Az időszerűség talmi parancsát láthatta érvényesülni a kitűnő Rózsa Edit, amikor minapi diadalmas Kocsonyafesztivál értékelője után, szinte rögtön olvashatta a hírekben: Budapesten létrejött a megállapodás a Sziget Kft és az önkormányzat között. Ebben a fővárosi traktátumban a könnyűzenei fesztivál szervezői – egyebek között – vállalják, hogy évente 50 millió forintot fognak fizetni területhasználati díj gyanánt az önkormányzatnak és legalább 100 millió forint értékű megrendeléseket fognak adni a budapesti közműcégeknek.

Korrekt.

 Elvégre az óbudai fesztivál esetében, mégiscsak magánrendezvényről van szó. Még ha az a közjót, a szórakozást is szolgálja. A határon innen és túl.

Miskolcon is vállalkozó kedvű, de a városi közösségükért is tenni akaró magánemberek voltak azok – ahogy ezt az utóbbi időben, talán nem véletlenül, a nagyszerű Rózsa Edit is hangsúlyozta – akiknek köszönhetjük a mi fesztiválunkat. Ez a tiszteletreméltó magánemberi kreativitás, a tisztes haszon igézetével egyetemben városunkban, még ráadásul, szerencsés konstellációba került az ötletgazdák egyikének – a férjnek – a helyi sikeres közéleti szerepvállalásával is. Bizonyára ennek a kivételesen kedvező körülménynek volt az is köszönhető, hogy Miskolcon már néhány hónappal az önkormányzati választások előtt sikerült egyezségre jutnia a Kocsonyafesztivál szervezőinek – tehát az akkori alpolgármesternek és feleségének – az akkori városvezetéssel, a nagyszabású télbúcsúztatónk ingyenes területhasználatában, az egész belvárosban. Az egyezséget hála Istennek az sem hátráltatta, hogy egyébként mindenki tudta: a mi fesztiválunk nem a Szinva egy kies szigetén bonyolódik, hanem a főutcán.

És természetesen a mi kreatív magánember főszervezőink kérnek pénzt az ideérkező kereskedőktől. Az is a szerencsés miskolci fesztiválszervezési körülménynek volt köszönhető, hogy nálunk Rózsa Edit és kreatív ötletgazda társa, nem fizettek a városi cégeknek semmit.

Éppen ellenkezőleg.

Sok-sokmillió forintot kaptak hosszú-hosszú esztendőkön keresztül a városi vállalatoktól. Az egyéb, szintén sok-sokmilliós közpénzből való juttatásokról, most nem szólva…

Mindennek a speciális, a Kocsonyafesztivál szempontjából kivétel nélkül szerencsésnek mondható miskolci körülménynek volt a következménye, hogy Edit fesztivál – igazgató asszony büszkén jelenthette városi közösségünknek: a mi fesztiválunk, a „Megalkuvás nélküli minőség” jegyében, 2011 februárjában 800 milliós plusz pénzügyi forgalmat generált a városban, a városnak: a maga 250 ezer látogatójával.

A Sziget egy hete alatt, 390 ezer volt a látogatási csúcs. A két monstre rendezvény valós bevételeit sajnos, nem áll módunkban összehasonlítani…

Ezért ajánlom az új városvezetésnek: az lenne méltányos, ha  2012-től, mintegy indulásképpen, a Kocsonyafesztivál kreatív ötletgazdái a Sziget önkormányzati befizetéseinek legalább a negyedét, tehát 37,5 millió forintot fizetnék be a város kasszájába, vagy a helyi közműcégek számára, különféle megrendelések formájában .

Sok sikert, a kreatív tárgyalásokhoz!