Egy ország, egy nemzet számára semmi sem lehet rombolóbb, mint hogy nem hagyják emlékezni, nem nézhet őszintén szembe saját múltjával – jelentette ki Kovács Zoltán kommunikációért felelős államtitkár a holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából szervezett megemlékezéssorozat első vidéki állomásán csütörtökön Miskolcon, a Földes Ferenc Gimnáziumban.

 

Kovács Zoltán úgy fogalmazott: a XX. században több mint negyven évig számos nemzeti tragédia, emberi sors elbeszélhetetlen, kimondhatatlan volt. Az eseménysorozat mottóját (És meséld el fiaidnak!) annak fényében választották, hogy emlékezni kell. Biztosítva, hogy az egymást követő korosztályok képesek legyenek szembenézni saját személyes, kisközösségi, nemzeti sorsukkal, történetükkel, „mert egészséges múltfelfogás, egészséges közösségi felfogás és egészséges nemzetfelfogás e nélkül nem létezhet”. Hozzátette: 67 évvel ezelőtt Magyarországon is olyan dolgok történtek, amelyek az egész európai kultúrára és egyes európai nemzetekre sötét árnyékot vetnek. Magyarok fordultak magyarok ellen, „mocskos, aljas indulatok törtek felszínre egy kiszolgáltatott, számos teherrel sújtott időszakban”.

Nemcsak őszintének kell lenni, „hanem meg kell őrizni a hidegvérünket is, nem szabad általánosításokba bocsátkoznunk” – fejtette ki, hozzáfűzve: ahhoz, hogy ez egészséges folyamat maradhasson, párbeszédre van szükség, hogy „a múltunk egyes elemeit újra és újra értelmezzük” – hangsúlyozta. Mint mondta, számára ennek a folyamatnak a zálogát a fiatalok jelentik, akiknek a történelem különböző fordulópontjaihoz fűződő viszonya nagyon érdekes és őszinte. Nyitottak, nem fedi lelküket az a sok-sok réteg, amely a felnőttek szocializációs folyamataival rárakódik a mindennapokra.

Felidézte a holokauszt időszakát, emlékeztetve arra: német tisztek vezetésével, de magyarok aktív részvételével az észak-magyarországi régióban több mint 400 ezer magyar állampolgárt vittek el és zártak gettókba, és nagy részük soha nem tért vissza.

Úgy fogalmazott: kiszolgáltatott emberek körében „ma is van visszhangjuk azoknak az ordas eszméknek, amelyekről itt beszélünk”, de arra kell törekedni, hogy ez ne történjen meg, és az „árnyaka se vetődjön se Magyarországra, se a magyar nemzetre, se egyetlen népcsoportra Magyarországon belül, hogy ilyen gondolatok járnak a fejében”.

A rendezvénysorozattal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a magyar zsidóság tragédiája a nemzeti sorstragédia része, nem pusztán budapesti ügy, hiszen a vidéken élőket sújtotta leginkább – mondta az államtitkár. Kitért arra: a csütörtöki miskolci, majd a győri, illetve a hétvégi Élet Menete alkalmat kínálnak arra, hogy felidézzék ezeket a borzalmakat, beszéljenek a fiatalokkal, s meghallgassák az ő szavukat.

A megemlékezés után képzőművészeti kiállítás nyílt felső tagozatosok és középiskolások válogatott alkotásaiból. A kiállított munkák egyedi megközelítéssel, a személyes ábrázolás művészi eszközeivel mutatták be az alkotók érzelmi kötődését, morális állásfoglalását a holokauszt témájával kapcsolatban. A Földes Ferenc Gimnázium tanulói S elmondtuk fiainknak… címmel tartottak színpadi előadást, egy holokauszt-túlélő történetét dolgozták fel.