A miskolci önkormányzat április 14-i közgyűlésén 1 óvodát, 2 általános és 1 középiskolát kíván átadni a városvezetés különböző egyházaknak. Ezt részben az erőforrás-felszabadítással indokolták: abban reménykedik az előterjesztő, hogy azt az összeget, amit az állami normatíván túl az oktatásra fordít, meg tudja spórolni – írja az Észak Online.
Az adásvételi megállapodás-tervezetek mindegyike a következőképpen fogalmaz: „Eladó jelenleg egy-egy oktatási intézményének fenntartására a központi normatíván felül átlagosan 50 %-ot költ évente, amelynek összege az átadást követően költségcsökkentő tételként jelentkezik költségvetésében. Az átadás gazdaságilag hatékonyabb működtetési lehetőséget biztosít a miskolci oktatási hálózat számára. A tulajdonjog átruházás melletti döntő szempont az volt, hogy az átruházott ingatlanok oktató-nevelő célú hasznosítása hosszú távon biztosítható, ugyanakkor az intézmények további fenntartásának és felújításának költségei nem Eladó költségvetését fogják terhelni.”
Szakértők szerint azonban ennek az elgondolásnak több hibája is van. A legsúlyosabb az, hogy az ilyen indokkal történő átszervezés sérti a gyerekek mindenekfelett álló érdekének az érvényesülését. Ezt ugyanis a közoktatási törvény 45.§ (15) bekezdése szerint nem előzheti meg semmilyen gazdasági érdek. Ráadásul a feladaton kívül az önkormányzat az ingatlan és ingó vagyont is eladja az egyházaknak (gyakorlatilag jelképes összegért), így hatalmas vagyonvesztés is éri a várost.
A Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola esetében például 4×10 millió forintot állapítottak meg az ingatlan vételáraként, melyet az új tulajdonosnak 2014-ig kell kifizetnie. A január 25-én készült értékbecslés alapján viszont az iskola és a hozzá kapcsolódó földterület 941 millió 400 ezer forintot ér. Hasonló a helyzet a Vörösmarty Általános Iskola és a Weöres Sándor óvoda esetében is. Az iskoláért és az iskola melletti parkolóért összesen 25 milliót kaphat a város az előterjesztés szerint, az óvodáért pedig 8 milliót. Az ütemezés szerint az iskola és a parkoló esetében 10 milliót 2012 nyaráig, újabb 10 milliót 2013 nyaráig, végül 5 milliót 2014 nyaráig kell fizetnie a vevőnek.
Az óvoda 8 millióját sem egyben, hanem azt is 3 részletben, 2014-ig kapná meg a város. Az értékbecslés szerint viszont az iskola 902 millió 900 ezret, az óvoda 84 millió 300 ezret, a parkoló pedig 12 millió 200 ezret ér. Az eladási ár és az ingatlanok forgalmi értéke között tehát óriási a különbség: az érték mintegy 3,5 százalékát fizetik csak ki az egyházak. Ráadásul ezek az összegek csak a földingatlanokra és az építményekre vonatkoznak, az ingóságokra (bútorok, több tucat számítógép, több száz egyéb oktatási segédeszköz) nem. Az ingóságokat a Fáy esetében 8 millió + áfáért, a Vörösmarty iskolánál 4 millió + áfáért, az óvoda esetében 1,6 millió + áfáért értékesítik.
A 4. Számú Istvánffy Gyula tagiskolát egyelőre nem adják el, mert azon az ingatlanon, ahol az iskola található, más intézmény (az okmányiroda és a MIKOM Nonprofit Kft.) is működik. Az ingatlan megosztása a későbbiekben várhatóan mégis megtörténik, mert a Magyarországi Evangélikus Egyház jelezte, hogy a telekrendezés után megvenné az ingatlant is, az ingóságokat is, az önkormányzat pedig azt, hogy fenntartja eladási szándékát. Amíg ez nem történik meg, addig az ingatlant, a rajta lévő iskolaépületet, ingóságaival együtt a Magyarországi Evangélikus Egyház térítésmentesen használhatja augusztus 31-től, határozatlan időre.
Az ÉszakOnline érdeklődésére, miszerint miként sikerült kiszámolni az eladás előtt álló ingatlanok vételárát, s az ár miért annyi, amennyi, a városháza szóvivője, Dobos Tímea válaszolt. Mint írta, értékbecslés minden intézmény esetében történt. Az ár megállapításánál figyelembe vették, hogy az egyházak az oktatási-nevelési feladatellátást továbbra is biztosítják, s vállalják a kötelező beiskolázási körzet ellátását is. Hivatkozott arra, hogy az épületek állaga jelentős felújításra szorul. „A szerződésben vállalt min. 25 éves feladatellátás miatt az önkormányzat költségmegtakarítása jelentős, közel 50 %-os hozzájárulással nem kell az intézmény költségvetését kiegészíteni” – válaszolta.
Ami az állagromlást illeti, azt egyszer nyilván már figyelembe vették akkor, amikor elkészítették az értékbecslést. Érthetetlen tehát, hogy miért kellett ezt még egyszer, az árképzésnél is árcsökkentő tényezőként alkalmazni. Ami az oktatási, nevelési feladatok ellátását illeti, azt nem egyházi forrásból finanszírozzák, hanem az emberek adójából: amit eddig az állami normatíván felül az önkormányzat költött az iskolákra, óvodára, azt az összeget (sőt, többet) ugyanúgy megkapják az intézmények, csak éppen nem az önkormányzattól, hanem az államtól. Az egyházak így tulajdonképpen csak a jelképes vételárat teszik hozzá saját forrásaikból az intézmény fenntartásához, működtetéséhez, cserébe viszont milliárdos nagyságrendű vagyonhoz jutnak.
nepszava.hu