A héten hetedik évébe lépett az a folyamatos jogsértés , melyet Magyarország követ el az uniós és hazai levegőtisztaság-védelmi jogszabályokkal szemben. Évente csaknem 16 000 ember hal meg a légszennyezés miatt hazánkban.
Ami azonban ennél sokkal fontosabb, hogy ez már Szombathely lakosságánál is több ember idő előtti elhalálozását okozhatta, a betegen töltött munkanapok száma ezalatt a hat év alatt elérhette az egymilliárdot, és a gazdasági kára alatt is inog az ország.
2005. január elsején lépett életbe az az uniós irányelv, mely előírja, hogy egy évben legfeljebb 35 napon lehet egészségügyi határérték felett a levegő szállópor (PM10) tartalma. Budapesten és több magyar nagyvárosban minden évben jócskán meghaladjuk ezt az értéket. Az Európai Bizottság jogsértési eljárása során ezért nemrég indoklással ellátott véleményt küldött Magyarország számára, hogy így kényszerítse ki itt élők egészséges levegőjét, máskülönben az Európai Bíróság elé terjeszti az ügyet.
Külföldi jó példák sora bizonyítja, hogy megfelelő intézkedésekkel jelentősen mérsékelni lehet a szennyezettséget, ám hazánkban legfeljebb a lakosság, a Levegő Munkacsoport és más civil szervezetek követeléseiben kerülnek szóba efféle hatékony intézkedések a levegőminőség javítására. Egy friss uniós kutatás kimutatta: ha Budapesten a szálló por legkisebb összetevőit (PM2,5) éves átlagban egy köbméter levegőben 10 mikrogramm alá csökkentenénk a jelenlegi 33,7 helyett, az itt élők átlagosan 19 hónappal tovább élnének. (Jelenleg a szennyezés évente tizenhatezer idő előtti elhalálozással csökkenti a demográfiai mélyponton lévő országunk lakosságát.)
Tavaly jelentősen nőtt a szállópor szennyezettsége, hiszen míg 2009-ben „csak” 69 napon volt határérték felett a levegő szennyezettsége Budapesten, tavaly már elértük a 87 napot. A tavalyelőtti csúcstartó a VIII. kerületi Teleki téri mérőállomás volt, míg tavaly a XV. kerületi Kőrakás parkban mérték a legtöbb, határérték felett szennyezett napot. Általánosságban elmondható azonban, hogy a belvárosban lévő mérőállomások környezetében szennyezettebb volt a levegő, mint a város külső területein.
A szennyezés fő forrása a fővárosban a zabolázatlan közúti közlekedés, de sokat hozzátesz az ipari kibocsátás és a fűtés is. Mindebbe olykor az olyan nem várt események, mint például a kistarcsai műanyagraktár tüze, vagy olyan tiltott tevékenységek, mint az illegális otthoni szemétégetés is besegítenek. Már évek óta léteznek tervek arra, hogyan kellene csökkenteni ezt a hatalmas szennyezést, melyben csak Bukarestnek sikerült leköröznie bennünket az uniós fővárosok közül, ám a felelősöket, a határidőket és a forrásokat még mindig csak keresgélik az illetékesek.
Szomorú, hogy van ennél lejjebb is. Miskolc ugyanis a fővárost is túlszárnyalta ilyen tekintetben: ott tavaly 106 határérték feletti napot gyűjtöttek be, idén pedig már 62 napon lépték túl a megengedett értéket. A javítás érdekében tett intézkedések csigalassúsággal lépnek életbe, de az is előfordul, hogy egy újabb intézkedéssel csak rontanak a helyzeten, és az ombudsmannak kell helyretennie az eltévelyedett városvezetést, mint az a miskolci szmogriadó rendelet esetén történt.
Lenkei Péter
a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője
Korábbi tanulmányokból ismert: a légszennyezés miatt betegen eltöltött napok száma ezerszer-tízezerszer magasabb, mint a halálozások száma. Ld. például: http://ec.europa.eu/environment/news/efe/20/article_2434_en.htm
LMP szmog demonstráció Budapest 2011. 03. 11.
Családunk, gyerekeink és saját egészségünk a tét, amikor a levegő minőségéről van szó. Évente csaknem 16 000 ember hal meg a légszennyezés miatt hazánkban. Ezek az emberek átlagosan csaknem 10 évvel tovább élhetnének, ha nem sújtaná őket a részecske-szennyezés.
A statisztikák szerint az elmúlt 25 évben az asztmás megbetegedések száma a kilencszeresére, a tüdőrákos megbetegedések száma pedig közel a háromszorosára nőtt Budapesten. Azok a gyerekek, akik rendszeresen jelentős közlekedésből származó légszennyezésnek vannak kitéve, gyakrabban lesznek asztmás betegek. A részecskeszennyezés többek között szív és érrendszeri, légúti (asztma) és daganatos megbetegedésekért felelős és idő előtti elhalálozáshoz vezet.
Egy 2004-es kutatás alapján kimutatták, hogy egy átlagos magyar ember több mint egy évet veszít az életéből a PM2.5 részecskeszennyezés következtében. Budapesten és környékén a várható életvesztés ennek a többszöröse is lehet. Egy 2008-as felmérés szerint a PM10-szennyezettség miatti halálozás tekintetében – a lakosság számához viszonyítva – Magyarországon a legrosszabb a helyzet, ráadásul nem csak az Európai Unióban, de a 38 vizsgált európai ország között is. E felmérés szerint évente csaknem 16 000 ember hal meg a PM10-légszennyezés miatt hazánkban. Ezek az emberek nálunk átlagosan csaknem 10 évvel tovább élhetnének, ha nem sújtaná őket a részecske-szennyezés. A legfrissebb kutatás alapján Budapest az unió 2. legszmogosabb városa.
A hatályos uniós és magyar jogszabályok szerint a szállópor-szennyezés egy évben legfeljebb 35 napon haladhatja meg az egészségügyi határértéket, ám több magyar városban, főként Budapesten ennél sokkal több szennyezett nap van. Budapesten már több mérőállomáson is 30 nap felett járunk, a Széna téren pedig már március 5-én elértük a 35 napot. Az Európai Bizottság 2009-ben eljárást indított Magyarország ellen, a levegő szennyezettsége miatt. 2010 októberében az EB újra figyelmeztette Magyarországot és két hónap haladékot adott arra, hogy hazánk érdemben javítsa a levegő minőségét, a főváros új vezetése viszont mintha nem vette volna komolyan a figyelmeztetést.
Sürgős intézkedésekre van szükség országosan és Budapesten is. Az LMP fővárosi frakciója szerint a radikálisan javítani kell a közösségi közlekedési lehetőségeket, és kerékpáros- és gyalogosbarát város kialakítására van szükség. Minél előbb be kell vezetni a személyforgalmi behajtási díjat (dugódíj), szükség van az elavult BKV buszok cseréjére, a villamoshálózat fejlesztésére és a gépjárműadó rendszer átalakítására is. Növelni kell a forgalomcsillapított és gyalogosövezetek számát, valamint és segíteni kell a kerékpáros közlekedés elterjedését is. Sokat javítana a helyzeten a közterületek pormentesítése is, illetve a zöldfelületek védelmének megerősítése és területük növelése.
A Lehet Más a Politika sürgeti a kormányt és a Fővárosi Önkormányzatot, hogy vegye komolyan az emberek egészségét és hozzon megfelelő intézkedéseket a – jogszabály által is előírt – levegőminőség biztosítása érdekében.
A porszennyezésről Budapesten
– Városi levegőben a legnagyobb probléma az apró részecskék (PM10) jelenléte.
– PM10 fő forrása: a közlekedés és a szél által felvert por, közúti közlekedés, lakossági fűtés, ipar, valamint a tarló-, az avar- és az illegális égetés.
– A szilárd anyag kibocsátásban 2000-2005. között az ipari (technológiai) jellegűek a töredékére estek, a fűtési eredetű kibocsátás lényegében nem változott, míg a közlekedési forrásból eredő emissziók kb. kb. 30%-kal növekedtek.
I. Uniós kötelezettségek
– A hatályos uniós és magyar 4/2011 VM jogszabályok szerint a PM10-szennyezés egy évben legfeljebb 35 napon haladhatja meg az egészségügyi határértéket (50 mikrogramm/köbméter), ám több magyar városban, kiemelten Budapesten ennél sokkal több szennyezett nap van. A határérték felett szennyezett napok száma 2006-ban például több városban meghaladta a 150-et. Az Európai Unió 2009-ben hazánk ellen eljárást kezdeményezette emiatt. A főváros több hazai településsel együtt mentességet kért az EU-tól az egészségügyi határértékek betartatása alól, amit elutasítottak, mert az uniós szakértők szerint ezen városok korántsem tettek meg mindent a légszennyezés leküzdése érdekében.
– A Fővárosi Önkormányzat (és több más hazai nagyváros vezetése) már több mint öt éve nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, ezért az Európai Bizottság 2010. október 28-án figyelmeztetést küldött a magyar kormánynak, melyben mindössze két hónap haladékot adott, hogy érdemi, számon kérhető intézkedéseket hozzon a levegőminőségi határértékek betartására, ellenkező esetben az ügyet az Európai Bíróság elé terjesztheti. A bírósági eljárás eredményeként előfordulhat, hogy országunknak komoly pénzbírságot kell fizetnie, ám ennél sokkal aggasztóbb, hogy az intézkedések további halogatása még több, egyébként elkerülhető megbetegedést és halálesetet idézhet elő.
II. Egészségügyi hatások
– Évente több mint 350 ezren halnak meg az Európai Unióban a légszennyezés következtében. Közel 30 millió európai ember szenved asztmában ugyanezen okból. Az Európai Unió célja, hogy a 2000. évhez képest 2020-ra 40 százalékkal csökkenjen ezen halálesetek és megbetegedések száma.
– Egy 2008-as újabb felmérés szerint a PM10-szennyezettség miatti életvesztés tekintetében – a lakosság számához viszonyítva – Magyarországon a legrosszabb a helyzet, ráadásul nem csak az Európai Unióban, de a 38 vizsgált európai ország között is. E felmérés szerint évente csaknem 16 000 ember hal meg a PM10-légszennyezés miatt hazánkban. Ezek az emberek nálunk átlagosan csaknem 10 évvel tovább élhetnének, ha nem sújtaná őket a részecske-szennyezés.
– A legfrissebb kutatás alapján Budapest az unió 2. legszmogosabb városa. Az EU által finanszírozott Aphekom kutatás kimutatta, hogy a részecskeszennyezés csökkentésével, a WHO ajánlások betartásával rengeteg, európai szinten évente 19 ezer emberéletet menthetnénk meg. Tizenkét ország 25 városát vizsgálták három éven keresztül. A kutatás szerint Bukarest után Budapesten a legmagasabb az életvesztés a részecskeszennyezés miatt. Ha Budapesten a PM2.5 koncentrációt a WHO által biztonságosnak (10mikrogramm/m3) ítélt szinten tartanánk, akkor ezáltal 19.3 hónappal azaz több mint másfél évvel nőne a lakosok várható élettartama. Ezen kutatás szerint a gyermekkori asztmás megbetegedések átlagosan 15-30 százaléka a forgalmas utak közelségéhez köthető.
– Budapesten eközben a szennyezett levegővel is összefüggésben rohamosan növekszik az asztmás és tüdőrákos betegek száma. Az asztmás betegek száma megtízszereződött, a tüdőrákos betegek száma pedig a háromszorosára nőtt az elmúlt 30 évben.
LMP sjtóközlemény