Elkészült Ózd és kistérsége középtávú cselekvési terve, a Rombauer-terv, amely tizenkilenc kiemelt projektben tartalmazza azt, hogy az elkövetkezendő öt-tíz évben mi az a fő irány, amely fejlődést hozhat a Borsod megyei városnak és környékének – mondta szombaton a település polgármestere az MTI-nek.

Fürjes Pál (Fidesz–KDNP) elmondta: az 1846-os ózdi gyáralapítás Rombauer Tivadar nevéhez fűződött, ezért kapta az ő nevét a tervgyűjtemény. Hozzáfűzte: tavaly, az önkormányzati választás után szembesültek a képviselők azokkal a terhekkel, hátrányokkal, amelyek a település jövőjét korlátozták. Mint mondta, ezért döntötték el, hogy olyan – a térség fejlődését is elősegítő – koncepciót fogalmaznak meg, amely segíti a területet a felzárkózásban. Úgy fogalmazott: a Rombauer-terv egy stratégia, kiútprogram, amely Ózdnak a térségi központ szerepét kiterjesztve részletezi a fejlődési területeket, kiemelve a gazdaságfejlesztést, a foglakoztatás növelését, az életminőség javítását célzó feladatokat. Ezek a stratégiai pontok illeszkednek az ipari örökséghez, amely helyben adott, emellett a terv kapcsolódik a „zöld város” koncepcióhoz, és kitér a romák integrációjára is. A polgármester felhívta a figyelmet arra, hogy a város lakóinak egyharmada cigány származású, akiknek egyre nagyobb az arányuk, így velük együtt kell tudni élni, és ennek nem elvi síkon, hanem a gyakorlatban kell működnie.

A Rombauer-terv gyűjteménye tehát rámutat arra, hogy akár a romastratégiát vizsgáljuk, akár a gazdaságfejlesztés vagy az életminőség kérdését nézzük – a közbiztonsággal, az egészségüggyel és így tovább –, csak a munkahelyek számának növelése jelentheti a kiutat; „ez az a Kalmopyrin, ami mindenre jó” – fogalmazott Fürjes Pál. Mindez meghatározza hosszú távon a térség gazdasági erejét, amely visszahat az önkormányzat gazdálkodására, de még a korosztályi összetételre is, mert ha munka van, a fiataloknak nem kell új utakat, megélhetést, boldogulást keresniük máshol.

Kifejtette: 11 200 nyugdíjas van a városban (a lakosság 30 százaléka), tehát látható a korosztályi torzulás. Ózdon és környékén a munkahelyek számának növelésére két lehetőség van: az egyik a meglévő foglalkoztatók státuszának erősítése – ebben az önkormányzat koordináló szerepet tölthet be. A másik pedig befektetők csábítása a térségbe – mutatott rá a polgármester, külön megemlítve, hogy az egyik zászlóshajó az itt még utolsóként működő kohászat. Véleménye szerint a befektetők vonzásához kedvezőbb körülményeket kell teremteni, ehhez elengedhetetlen a térség elérhetőségének javítása, ami az egyik fő feladat. (A város és környékének egyik legnagyobb versenyképességi hátránya ugyanis, hogy mind a közúti, mind a kötöttpályás – vasúti – közlekedési főirányok elkerülik. Holott a szomszédság Szlovákiával és az, hogy három megyeszékhelyhez van viszonylag közel, kiváló adottsága a térségnek.) Ennek részeként kívánják fejleszteni a közúthálózatot, elsősorban Miskolc és Budapest irányába, továbbá Eger és Szilvásvárad megközelítésének lehetősége is erősítheti a térség fejlődését.

Ózd polgármestere beszélt a távfűtés korszerűsítéséről, a konyhák, iskolák helybéli élelmiszerrel történő ellátásáról és az ipari örökség által nyújtott turisztikai lehetőségekről is. Megjegyezte: kötvénnyel együtt ötmilliárd forint teher nyomja az önkormányzat vállát, a városban a regisztrált munkanélküliek száma pedig a legutóbbi adatok szerint csaknem 4500 volt. „A siker záloga az, hogy a település vezetése hisz a fejlődésben, a felzárkózásban” – fűzte hozzá. A tanulmányból az is kiderül, hogy széles körű pályázati lehetőségei lehetnek a térségnek, a kiemelt kulturális örökséggel kapcsolatos témában például mindez csaknem harmincmilliárd forintot jelentene – mondta Fürjes Pál. Emellett környezeti, foglakoztatási és egyéb területeket érintő pályázati lehetőségeket is tartalmaz, amelyek újabb forrásokat biztosíthatnak a Rombauer-terv megvalósításához.