Tegnap este szinte féltem megnézni ezt a filmet. Így is elég rossz a hangulatom, most még roncsoljam egy Kafka regényből készült filmmel…? Franc Kafka halála után, a hagyatékában találták meg A per kéziratát, és rögtön világsikerré vált.
Készült két film belőle, az elsőben Joseph K. szerepében Anthony Perkins-t láthattuk; fekete-fehér film volt, és sokkal jobban kifejezte Kafka nyomasztó, szorongásos világát. A tegnap este (DVD-n) látott filmben Kyle MacLACHLAN játszotta a főszerepet, de ott volt egy epizódban a remek Anthony Hopkins is. És sokkal drámaibb erejű film volt, mint a korábbi; talán, mert a forgatókönyvet bizonyos Harold Pinter írta.
A történet pedig: egyik reggelen két rendőr jelenik meg Joseph K. otthonában, és pókeratccal bejelentik, hogy le van tartóztatva. E bejelentés közben jó étvággyal megeszik K. reggelijét, és megpróbálják ellopni a pizsamáját. Joseph K. elküldi őket a fenébe, és panasszal él a gyanúsítás ellen. De másnap megkapja a bíróságról az idézést. Elmegy a prágai lepukkant lakás 5. emeletére, benyit… ahol vagy háromszáz rossz arcú, szakállas jogász és bíró ül. Amikor elkezdi beszédét, a sarokban egy jogászbojtár leteperi az egyik takarítónőt, és ott helyben megbassza. K. tiltakozik, amiért megzavarják gondolataiban, elrohan. De másnap visszatér, megkeresi a takarítónőt, és megkéri, engedje be őt a tárgylóterembe. Beengedik. K. odamegy a bíró asztalához, hogy láthassa a vádiratot… de vádirat nincs, még csak vád sem. Ekkor kezébe veszi a törvénykönyvet… amiben csupa pornográf kép és rajz van, hasonlóan pornográf szövegkörnyezetben. K. földhözvágja a törvény könyét… de nem tud ellenállni a takarítónő szépségének… és ő is megbassza. A legszebb rész – amin 5 percig röhögtem – amikor a két, első jelenetben látott rendőrt felettese megvesszőzi; azok sírnak, rinyálnak… és panaszt tesznek K.-nak, amiért panasszal élt. Egyikük azt mondja sírós hangon: „Ha maga nem tett volna panaszt ellenünk, már előléptettek volna minket. Már mi is vesszőzők lehetnék.”
De még mindig nem közlik vele, mi a vád ellene. Elviszik egy ügyvédhez (Jason Robards játszotta, hozzá méltó zsenialitással), aztán egy festőhöz. Végül ismét jön érte két rendőr. Komikus figurák, mint Stan és Pan, K. meg is kérdezi őket: „Maguk melyik színházból jöttek?”
Ez a két rendőr döfi szíven Joseph K.-t. De előtte – milyen tragikomikus pillanat – keresik a helyet a szívendöféshez, itt se jó, ott se… meg különben is a Titkos társaság parancsa, hogy hideg sziklán történjen a szívendöfés…!
Mikor szíven döfik, felette kinyílik az ég… egy távoli, prágai tömeglakás ablaka.
Ezt a filmet néztem tegnap este Barátom. Nézd meg te is. És, miként igértem, hamarosan elmesélem neked, mit csinál velem a jelenkori, itthoni „titkos társaság”, azon a szerdai napon.
Azt pedig most mondom: ha kell bankot rabolok, „ha kell, embert is ölök”, de akkor is tagja maradok a vadásztársaságnak. (A „bankot rabolok” csak vicc volt. Hiszen tudhatjátok: egy bohóccal van dolgotok. Egy csepűrágó komédiással, kinek mindig üres a zsebe. Az „embert is ölök”- idézethez pedig javallom kézbevenni József Attilát.)
Calvero