Az amerikai elnök élőben jelentette be, hogy megölték Oszama bin Ladent, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet vezetőjét. A Dow Jones hírügynökség úgy értesült, hogy a terrorista vezetővel a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egy pilóta nélküli repülőgépe végzett Iszlámábád közelében. Más források szerint egy kis létszámú kommandós alakulat végzett a terrorista vezérrel, az akcióban Oszamán kívül három férfi – kegyikük állítólag Bin Laden egyik fia – és egy nő is meghalt.
A légicsapás pillanatában a terroristavezérrel volt néhány családtagja. A CNN úgy tudja, hogy Oszama bin Laden holtteste az amerikai hatóságok birtokában van, és a tetem DNS-vizsgálata már megtörtént, egyébként nem kerülhetne sor a szokatlan, rendkívüli elnöki bejelentésre. Egy amerikai kormánytisztviselő nyilatkozata szerint a holttesttel az iszlám tradícióknak megfelelően fognak eljárni, betartják a vallási szokásokat.
Az amerikai elnök a bejelentést helyi idő szerint este 10.30-kor tette. Az első híradások nyomán, a hivatalos bejelentést megelőzően több tucat ember spontán ünneplésbe kezdett a Fehér Ház előtt. A pakisztáni hírszerzés illetékesei is megerősítették, hogy az al-Kaida vezetőjét megölték Iszlámábád közelében.
Michael Bloomberg, New York polgármestere reményét fejezte ki, hogy Oszama megölése megnyugtatja azokat, akik elvesztették szeretteiket a 2001 szeptember 11-i terrortámadásban.
A bejelentés nyomán a távol-keleti tőzsdéken kissé csökkent az arany és az olaj ára, 8-10 százalékos mínuszba került az ezüst, kissé erősödött a dollár, az eurusd 1,48 alá került. A részvények emelkedtek, az S&P-500 határidős jegyzése 0,8 százalékkal (11 ponttal) ugrott föl és reggel negyed nyolckor 1370,5 ponton állt.
„Európában elrejtett atombombáról” vallott az al-Kaida terrorhálózat egyik vezetője
„Európában elrejtett atombombáról” vallott az al-Kaida terrorhálózat egyik vezetője a WikiLeaks portál által megszerzett és több világlapnak – köztük brit újságoknak – kiszivárogtatott titkos iratok szerint. Nagy-Britanniában a konzervatív The Daily Telegraph és a baloldali The Guardian közölt kivonatokat a bizalmas amerikai iratokból.
A Telegraph az általa csokorba szedett új információk közül kiemelte, hogy az al-Kaida egyik meg nem nevezett parancsnokának állítása szerint a terrorhálózat elrejtett egy atombombát Európában, és a szerkezetet akkor robbantaná fel, ha Oszama bin Ladent, az al-Kaida vezetőjét elfogják vagy megölik.
A brit lap által közölt kivonat szerint az amerikai hatóságok tudják, hogy az al-Kaida számos kísérletet tett nukleáris alapanyagok beszerzésére, és az Egyesült Államokban attól tartanak, hogy a terroristáknak sikerült is urániumot vásárolniuk.
Az al-Kaida nukleáris csapásmérő képességére tett egyenes utalást a WikiLeaks által kiszivárogtatott iratok szerint Hálid Sejk Mohammed, a terrorhálózat operatív parancsnoka is, akit szintén Guantánamón őriznek.
Oszama bin Laden 1957. június 28-án született a szaúd-arábiai Rijádban. Jemeni származású apja a királyi családhoz közelálló, dúsgazdag szaúdi építési nagyvállalkozó volt, Oszama (12. gyermek az 58 közül) apja halála után mintegy 300 millió dollárt örökölt.
Gyerekkorában nem kapott formális vallásos nevelést, ám a dzsiddai egyetemen, ahol mérnöki diplomát szerzett, már megmutatkozott vallási fanatizmusa, s 1973-ban tagja lett iszlám csoportoknak. 1979-ben, amikor Ronald Reagan amerikai elnök az Egyesült Államok teljes anyagi támogatását felajánlotta a „gonosz birodalma”, vagyis a Szovjetunió ellen harcoló Afganisztánnak, bin Laden az elsők között indult útnak. Hősiesen harcolt, afganisztáni tartózkodása alatt alapította meg a Maktab al-Kidimat (MAK) nevű csoportot, amely harcosokat toborzott és fegyverekkel látta el a szovjetek ellen küzdőket.
A Vörös Hadsereg kivonulása után bin Laden ellenséget váltott, s korábbi szövetségese, Amerika ellen fordult, amelyet Izrael támogatásáért és a közel-keleti olajvagyon kirablásáért kárhoztatott. Ekkorra tehető az al-Kaida (al-Qaida – jelentése: alap, bázis, szabály, modell, minta) megalakítása is, amely amerikai célpontok ellen szervezett már a 90-es évek elején terrorakciókat. Oszama közben hazatért Szaúd-Arábiába, ahol hősként köszöntötték, de 1991-ben – miután nyilvánosan fellépett a kormány ellen, amely az öbölháború idején amerikai csapatokat engedett a „szent földre” – száműzték, és 1994-ben állampolgárságától is megfosztották. Először Szudánba menekült, ahol Haszan at-Turabi iszlámista vezető, egy puccs után parlamenti elnök segítségével hamis diplomata-útlevelet kapott, majd gyors ütemben 23 kiképzőtábort állított fel; állítólag 200 millió dollárral segítette a szudáni költségvetést is.
Amerikai nyomásra 1996-ban Szudán is kénytelen volt bin Ladent kiutasítani, ekkor visszatért a szélsőséges tálibok uralta Afganisztánba. 1998 nyarán Pakisztánba hívta össze mintegy 150 iszlám fegyveres szervezet vezetőit, a találkozón hét szervezet szövetséget alapított „A zsidók és keresztesek elleni szent háború iszlám nemzetközi frontja” néven. Ez jelentett fordulópontot az al-Kaida történetében: a feltételezések szerint a szervezet azóta is szervezi és finanszírozza a különböző külföldi – csecsen, bosnyák, Fülöp-szigeteki, kínai, kasmíri – iszlám militánsok kiképzését és felfegyverzését, valamint a merényleteket.
Bin Laden követőinek számáról a legszélsőségesebb becslések keringtek: egyes források szerint 3000 harcosa volt, más források viszont azt állítják, ez a szám elérte a 35 ezret. Környezetében a legjobb amerikai és brit egyetemeken végzett diplomások, mérnökök, orvosok, sőt pilóták is megfordulnak. Vagyonának mértékéről nincsenek pontos és megbízható értesülések, ám annyit lehet tudni, hogy Szaúd-Arábiában nagy építési vállalkozások tulajdonosa, vannak érdekeltségei a bankvilágban és az élelmiszer-kereskedelemben is. Családja meglehetősen népes, négy feleségétől 16 vagy 18 gyermeke született.
Bin Ladent több súlyos terrorcselekménnyel vádolták már 2001 előtt is: így az 1993. február 26-i, a New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) egyik felhőkarcolója ellen elkövetett robbantással, amelynek hat halálos és több mint 1000 sebesült áldozata volt. Őt tartják felelősnek az 1995. november 13-án a szaúd-arábiai Rijádban lévő amerikai katonai misszió épületében elkövetett, hat halálos áldozatot követelő pokolgépes merényletért és az 1996. június 25-i, Dahran melletti amerikai támaszpontnál 19 életet kioltó robbantásért is. Az al-Kaida és bin Laden áll az 1998. augusztus 7-én a kenyai és a tanzániai főváros, Nairobi és Dar es Salaam központjában az amerikai nagykövetségnél elkövetett, 248 ember (köztük 12 amerikai) halálát okozó merényletért, miként azért is, amikor 2000. október 12-én a jemeni Aden kikötőjében az amerikai Cole rombolóhajón robbanás történt, a hajó elsüllyedt és 17 tengerész meghalt.
Az al-Kaida nemzetközi iszlámista terrorszervezet 2001. szeptember 11-én példátlan merényletsorozatot hajtott végre az általa az iszlám világ legfőbb ellenségének tekintett Egyesült Államok ellen. Az akciót Oszama bin Laden tervelte ki és irányította. A New York-i és washingtoni merényletben több mint háromezer ember halt meg.
Az Oszama bin Laden és az al-Kaidához kötődő merényletek száma a 2001. szeptember 11-i terrormerényletek óta újabbakkal gyarapodott.
Az al-Kaida vezetőjének az elmúlt években már többször keltették a halálhírét, de utóbb mindig kiderült, hogy életben van.