Ezer sebből vérzik a magyar önkormányzati rendszer, ezt jelzik a nem tömeges önkormányzati csődök, valamint a tömeges „önhikis” támogatási igények. Az önkormányzatok által üzemeltetett kórházak 150 milliárd forintos hiánnyal küzdenek, számos kistelepülésen az alapvető célokra nincs pénz, de még a megyei önkormányzatok is súlyos likviditási gondokkal küzdenek − elég csak a Pest megyei önkormányzat által ki nem fizetett ételszállító cég esetére gondolni, ami miatt mintegy félszáz szociális intézményben és az önkormányzat által fenntartott iskolában hetekig nem tudtak ételt biztosítani a bent lakóknak, illetve tanulóknak. 

A Belügyminisztériumban − a legnagyobb diszkréció mellett − október óta folyik a munka az önkormányzati rendszer megújításáról, az első elképzelésekkel a tárca várhatóan májusban áll a kormány elé. A szakértői szinten a legvadabb elképzelések − így akár a megyei önkormányzatok megszüntetése − is komolyan felmerültek, ami logikus lenne, hiszen minimális funkciójuk kimerül az oktatási és egészségügyi intézmények fenntartásában − ez utóbbiakat a kormány a közoktatás és az egészségügy átalakítása során szeretné közvetlen kormányzati finanszírozás és irányítás alá helyezni. Ennek ellenére nagy kérdés, hogy a vidéki fideszes táborok által birtokolt megyei önkormányzatok miként fogadják majd esetleges feloszlatásuk tervét.

Az első szigorítást az önkormányzatok megkapták az új alaptörvényben, amely kimondja: „a törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve a kormány hozzájárulásához kötheti”. E kérdésben a Fideszben jelentős fordulat állt be, hisz a Gyurcsány-kormány alatt a párt polgármesterei által vezetett önkormányzatok közül sokan eladósodtak.

Sőt a tavalyi államháztartási hiány elszállásáért egyenesen az önkormányzatokat okolta a Matolcsy György vezette nemzetgazdasági tárca. Az államháztartás hiánya tavaly a GDP 4,2 százaléka lett a tervezett 3,8 százalékkal szemben. Ráadásul külön kínos volt, hogy a 3,8 százalékot, mint várható eredményt maga a miniszterelnök jelentette be a Magyarországon akkreditált külföldi újságíróknak tartott beszélgetésen. Az NGM meglepetésére az önkormányzatok 2010-es hiánya végül 247,7 milliárd forint lett, ez 57 milliárddal magasabb a tervezettnél.

Tállai András, az önkormányzatokért, így a reformért felelős államtitkár egy tavaly novemberi konferencián úgy fogalmazott, a önkormányzati reform célja, hogy az önkormányzatoknak ne kelljen hitelt felvenniük. Vagyis szűkítsék a kötelezően ellátandó feladataikat − arra viszont megkapják az állami támogatást, így nem kerülhetnek deficites helyzetbe. A kormány, illetve az államkincstár jelenleg minimális információkkal rendelkezik az egyes önkormányzatok pénzügyi helyzetéről, ezért komolyan felmerült és várhatóan 2012-től bevezetik azt, hogy az önkormányzatoknak kötelező legyen a számláikat az államkincstárban vezetni.

napi.hu