Korabeli beszámolók szerint legalább 30 ezer ember tódult ki a csepeli repülőtérre, amikor 1931. március 29-én délelőtt fél kilenckor landolt a Németországból érkező híres léghajó, a Graf Zeppelin. A léghajó földet érésére olyan hírességek is kíváncsiak voltak, mint Horthy Miklós kormányzó, aki személyesen fogadta a repülőből kiszálló utasokat, többek között fiát, Horthy Istvánt. A nevezetes esemény éppen 80 esztendeje történt. A Weiss Manfréd gyár tulajdonában lévő csepeli repülőtér a Szigetcsúcson, a mai eperföldön volt, amely alkalmas helynek bizonyult egy hatalmas méretű léghajó biztonságos leszállására.
Budapesten abban az időben még nem létezett a Ferihegyi repülőtér, a budaörsi légikikötő pedig dombos, hegyes vidék között terült el, ami a Zeppelin landolására nem felelt meg. A híres léghajónak ez volt az egyetlen útja Magyarországra, nem véletlen tehát, hogy emberek tízezrei vonultak kíváncsian Csepelre. A község apraja-nagyja is már a kora hajnali órákban a repülőtéren várta a Zeppelin érkezését, hogy szemtanúi legyenek a nagy eseménynek.
A közönség soraiban volt Vezér Endre helytörténész édesapja is, aki jó néhány fényképet készített a helyszínen. Ezeken jól látható a léghajó jókora mérete, a leszállás pillanatai. Amikor a Zeppelin földet ért, katonák tucatjai segédkeztek a szerencsés, de egyszerűnek nem mondható landolásban. A léghajót ugyanis kötelekkel kellett a föld felé húzni és a talajhoz rögzíteni.
A léghajókat az 1900-as évektől kezdték el gyártani Németországban, s a legsikeresebb darabja a Graf Zeppelin volt. A repülőt a tervezőjéről és a gyártását finanszírozó német grófról, Ferdinand von Zeppelinről nevezték el. A 60 tonnás repülő „ezüst szivar” a maga 236,6 méteres hosszával és 30,5 méteres átmérőjével 115 km/órás sebességre volt képes, miközben 20 utast szállított teljes kényelemben. Menetrendszerinti közlekedésre is használták; 1928 és 1937 között összesen 590 utat tett meg, ebből 144 alkalommal szelte át az óceánt. A Zeppelin makettje ma is megtekinthető a Münchenben lévő Deutsches Museumban.
A magyarországi látogatásra Friedrichshafenből indult el a gép, amelynek a fedélzetén a személyzeten kívül 12 utas tartózkodott. A Magyar Aero Szövetség 250 utászkatonát vezényelt ki a helyszínre, hogy segítsék a léghajó leszállását és lehorgonyzását. A repülőgépen több neves személy utazott, többek között Karinthy Frigyes, Horthy István és gr. Almássy László. Az első ember Karinthy Frigyes volt, aki kilépett a léghajóból a sikeres földet érés után. Horthy Istvánt édesapja, Horthy Miklós kormányzó köszöntötte a repülőtéren.
Rövid technikai szünet után 30 utassal a fedélzetén – köztük Gömbös Gyula honvédelmi miniszterrel és több újságíróval – elindult magyarországi körútjára a Graf Zeppelin. Az előre bejelentett útvonalat módosították a kedvezőtlen dunántúli időjárás miatt, így rövid Budapest feletti repülés után észak-keletnek fordultak. Átrepültek a Mátra felett és Eger, valamint Mezőkövesd érintésével Miskolc fölé érkeztek. Innen déli irányban haladtak tovább Szentes és Hódmezővásárhely felé, majd Debrecen érintésével visszafordultak és a Jászság fölött elrepülve tértek vissza Csepelre a délutáni órákban. Újabb sikeres landolás és pihenő után a Graf Zeppelin visszaindult állomáshelyére, Friedrichshafenbe, 14 utassal a fedélzetén. A Boden-tó partján fekvő német városba hajnali 3 óra 30 perckor érkeztek meg.
A Zeppelinek történetének tragikus esemény vetett véget, amikor 1937-ben a hidrogénnel töltött Hindenburg léghajó New Jersey-ben kigyulladt és elégett fedélzetén 72 utassal.
Csarnai Attila
kép-forrás: Vezér Endre