Tegnap röppent fel a hír, hogy kiket javasolnak a kormány nevében – aki szokott – a Monetáris Tanácsba. Ma a hírek arról szólnak, hogy az egyik jelölt szakmailag érdemelte ki a felkérést. Hát ezen megdöbbentem! Az illető a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja. Ez még igazán nem jelent hozzáértést! A nevezett diplomát a
Gépészmérnöki karon szerzett, de azt max 1 évig „hasznosította”, aztán
egy köztes területre került – ipargazdaságtannal foglalkozott. Majd az
egykori NDK-ban szerzett kisdoktori címet. (Aki ismerte az NDK-ban a
követelményeket, annak nem kell mondani, hogy ott minden egyes oldalon
legalább egyszer a marxizmust dicsérő környezetben meg kellett
említeni – ez még nem jelentett közgazdaságtudományi felkészültséget.)
Volt KGY az Egyetem Szakszervezeti főtitkára – na nem valami
alternatív szakszervezeté, akkor még olyan nem volt – az akkori
állampárt által irányított MSZOSz-hez tartozott. Onnan egyenesen
dobbantott az egyik rektorhelyettesi funkcióba. Közben a TV Felügyelő
Bizottságába javasolta a KDNP ( milyen gyorsan lehet világnézetet
váltani ugye?!).
A ’90-es évek elején volt egy ex-lex állapot az egyetemeken, amikor a
professzorok kinevezése nem volt rendezve. Ezt ügyesen kihasználta a
kar 4 oktatója – köztük KGy – kinevezték egymást professzornak. Így lett
KGy „közgazdász” professzor 42 évesen – igaz, ő azért legalább
habilitált (de a címért egyébként kemény tudományos munkát kell
végezni). Pénzügyekkel, makropénzügy elméletével még soha nem
foglalkozott – biztos, hogy ahhoz nem is ért – de máshoz nagyon, pl.
kapcsolatot építeni a személyes érdekében a döntésben meghatározókkal.
Ma – kolléganőjével PGI-vel összefogva – fennen hirdetik, hogy
közgazdászok. Jaj szegény szakma! Vagy ennyire nincs tényleges
szakember? Bizonyára Csaba Lászlónak van igaza (elhiszem neki), hogy
„magára erkölcsileg valamit adó szakember ebben a testületben nem
vállal funkciót”.
egy olvasó