Életének 93. évében elment Komlós Juci, aki színészdinasztiába született: nagyszülei, szülei, testvérei is színészek voltak, így nem csoda, hogy már egészen kicsi korában színpadon állt. Nem volt könnyű élete, mégis mindig derűs volt, soha nem panaszkodott. Szinte soha nem beszélt magánéletéről. Szerelmes csak egyszer volt: Földessy Gézába, a férjébe, aki pályája elején igazgatta a miskolci színházban.
„Nagy szerelem volt az övék” – meséli Komlós Juci lánya, Földessy Margit. „Édesanyám monogám ember volt, a szívét édesapám töltötte be. Miután különvált az életük, nem akarta másnak adni azt a helyet. A munkájának és a családjának élt.”
A miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeum blogján található egy interjú, amelyben a Nemzet Színésznője említi a férjét:
„A nehézségek akkor kezdődtek, amikor 1948-ban a kedves férjem, Földessy elment tanulmányútra Münchenbe, ahonnan elfelejtett visszajönni. Persze se én, se más nem sejthette előre. Így távolléte alatt engem neveztek ki a színház élére. Három hónapig tartott az igazgatóságom, mert feljelentették a férjemet, mint disszidenst. Ez a Rákosi-érában történt. A feljelentés után alakult egy ötös bizottság, lefoglalták a lakásomat, elvették a tapolcai kis házunkat, még a ruháinkat is elvitték. Így kellett eljönnöm akkor Miskolcról a hároméves kislányommal, Margitkámmal.”
Komlós Juci élete során szinte mindent eljátszott, széles volt a repertoárja. Már a visszavonuláson gondolkodott, amikor Horváth Ádám felkérte Takács Lenke szerepére, a Szomszédok című sorozatba. Váratlanul érte a feladat: azt hitte, már elfelejtették. Arra az elképesztő népszerűségre, amit a teleregény hozott, nem számított. Egy ország mindig mosolygós nagymamája lett.
Forrás: STOP/Hot