A Japánt ért természeti csapásra való emlékezéssel kezdte meg munkáját szerdán az Országgyűlés. A 98 százalékos különadóról, a Budapest–Pozsony-vasútvonal újraindításának lehetőségéről, a miskolci Avas lakótelepen zajló történésekről és a környezetvédelmi hatóságokat érintő zárolásokról is volt szó az interpellációk között.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Japánt ért természeti csapásról emlékezett meg. Mint mondta, minden ember a világon mély döbbenettel figyeli azt, ami zajlik Japánban. Arra kérte a képviselőket, hogy egyperces néma felállással fejezzék ki együttérzésüket a Japán néppel. (Kan Naoto japán kormányfő szerdán azt közölte: a földrengés és szökőár sújtotta részen az eltűntek száma meghaladja a tízezret.)

Jobbik: LMP-s katasztrófaturisták

Vona Gábor arról beszélt, hogy Gyöngyöspatán a helyi lakosok többször jelezték már, hogy nincs valami rendben a cigány-magyar együttéléssel. Hozzátette: a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület két hétre ellátogatott a településre, azért, hogy megerősítsék a helyi polgárőrséget. Mint hangsúlyozta, március 6-án a Jobbik tartott ott egy demonstrációt, mely békésen zajlott. Kiemelte: az LMP „katasztrófa turistaként” lement Gyöngyöspatára, és nem tettek mást, mint „heccelték” a cigányokat. Úgy fogalmazott: rátért az SZDSZ útjára az LMP, „visszatért a kutya a hányásához”.

Kontrát: A rendőrség fenntartja a rendet

Kövér László a jobbikos képviselő ezen mondata után azt kérte, hogy a Ház méltóságához próbáljon meg igazodni. Vona Gábor közölte: az MSZP az üggyel kapcsolatban felelőtlen, gyűlöletkeltő politikát folytatott. A Fidesz pedig leküldte a megyei kormányhivatal vezetőjét, aki széttárta a kezét, hogy nincs is semmi baj – tette hozzá. Kontrát Károly államtitkár azt válaszolta: Gyöngyöspatán a rendőrség fenntartja a rendet. Nemcsak Gyöngyöspatán, hanem valamennyi dél-hevesi településen megerősített rendőri erő állomásozik – tette hozzá. Kiemelte: a rendőrség feladata fenntartani a rendet, és ennek a feladatának eleget is tesz. Nincs szükség polgárőr egyesületre, amelyik félelmet kelt az ott élő emberekben – jelentette ki.

LMP: újrateremtik a legitimációs kihívásokat

Schiffer András szerint az elmúlt hónapokban megteremthető lett volna a demokratikus alkotmányozásra alkalmas helyzet. Véleménye szerint az egyoldalú alkotmányozás újrateremti a legitimációs kihívásokat. Közölte: ez a centralizált demokrácia alkotmánya. Hozzátette: ez az alkotmánytervezet nem alkalmas arra, hogy megóvja a közszolgáltatásokat. Azt kérte a kormánytól, hogy az vonja vissza az egykulcsos adórendszert és vonja vissza az alkotmánytervezetet is. Rétvári Bence államtitkár azt válaszolta: ha az LMP nem vesz részt az alkotmány vitájában, akkor nem mondhatják azt, hogy kevés az új alkotmányról a konzultáció. Véleménye szerint 383 ezer embert vont ki az LMP az alkotmányozás folyamatából, azokat, akik rájuk szavaztak.

KDNP: Gátat kell szabni a partidrogok terjedésének

Bús Balázs arról beszélt, hogy február 9-én egy kereskedelmi egységet kellett bezáratni Óbudán, mert valószínűleg szintetikus, pszichoaktív szereket forgalmazott. Gátat lehet-e szabni az illegális partidrogok terjedésének? – kérdezte. Kiemelte: az új pszichoaktív szerek felvétele a tiltólistára ad hoc módon történik. A jelenlegi kábítószer tiltási procedúra önmagában nem hatékony bűnmegelőzési eszköz – jelentette ki. Mint mondta, minél előbb el kell fogadni a hazai drogstratégiát, a partidrogok elleni fellépés nem tűr halasztást. Soltész Miklós államtitkár azt válaszolta: az elmúlt években volt egy olyan párt, az SZDSZ, melynek az volt a drogstratégiája, hogy minél inkább liberalizálják a kérdést. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány júliusban a mefedront azonnal tiltólistára vette. Mint mondta, a jogszabály szerint, ha megváltoztatják a szer képletét, akkor az lekerül a tiltott szerek listájáról. Kiemelte: mindenképpen a drogterjesztőkkel szemben kell fellépni – mondta, hozzátéve, hogy nem az egyéni fogyasztót kell börtönbe csukni.

Az MSZP nem támogatja az alkotmányozás folyamatát

Mesterházy Attila azt mondta: a magyar nemzet akkor tudott nagy tetteket végrehajtani, mikor a nemzet polgárai között volt összefogás. Kijelentette: ma Magyarországon nincs alkotmányozási kényszer, és az alkotmányról nincs közmegegyezés. Kiemelte azt is: az MSZP nem támogatja az alkotmányozás folyamatát. Véleménye szerint az új alaptörvénnyel a következő kormányok mozgásterét akarják csökkenteni. Ennek az alkotmánynak az a legnagyobb hibája, hogy „a Fidesz rendszerét akarja ráerőltetni Magyarországra” – jelentette ki. Rétvári Bence államtitkár közölte: 20 ezer milliárd forintos adósággal küzd a jelenlegi kormány, amit az előző kormány hagyott rá. Kijelentette: azért van szükség gazdasági alkotmányozásra, hogy még egyszer ekkora hiány ne keletkezhessen.

A nem dohányzók védelme a cél

Heintz Tamás a nem dohányzók védelméről szóló törvényjavaslatról beszélt. Mint mondta, a javaslat megtiltaná a dohányzást minden munkahelyen, zárt térben a közhivatalokban és a vendéglátóhelyeken egyaránt. Azt mondta, a javaslat célja védeni a nem dohányzókat és csökkenteni annak lehetőségét, hogy a dohányosok rágyújtsanak. Kiemelte: ma Magyarországon a dohányzás következtében óránként meghal három ember. Egy 2009-es felmérés során az derült ki, hogy a budapesti óvodások 20 százaléka passzív dohányos – tette hozzá. A tiszta levegőhöz való jog alkotmányos jog – jelentette ki.

Szócska Miklós államtitkár azt válaszolta: évente 28 ezer ember hal meg a dohányzás következtében. A kormány részéről ez a javaslat nem egy tiltási fanatizmus, hanem egy Európában is használt szabályozási eszköz – tette hozzá.

Több vonat Budapest és Pozsony között

Nagy István arról beszélt, 2008 óta a szlovák főváros közvetlenül Budapestről a magyar vasúthálózatról gyakorlatilag nem elérhető. Érthetetlen az előző kormány döntése, amellyel jóváhagyta a két uniós állam közötti vonatközlekedés megszüntetését. A képviselő annak újraindítását szorgalmazta, és utalt arra, hogy Pozsony mintegy 16 ezer felvidék magyar otthona is, s nem szabad megfeledkezni a turisztikai, idegenforgalmi előnyökről sem.

Fónagy János államtitkár válaszában elmondta: kiemelt feladat a határ menti területek jobb elérhetőségének biztosítása, s a MÁV Start a kishatármenti fejlesztésére törekszik. A közvetlen összeköttetés visszaállítását a partnervasút elutasító magatartása mellett műszaki akadályok is nehezítik – jegyezte meg, hozzátéve: a magyar részről a szándék erre megvan. Kitért arra, hogy a Szobon keresztül hat pár vonat köti össze Budapestet és Pozsonyt, a tervek szerint számuk még idén nőni fog. A jövő hónapra szakértői megbeszélést is kezdeményeztek, s reményének adott hangot, hogy ez sikerrel zárul majd.

A képviselő a választ elfogadta.

„Súlyos örökség”

Egyed Zsolt (Jobbik) azt kérdezte a miskolci Avas lakótelepen nap mint nap zajló történések kapcsán, mikor biztosítja a kormány a nyugodt élethez való jogot? Az ellenzéki képviselő személyes tapasztalatairól is beszámolva azt mondta, a „fészekrakó családok” semmilyen közműdíjat nem fizetnek, az ott lakók pihenni nem tudnak. Egyre több az önkényes lakásfoglaló, s amikor ezt szóvá teszik, életveszélyesen megfenyegetik őket – mondta. A probléma sürgős megoldásért kiállt – jelentette ki. Kontrát Károly államtitkár elmondta: a Gyurcsány-korszak egyik súlyos örökségéről van szó, a probléma megoldása összetett lépéseket kíván. Már 2010 tavaszán célellenőrzéseket tartottak a helyszínen, és a rendőrség nyomozást folytat több esetben. Az eljárás során eddig több mint 100 gyanúsítottat és 300 tanút hallgattak ki, az ügyben több mint 400 ingatlan az érintett, és több vádemelés is történt. A megemelt létszámú rendőrörs tagjai ellenőrzik azt is, hogy a társasházak lakói betartják-e a vonatkozó rendeleteket – jelezte.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 214 igen 68 nem szavazattal jóváhagyta.

16 százalék funkcionális analfabéta

Sós Tamás (MSZP) interpellációjában leszögezte: változtatni kell a szakképzésen és felnőttképzésen, de nem tudni, hogy a kormánynak mik a tervei a területen. A szocialista képviselő kiemelte: a magyar lakosság 16 százaléka funkcionális analfabéta, 30 százalékuk pedig alulképzett, ezek súlyos problémát jelentenek a foglalkoztatási rendszer számára és ezt a szakképzés területén kellene megoldani. Sós Tamás azt is megkérdezte, hogy mekkora forrás, milyen előirányzat áll rendelkezésre a képzésre és átképzésre a kecskeméti Mercedes-gyár munkavállalói igényeinek teljesítésére?

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára válaszában leszögezte: tény, hogy a munkavállalók és az inaktívak között 900 ezer embernek semmilyen szakképzettsége nincsen, ami komoly probléma a majdnem egymillió funkcionális analfabétával együtt. Az államtitkár ugyanakkor leszögezte, hogy ezek a problémák nem az elmúlt 10 hónapban születtek. Czomba Sándor hangsúlyozta: differenciált és hosszú távú megoldásra van szükség. Egyrészt pótolni kell a hiányzó alapkompetenciákat, illetve egyszerűbb, képzettséget nem igénylő munkahelyeket kell teremteni. Emellett „újratanuló” néven programot indított a kormány olyan felnőtteknek, akiknek nincs általános iskolai vagy szakképzettségük. A kecskeméti Mercedes-gyár kapcsán pedig most készül az a kormányzati felhatalmazás, amely alapján elkészülhet a keretmegállapodás, és beruházásösztönző támogatást kaphat a beruházó mind a 2500 leendő dolgozó számára.

Illés: Nem bocsátanak el vízügyi szakembereket

Szabó Imre (MSZP) azt kérdezte a vidékfejlesztési minisztertől, hogy miért írta alá a természetvédelmi parkok költségvetésének 40 százalékának zárolását és „miért írta ezzel alá a környezetvédelmi és vízügyi ágazat halálos ítéletét?” A szocialista képviselő szerint ez a döntés működésképtelenné teheti a nemzeti parkokat, sőt az árvízvédelem és a belvízvédelem is érintett lehet, mert a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok költségvetésének zárolásával vízügyi szakembereket bocsáthatnak el.

Illés Zoltán államtitkár válaszában leszögezte: nem bocsátanak el vízügyi szakembereket, így az ideiglenes zárolás nem veszélyezteti az ágazat működését. A kormánypárti politikus az ágazat segítésére több példát hozott fel: a nemzeti parkok kezelésébe vennék az állami erdőterületeket, így azok bevételei a parkokat gazdagítanák, megemelnék vízügyi igazgatóságok államigazgatási díjait és a környezetvédelmi bírságok összegeit, amelyek szintén a bevételeket növelnék, végül pedig csökkentenék a külföldi kiküldetések számát, valamint a rezsiköltségeket is.

Jobbik: hogyan mentik meg a devizahiteleseket?

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a kormányzati tervek továbbra sem ismertek a devizahitelesek megsegítésével kapcsolatban és azt kérdezte a kormánytól, hogy vannak-e egyáltalán elképzeléseik a témában. Szatmáry Kristóf a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára megerősítette, hogy az ügy kezelésében a bankoknak, az ügyfeleknek és a kormányzatnak is szerepet kell vállalniuk. A kormányzati politikus elmondta: a parlament által szerdán tárgyalt törvényjavaslathoz hamarosan módosító indítványt nyújtanak be, amely 2011. július 1-ig tartja fenn a kilakoltatási moratóriumot.

Az államtitkár elmondta: készül a pénzügyi rendszer stabilitásáról szóló átfogó megállapodás, amely legkésőbb július 1-ig megszületik és ezután hosszú távon vezetik ki a rendszerből a moratóriumot.

Z. Kárpát Dániel a választ nem fogadta el, mert nem kapott választ arra, hogy mi lesz a végrehajtási maffiával és a családokkal. Az Országgyűlés az államtitkári választ 204 igen és 79 nem szavazattal elfogadta.