A múltkori posztban már írtam, hogy edzőterem is annyiféle fajta, közönségű és árszintű van, mint vendéglátóhelyek a talponállótól a kifőzdén át a kisvendéglőig és luxusétteremig. Az, hogy hol helyezkedik el, milyen stílusú és kik látogatják, mind-mind egyedi légkört teremt. Kicsit viccesen és karikírozva megpróbálom felvázolni nagyvárosaink tipikus felhozatalát
Az olcsó. Egyetemi városrészben pincehelyiség. Second-hand vagy kissé elhasznált gépek, egyetemista és pályakezdő közeg, esetleg kései útkereső harmincasok. Fiatalos és vidám hangulat, csekély természetes fény, nem tökéletes szellőzés. Kinézni garantáltan nem fognak innen, csak ne zavarjon, ha belelógnak az aurádba. A recepciósok általában TF-es hallgatók, de inkább kérdezz proaktívan, mint rájuk várj.
Irodapatkány lelőhely. Általában irodaházakban vagy azok közelében elhelyezkedő, jól felszerelt, tágas edzőterem. Nem a legolcsóbb, de ha cafeteriából fizetheted, szerencséd van. A közönség nem a fittség csúcsa, így frusztrálva se kell érezd magad. Kivéve, ha mackóban és reklámpólóban nyomnád, mert az cseppet kirí a Nike-Adidas-Rebook közegből. Négytől-öttől tumultus van, de ha ez nem zavar, ár-érték arányban jól választasz, ha erre teszel.
Fitneszterem csak nőknek. Lakótelepek közepén, szerényen felszerelt termek magaslati kilátással. Fény van, kardiogépek sorbanállással, erősítő gépek inkább lábra, max súlyzó 2 kg. Semmi pucc és nem is drága. Ha élettörténeteket és aktuális pletykákat szeretnél hallgatni, ideális választás. Kinézni inne sem fognak, csak akkor, ha komolyan gondolod az edzést, ha 10 percnél tovább foglalsz egy gépet, vagy ha feltűnően vékony vagy a többiekhez képest. De ha lelkiismereted megnyugtatására vagy egy kis otthonról elszabadulásra használnád az edzést, válaszd nyugodtan.
Gyúrda. Ha már a bejáratnál furcsa szagok terjengenek, és fitt hölgyek-urak képei helyett táplálékkiegészítős poszterekbe botlasz, kezdhetsz gyanakodni. Ha bent két futógépet és egy taposót látsz na meg erőgépek tömkelegét, biztos lehetsz benne, hogy rátaláltál. Ha pasi vagy, és tesztoszteronlöketre van szükséged, bemehetsz. Ha nő – és nem épp az elkószált pasidat keresed -, szerintem tegyél úgy, mint aki elvétette az éjjelnappali bejáratát.
Menőterem. A 24 órán át nyitva tartó, minden jóval felszerelt terembe járó férfiak és nők edzenek. Igaziból. Sehol nem látsz annyi pulzusmérőt, kesztyűt, törölközőt. Se tükröt. Abban ellenőrzik, hogyan edzenek. Ha biztos vagy a dolgodban és az edzéstechnikádban, csatlakozhatsz. A kutya sem fog rád nézni. (Kivéve ha feltűnően dekoratív vagy és látványosan szemkontaktust keresel másokkal.) Ha viszont kisebbségérzeted van attól, hogy a veled együtt érkező még mindig a futógépen van, mire te már végeztél a napi adagoddal, jobb, ha keresel mást.
Luxusterem. Nagyon drága, zártkörű, és nagyon felszerelt. Annyi pénzt fizetsz, hogy azért már azt csinálsz a személyi edződdel, amit akarsz, de senki nem vet meg érte, ha inkább letelepedsz a kávézóban az iPadeddel. Arany élet. Ha megfizeted. Vagy valakid megfizeti.
Hát kábé ezek jutnak eszembe. (Kimaradt valami? Mondjátok…) A valósággal történő hasonlatosság nem a véletlen műve. Ha meg, kedves Olvasó, jársz már edzeni és a termedre ismersz, nyugodtan vedd elő a humorosabbik énedet, és ismerd el magadnak is, miért pont azt választottad, amelyiket.
Na és ha már humor, a vicc kedvéért a tipikus fitneszmaca sztereotípia egyik emlékezetes alakítása, íme: