Az új oktatási koncepció kiszivárgott részletei szerint aki jó oktatást akar, az fizessen.

A Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett, és a STOP birtokában lévő koncepció csöndben bevezetné a fizetős, alapítványi közoktatást, elvonná a kinevezési jogokat a helyi önkormányzatoktól és bért vonna el, esetleg le is építene a pedagógusoknál.

Kisimítaná a különbségeket az iskolák között az oktatási államtitkárság koncepciója az új közoktatási törvényről. Az egyetlen probléma ezzel, hogy nem az átlagban gyengébben teljesítő, vidéki iskolákat húznák fel a városi, tehetősebb intézményekhez, hanem fordítva.

A Nemzetgazdasági Minisztérium javaslata szerint az önkormányzat nem foglalkoztathat majd az „alaptanterv” teljesítéséhez több pedagógust, vagy a pedagógus munkáját segítő alkalmazottat, még átvett forrásból sem. Nem adható továbbá többletjuttatás, sem jutalom, sem fizetés-kiegészítés formájában az állami alkalmazottaknak. A kötelező tanterven felüli különórákhoz viszont fel lehet használni többlet munkaerőt is, de csak a saját forrás terhére.

A STOP birtokába jutott koncepció szerint ehhez a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma annyit kívánt hozzátenni, hogy esetleg annyiban korlátozhatnák még a forrásokat, hogy az önkormányzat kizárólag alapítványi forrásból biztosíthassa az oktatás minőségét javító eszközöket.

Ezzel a kitétellel a koncepció gyakorlatilag megteremtené a fizetős közoktatást, amennyiben az alapítványi forrás az önkéntes szülői hozzájárulásokkal javíthatná csak az oktatás színvonalát, ami ezt jelenti, hogy aki jó oktatást akar a gyerekének, az fizesse is meg.

A koncepciónak másik fontos, eddig nem ismert pontja, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium javaslata szerint a helyi önkormányzat csupán véleményezési jogot gyakorolhat az intézményi kinevezésekben, tehát például az adott település nem szólhat majd bele az iskola igazgatójának állami kinevezésébe. A NEFMI javaslata ezt annyiban finomítaná, hogy nem véleményezési, hanem egyetértési (vétó-) jogot gyakorolhatna az önkormányzat.

A tanárok heti kötelező óraszámának 28-ra növelésével nem csupán effektív bérelvonást vezetne be a kormány, de azzal, hogy a diákoktól elvárt kötelező óraszámot ezentúl kevesebb tanár tudná teljesíteni, indirekt módon hatalmas leépítéseket is tervez a pedagógusok között. A diákok óraszáma csupán annyival emelkedne, amennyivel több testnevelés órát vezetnének az alaptantervbe.

A Réthelyi Miklós vezette minisztérium ehhez annyit tett hozzá, hogy a felvetés „súlyos politikai vetülettel rendelkezik”, ráadásul, mivel az elmúlt két ciklusban többször is az óraszám emelésével vontak el bért a pedagógusoktól, a NEFMI pont az ellenkezőjét, az óraszám csökkentését javasolná. Egyetlen esetben, a tanári életpálya modell bevezetése esetén vállalnának tíz százalékos óraszámemelést.

A közoktatási törvény koncepciója még nem került a kormány elé, de a felsőoktatási koncepciója nem aratott sikert a szerdai kormányülésen. Az elképzelést szakmai körökben is katasztrofális anyagként írták le a STOP-nak, amely például maximalizálta volna, hányan vehetnek igénybe tanévenként fizetős helyeket.

A tervezet, amely mások mellett magán viseli Naszvadi György nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár keze nyomait, annyira kiverte a biztosítékot Orbán Viktor miniszterelnöknél, hogy két órán át sorolta kifogásait az anyaggal kapcsolatban.