte Kriza Ákosnak.

Kiss János (Fidesz) képviselő, frakcióvezető szerint ma Miskolcon nem az a vezető hír, hogy tüntetnek-e a salakmotorosok, vagy a piacosok, hanem az, hogy tegnap feljelentést tettek. Példa nélküli, hogy egy város vezetésének 74 feljelentést kelljen tennie a az előző vezetés ellen. A képviselő szerint ez nem „olcsó dolog” hanem városvezetői kötelesség, ha visszaélésekre derül fény.

Varga Gergő (MSZP) képviselő felszólalásában elmondta: örül, hogy a sajtón keresztül végre eljutott az avasi probléma a városvezetésig is. Mint mondta, közösen kellene megoldani a problémát, jó, hpgy végre foglalkozik ezzel a városvezetés. Konstruktív javaslatuk van arra, hogy megsegítsék a társasházban élőket. A képviselő elmondta, javasolták, hogy havonta jelenjen meg a Minap újság, így lenne forrás a támogatásra.

Kriza Ákos polgármester válaszában elmondta: az elmúlt hónapokban több problémás család kiköltözött már a városrészből, a fokozott hatósági ellenőrzéseknek köszönhetően. Az említett módosító javaslatok jó része törvénymódosítás, ezt a Parlamentben egyeztethetik a képviselők. Miskolcon a helyi megoldásokat kell keresni, ezek egy részét már megtalálták.

Molnár Péter (KDNP) frakcióvezető szerint „megdöbbentő és nevetséges, ha egy szocialista politikus beszél a demokráciáról”. – A párt elődje az MSZMP sárba tiporta a demokráciát negyven éven keresztül, 2006-ban szemeket lövettek ki. Megértjük hogy nem tetszik, ha a miskolciak elé tárjuk valós helyzetet, biztosan sok szocialista politikusnak vannak álmatlan éjszakái, hiszen igen súlyos ügyekben történtek feljelentések – fogalmazott Molnár Péter.

Kriza Ákos polgármester szerint pontosan kell beszélni a számokról és a tényekről. 30 milliárdos kötelezettségvállalásról, és 6 milliárdos károkozásról van szó, a könyvvizsgálói jelentés pedig a legfőbb ügyészségen van. A jegyzőt nem kirúgták, közös megegyezéssel távozott, érintett lehet a büntetőügyekben. Nem arról szavaztak, hogy egyáltalán nem szólalhat fel a diákönkormányzat képviselője, hanem arról, hogy napirend előtt nem, mert nem oda való. A képviselő a napirendek után kap majd szót. 　Zárt ülés.

Simon Gábor MSZP-s képviselő, frakcióvezető ügyrendi javaslatot tett, hogy a távhődíj emelésre vonatkozó napirendi pontot nem tárgyalja a közgyűlés, mivel a Parlament hamarosan megváltoztatja a távhődíj számításának módját. A képviselő elmondta, interpellált az ügyben és azt a választ kapta, hogy ez hamarosan hatósági áras lesz. Így nem látják értelmét, hogy módosítsák a miskolci rendeletet, és díjat emeljenek. A javaslatot a közgyűlés többsége elutasította.

Elkezdődött az ülés

Kriza Ákos polgármester napirend előtt köszöntötte a nőket, majd arról tájékoztatott, hogy március 15-én közös ünnepet tartanak a megyeházán, ahová minden képviselőt várnak. Molnár Attila az Ave Miskolc Kft. egyik ügyvezetője lett, így összeférhetetlenség miatt lemondott a városgazdálkodási és üzemeltetési bizottságban betöltött tagságáról. Helyére Óváriné Balajti Zsuzsannát javasolták – ezt a grémium jóváhagyta – így a szavazás után az új bizottsági tag letette az esküt.

Az előzetes tervek szerint 28 napirendi pontot tárgyal a grémium, amihez most is jó néhány sürgősségi indítvány társult. Egyebek mellett vis maior pályázat benyújtásáról a bodótetői partfalszakadás helyreállításához, az önkormányzat részvételéről a CIVITAS plusz 2-es projektben, a Diósgyőri Gimnázium, és a Miskolci Pedagógiai Intézet alapító okiratainak módosításáról, az intézet és a Lyukói közösségi ház elhelyezéséről, szakmai bizottság felkéréséről a Csodamalom bábszínház vezetői pályázatának elbírálásához, jegyzői pályázat kiírásáról, Mihalecz Péter közszolgálati szerződésének megszűnéséről.
os idei költségvetéséről, a miskolci közszolgáltató cégek szolgáltatási díjainak változásáról. Tárgyalnak emellett a képviselők az önkormányzat és a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatairól, az önkormányzat gazdasági programjáról, a MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt. és a Miskolc Holding idei ingatlangazdálkodási tervéről, az önkormányzat és a Városgazda Kft. közszolgáltatási szerződésének felülvizsgálatáról.

Beszámoló kerül a testület elé a Zöld Nyíl villamosprojekt munkáiról, a Szinva-patak szennyező forrásainak felszámolásáról szóló intézkedési terv múlt évi végrehajtásáról, valamint a Miskolc Holding tavalyi közbeszerzéseiről. Emellett intézmények alapító okiratainak módosításáról, pályázatok benyújtásáról is döntenek a miskolci városatyák, zárt ülésen pedig egyebek között a Miskolc Város Sportjáért Közalapítvány kuratóriumi tagjainak visszahívásáról, alapító okiratának módosításáról, valamint a Miskolci Speciális Felderítő és Mentőcsoportért Közalapítvány alapító okiratának módosításáról is tárgyal a közgyűlés.
minap.hu