A kabarékban kifigurázott köztársasági elnök méltóságának védelme, a választójogi cenzus bevezetése, a rossz döntéseket hozó bírók megregulázása, a hazaárulók száműzése: többek között ezek az ötletek merültek fel egy, az alkotmányról tartott fideszes szervezésű lakossági fórumon. A Hírszerző a kormánypártok tervezetét szövegező Gulyás Gergely képviselő miskolci „nemzeti konzultációjára” ült be szombat este.

„Közösen tárgyaljuk át, mi tetszik belőle és mi nem, hogy ne csak az Országgyűlésben essen szó róla. Ez egy történelmi pillanat” – mondta Csöbör Katalin, a Fidesz miskolci parlamenti képviselője a Borsod megyei levéltárban az alkotmányozásról tartott, nemzeti konzultációnak nevezett lakossági fórum felvezető előadásában.

A szombat esti tanácskozás vendége Gulyás Gergely országgyűlési képviselő, a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának tagja volt. Gulyás 20-25 érdeklődő előtt ismertette a kormánypártok által a múlt hét hétfőn parlament elé terjesztett tervezet legfőbb pontjait, majd közel egy órán keresztül válaszolt a közönség záporozó kérdéseire.

A főleg idősebb férfiakból álló publikumból többen jelezték, szerintük a Fidesz-KDNP alaptörvény-tervezete túl engedékeny, toleráns, ennél határozottabb, szigorúbb szövegre számítottak. Volt, aki a választójogot iskolázottsághoz kötötte volna és a bírók „túl nagy” függetlenségét kritizálta, egy másik felszólaló a „támadásoknak kitett” köztársasági elnök méltóságát akarta az alkotmányban megvédeni, és volt olyan kérdező, aki szerint felesleges az alaptörvénybe államadósság-korlátot illeszteni, mert azt a kormányok úgysem lesznek képesek megvédeni. Gulyás Gergely időnként elpirulva, de hosszan érvelt a demokratikus értékek, a választójog egyenlősége, a jogállami normák mellett.
„Írni-olvasni nem tudó emberek”

„Ahogy a válság- és a bankadó tekintetében, úgy a keresztény értékek alkotmányba emelésével is példát mutatunk Európának. Most vagyunk kétharmadnyian, hogy saját alkotmányt alkothassunk a nemzeti konzultációt követően” – vetette közbe a beszélgetés alatt Csöbör Katalin, miért van szükség az ilyen beszélgetésekre.

Gulyás Gergely rövid, összegző előadását követően egy helyi iskola igazgatója szólalt fel – nevét nem árulta el -, aki azt mondta, szerinte legalább általános iskolai végzettséghez kellene kötni a választójogot, mert jelenleg „írni-olvasni nem tudó emberek” határozzák meg az ország sorsát. Az igazgató azt mondta, tapasztalatból tudja: nem mindegyik 18 éves gyerek érett arra, hogy a szavazati jogát gyakorolhassa, ezért a korhatárt is emelni kéne.

A férfi szerint az új alkotmánynak biztosítania kellene, hogy a polgárok jogszerű eszközökkel megvédhessék a jogaikat, tulajdonukat. Példaként a kerítésébe áramot vezető kesznyéteni férfit említette (2008-ban ez egy uborkatolvaj halálát okozta), akit a bíróság elítélt a tette miatt. Az igazgató arról is beszélt, tűrhetetlen, hogy ő az hétvégi házát is sokadik alkalommal törik fel, az „embereknek meg kell tudniuk védeni magukat”.

A férfi szerint egyébként az új alaptörvény túl nagy függetlenséget ad a bíráknak, akik „nagy tévedéseket követnek el” – példaként a móri esetet említette. Az igazgató szerint az alkotmánynak véget kellene vetnie az „álláshalmozásnak” is, ezért le kéne szögezni, hogy a parlamenti képviselő ne lehessen polgármester is egyszerre.
„A rendőrség képes arra”

„Értem a logikát, de nem támogatom az ötletet” – válaszolt a műveltségi választójogi cenzus felvetésére Gulyás Gergely. Szerinte az iskolázatlan, de keményen dolgozó polgárokat igenis megilleti a szavazati jog, ahogy az iskolázott, de lusta embereket is – pedig szerinte az igazságérzet néha mást diktálna. Gulyás azt mondta, a 18 éves korhatáron sem lehet változtatni, különben is tőlünk nyugatabbra van példa arra is, hogy leszállították a korhatárt.

„Egy racionális államban a rendőrség képes arra, hogy saját polgárait megvédje” – mondta a képviselő, aki szerint az állam nem adhatja ki a kezéből az igazságszolgáltatás és a rendfenntartás jogát. Hozzátette, mostanság a bíróságok ítélkezési gyakorlatában is fordulat figyelhető meg: kevésbé szigorúan ítélik meg a jogos önvédelmet.

Gulyásnak a beszélgetés folyamán többször el kellett magyaráznia, hogy a bírói függetlenség a jogállamban sérthetetlen, mert az ítélkezésbe senki sem – különösen a politikusok nem – szólhatnak bele, „mert az visszatérés lenne az 1950-es évek gyakorlatához”.

A bírói igazgatás átalakításáról viszont azt mondta, okkal maradt ki az alaptörvény tervezetéből az önigazgatás fő szerve, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), mert láthatóan az 1997-es bevezetése óta nem váltotta be maradéktalanul a hozzá fűzött reményeket. (A Legfelsőbb Bíróság elnöke, Baka András egy pénteki konferencián élesen bírálta a Fidesz-KDNP bírói önigazgatást csorbító tervét, hangsúlyozva, a kormány tavaly reformálta meg az OIT-ot, időt kéne adni, hogy az átalakított szervezet bizonyíthasson – a szerk.)

Gulyás azt mondta, „nem árul el nagy titkot”, ha elmondja, hogy a Fidesz a sarkalatos törvényekben a képviselői és a polgármesteri összeférhetetlenség kimondására készül. Egy fiatalabb férfi kérdésére, hogy miért pont a GDP 50 százalékában határozták meg az államadósság-korlátot, Gulyás Gergely azt válaszolta, hogy az Európai Unió hivatalos szerződése, a maastrichti szerződés 60 százalékot állapított meg, a Fidesz pedig ez alá akart menni, és ehhez „a legközelebb az 50 százalék áll”.
„A Kúria Gyurcsányt idézi”

Egy idősebb férfi arra kérte Gulyást, hogy az új alkotmánnyal védjék meg a köztársasági elnök méltóságát, „mert még a kabaréban is viccet csinálnak” az államfőből, és ez már tűrhetetlen, bezzeg Göncz Árpádon nem viccelődtek.

A felszólaló szerint nemcsak a határon túli magyarokat, de az itthoni nemzettársainkat is meg kéne védeni a „hazaárulóktól”. „Nincs Szibériánk, ahova száműzni tudnánk őket, de menjenek haza az őshazájukba, mondjuk Indiába” – fakadt ki a férfi, aki példaként Heller Ágnes filozófust említette, aki szerinte azt terjeszti külföldön, hogy Magyarországon antiszemitizmus van.

Értetlenségét fejezte ki a Legfelsőbb Bíróság Kúriává való átnevezése miatt is, mert szerinte ez a szó Gyurcsány Ferenc elhíresült őszödi beszédét idézi. A „vármegye” kifejezést pedig azért kifogásolta, mert szerinte ma már „nem a várak határozzák meg a megyéket”.
Nincs alkotmányozási kényszer

Gulyás Gergely válaszában azt mondta, jogi eszközökkel nagyon nehéz a politikai kultúrát befolyásolni, az idős férfi által felvetett módszerek – még ha zavaró is a közbeszéd színvonala – távol állnak a demokráciától, aminél ő egyelőre jobb rendszert nem ismer.

Szerinte Heller Ágnessel nem az a baj, hogy mást gondol, mint a jelenlegi kormánypártok, hanem az, hogy az Európai Parlamentben hamis állításokat tett, amikor azt mondta, hogy 2006 őszén senkinek nem lőtték ki a szemét.

A Kúria elnevezésről azt mondta, azért kell bevezetni, mert a Legfelsőbb Bíróság elnevezés az oroszból való fordítás következménye. A „vármegye” elnevezés kapcsán elismerte, a nagyobbik kormánypártban nagy vita volt róla, de azért került be a szövegbe, mert ez az 1000 éves Szent István-i állam utolsó, még visszaállítható egysége, ez szerinte szimbolikus ügy.
Modern erkölcsi kérdések és a történelmi alkotmány

Egyébként az alkotmánytervezet szövegezője az est folyamán többször hangsúlyozta, a jogállami kereteket tiszteletben kell tartani. „Senki nem vitatja, hogy 1989-1990-ben jogállami demokrácia jött létre, és azt sem, hogy az elmúlt 20 év alatt az államszervezet működőképes volt” – mondta felvezető előadásában Gulyás, aki szerint ma már értelmetlen azt a kérdést feszegetni, hogy van-e alkotmányozási kényszer. Szerinte kényszerről csak az 1949-es alkotmányozás esetében beszélhetünk, amikor az orosz hadsereg által megszállt országban a szovjet modellt ráerőltették Magyarországra.

Gulyás azt mondta, a kérdés ma már az, hogy szükség van-e újabb alkotmányra. Szerinte az államszervezeten kisebb-nagyobb javításokra szükség van, az alapjogokban az utóbbi években végbement fejlődést – például a klónozás tilalmát -, „a legmodernebb erkölcsi kérdéseket” bele kell foglalni az alkotmányba.
A kormánypártok alkotmányszövegező bizottságának tagja azt is elárulta, hogy miért az „alaptörvény” nevet választották. Gulyás szerint ezzel az elnevezéssel akarták jelezni, hogy tiszteletben tartják a történelmi alkotmányt, azaz szándékosan kerülték az „alkotmány” kifejezés használatát.

A rendezvényt követően Gulyás a Hírszerzőnek azt mondta, az alaptörvény beterjesztése óta számtalan rendezvényen, a szombat estihez hasonló konzultáción vett részt. Ezeken rengeteg új szempont, jobbító javaslat merült fel, így a szombati fórum például arra hívta fel a figyelmét, az alkotmányban pontosítani kell, hogy a nemzeti színek, a piros-fehér-zöld a zászlón fentről lefele követik ilyen sorrendben egymást.
hirszerzo.hu