Közvetlen összefüggés van a bíróság tekintélye, szigora, eljárása és az állampolgárok jogkövető magatartása között – jelentette ki Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság összbírói értekezletét követő sajtóbeszélgetésen csütörtökön.

Baka András a távirati irodának úgy fogalmazott: az igazságszolgáltatás az egyik legköltségesebb és legmunkaigényesebb eljárás. Költséges, mert nemcsak infrastruktúrát kell működtetni, hanem hatalmas szakértői apparátust, illetve bizonyítási eljárást kell folytatni az ügyekben. A bíróságok anyagi terhei az elmúlt években világviszonylatban is emelkedtek – mondta. Közölte: Magyarország a GDP 0,71 százalékát költi a bíróságokra, ez nemzetközi szinten is alacsony összeg. A bíróságok évek óta alulfinanszírozottak. A bírósági szervezet költségvetése 2004-ben annyi volt, mint tavaly, vagy az idén – részletezte az elnök.

Összehasonlításképpen elmondta, 2004-ben 1 millió 200 ezer ügyet kezelt a bírósági szervezet, 2010-ben ez a szám meghaladta az 1 millió 600 ezret, vagyis több mint negyedével nőtt az ügyek száma. Nincsenek tartalékaik, a gáz, a villany, a dologi kiadások ugyanúgy terhelik a bíróságokat is, mint más intézményeket – tette hozzá Baka András. Az épületek lepusztultak, némelyik felújítása már hosszú idő óta nem tűrne halasztást – hangsúlyozta, rámutatva: az épületek meghatározzák a bírósági eljárás komolyságát, színvonalát, tekintélyét. Mindezt statisztika is bizonyítja – mondta, hozzáfűzve, azokon a bíróságokon, amelyek épületei lepusztultak, „sokkal több rendkívüli esemény történik”.

Emlékeztetett arra, hogy 2009-ben stratégiai tervet dolgoztak ki sok bíró, szakember bevonásával, és a tavalyi év második felétől nyílt meg a lehetőség arra, hogy jelentős változás kezdődjön az igazságszolgáltatás szervezetében, működésében. Felidézte azt is, hogy a múlt évben az Országgyűlés megváltoztatta a kétharmados bírósági szervezeti és jogállási törvényt, és új ellenőrzési jogköröket, szervezési lehetőségeket adott az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak és a testület elnökének. Ezekkel a jogkörökkel most már eredményesen, hatékonyan lehet az igazságszolgáltatás működését ellenőrizni, a vezetők tevékenységét, valamint a bírók munkáját számon kérni.

A főbíró kitért arra, hogy felállították a szintén ezen a törvényen alapuló első- és másodfokú szolgálati bíróságot. (A szolgálati bíróság a bírók szolgálati viszonyával, fegyelmi felelősségével, illetve alkalmasságával kapcsolatos ügyekben dönt.) Folyamatban van a kötelező képzés is a bírósági szervezetben, amely szintén a március 1-jén hatályba lépett új törvény alapján kezdődött.

Értékelése szerint mindezek alapján „az igazságszolgáltatás rendbe tehető”, az évtizedek óta észlelhető problémákra is megoldást lehet majd találni, például arra, hogy aránytalanságok mutatkoznak a bíróságok munkaterhében. Hozzátette: ez az aránytalanság érezhető a Borsod megyei bíróságon is, de különösen jellemző a központi régióra, azaz a fővárosra, illetve Pest megyére. „Újabb támogatás, segítség, jogalkotás és sok-sok pénz szükséges ahhoz, hogy az évtizedek óta gyülemlő adósságainkat ledolgozzuk” – jegyezte meg.