Vihar előtti a

csend.

 

A napokban Kriza állítólag külföldön is tárgyalt, azután az Operafesztivál budapesti promócióját intézte a hazai szokásos munkamenet mellett. A helyi és az országos maszopos káderek szenvedélyes és mesés túrára indultak Sajókazinc, Berente és Barcika mai megfelelőjébe. A pétisó egykori fővárosába.  

 

Oda, ahol a Béke út a hajdani alkoholmentes étteremmel, közel van a Tanácshoz. Ahol négyzetméter arányosan a legnagyobbak a zöldterületek és a kivethető helyi adókat persze mindenki másnál jobban kivetették.

A lapok Miskolcról mindössze annyit bírtak írni a napokban, hogy a miskolci államtitkárnak lakást béreltek Budapesten. Még a napi Gúr is viszonylag szerényre sikeredett: a megfosztott jövendőjű foglalkoztatás ügyi szocialista főmufti, aki modern és már tudja, hogy nem a kommunizmus rabigáját nyögjük, továbbra is az Út a munkába program linearitásába bízik. És a mi Nándink mindenáron Orbánt akarja a megyében látni. Talán azután akar ő szükségszerűen nagy dolgokról beszélni.

„De lassan a testtel, ahogy a temetői szakemberek mondják”.

Hiszen, még az egyébként máskor oly beszédes dr Mokrai is hallgat.

A Legfőbb Ügyészségnek pedig rövid időn belül nyilatkoznia kell a 2011. március 9-i polgármesteri feljelentéseket illetően. Lesz-e feljelentés kiegészítés? Megszüntetik, vagy elrendelik a nyomozást?

Ez itt a tét. Itten a vihar előtt.