Ha valaha volt is értelmük a parlamenti vizsgálóbizottságoknak, akkor a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) milliárdos vagyonvesztése most igazán jó apropója lehetne egy újabb testület felállításának. Húsz éve még kastélyépületekből, 1-3 csillagos hotelekből, híres gyógyszállókból, Balaton-parti üdülőingatlanokból, panziókból, faházas kempingekből, munkásszállókból, szántóföldekből, ősfás erdőkből és nádasokból állt az alapítvány vagyona.

Az induláskor kapott 365 ingatlanból ma már mindössze 25 van – az is csak részben és áttételesen – az MNÜA tulajdonában – derül ki a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jelentéséből.

Az alapítványt 1992-ben az Antall-kormány azért hozta létre hat szakszervezet bevonásával, s indította útjára tisztességesen kistafírozva, hogy az teremtse elő – a kapott vagyonnal gazdálkodva és vállalkozva – a rászorulók, a nyugdíjasok, a munkavállalók kedvezményes üdültetésének, szanatóriumi ellátásának anyagi hátterét.

A kormány azt szerette volna elérni, hogy az államnak csak átmenetileg kelljen támogatást nyújtania üdültetési célokra. Azt feltételezte ugyanis (mint utólag bebizonyosodott: meglehetősen naivan), hogy az alapítvány ingatlanvagyona középtávon önfinanszírozóvá válik, s így többé már nem lesz szükség a költségvetési hozzájárulásra.

Bár akkor nem készítettek értékbecslést az ingatlanokról, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tíz évvel ezelőtt kelt jelentéséből kiderül: a hivatalos nyilvántartásokban szereplő négymilliárd forinttal szemben az átengedett állami vagyontömeg értéke megközelítette a 12 milliárd forintot. Ezenkívül az állam a gördülékeny beindulást az első öt évben közel ötmilliárd forinttal is segítette.

Az MNÜA ténykedését 1995-ben, 1998-ban és 2001-ben az ÁSZ is vizsgálta, s mindhárom alkalommal lesújtó megállapításokat tett. Még öt év sem telt el az alapítvány elindulása óta, vagyona az állami támogatások ellenére egyre csak fogyott: 1997 végére az MNÜA máris túladott 290 ingatlanon. A vagyonvesztés mértéke a tízéves működés végére már meghaladta a hárommilliárd forintot.

Az alapítvány az ingatlanok egy részét eladta, másik részét kiszervezte maga alól: üzemeltetésüket kft.-kre bízta, s azok irányítására vagyonkezelő társaságot hozott létre. Bonyolult üzleti tranzakciók – így többek között apportálás, csere, profitorientált tulajdonostársak bevonása, tőkeemelés, részvénykibocsátás és -értékesítés – révén az ingatlan vagyon végül néhány magántársasághoz került.

Az MNÜA-ra bízott vagyontömeg ma már csak korlátozottan piacképes, szavazati és beleszólási jogot nem, csupán csekély mértékű osztalékot biztosító részvényekben testesül meg. (Saját tőkéje évek óta 9 milliárd forint.) Az értékesített ingatlanokból befolyt pénz nagyobb részét az alapítvány felélte: elment a magas rezsiköltségre, a hitelek törlesztésére, reklám- és szponzorációs kiadásokra, a magas vezetői jövedelmek kifizetésére, nagy összegű szakértői-tanácsadási díjakra.

Nem véletlenül fogalmaztak úgy a számvevők 2001-ben, hogy „a korábbi állami üdülővagyon alapítványi keretek közötti működtetése nem bizonyult célszerű döntésnek. Az MNÜA-nak átadott üdülővagyon az állami tulajdonnak ugyanis egy olyan sajátos privatizációját jelentette, amelyből a központi költségvetésnek egyáltalán nem származott bevétele.”

Akkor úgy tűnt, az ügy folytatására nem kell sokat várni. Az ÁSZ, de vizsgálatai nyomán az alapítvány frissen kinevezett akkori felügyelőbizottsági elnöke is feljelentést tett ismeretlen tettes ellen hűtlen és hanyag kezelés, valamint csalás alapos gyanújával. Az Országos Rendőr-főkapitányság végül el is rendelte a nyomozást, 2002 februárjában pedig őrizetbe vették az MNÜA vagyonkezelő cégének akkori három vezetőjét, igaz, őket egy nappal később kiengedték a fogdából. A Medgyessy-kormány eskütétele után azonban a nyomozás elhalt, az ügy elsikkadt.

Az újabb felvonásra közel egy évtizedet kellett várni, miközben az alapítványnál a vagyonvesztés folyamata korántsem ért véget 2001-2002-ben. A múlt héten a Kehi tett feljelentést ismeretlen tettesek ellen hűtlen kezelés gyanújával. A hivatal az MNÜA 2005-2009 közötti működését vizsgálta, s az ellenőröknek többek között egy 2004-es ingatlantranzakció szúrt szemet.

A Kehi megállapította, hogy az alapítvány vagyonkezelő cége 2004-ben 9 szállodát áron alul játszott át a többségében magántulajdonban lévő Hunguest Hotels Zrt. szállodaláncnak.

A vagyonkezelő a 9 ingatlant magában foglaló, nyolcmilliárd forint értékű üzletrészért mindössze négymilliárd forint értékű Hunguest Hotels-részvényt kapott, így a névérték kétszereséért jutott részvényekhez. Közben ugyanezen a napon 2,1 milliárd forint névértékű Hunguest Hotels-részvényét 4,2 milliárd helyett csupán névértéken adta el a Hunguest Hotels egyik fő társtulajdonosának, a baloldali milliárdos Leisztinger Tamás Arago Rt.-jének.

Az ügylet következtében az MNÜA vagyonkezelő cége a szavazati jogát is elvesztette a Hunguest Hotels Zrt.-ben, s így áttételesen az alapítvány is. A Hunguest Hotels Zrt. a megszerzett szállodákból ötöt pedig rövid idő leforgása alatt tovább is értékesített – 78 százalékos haszonnal, azaz 1,2 milliárd forinttal magasabb áron (lásd táblázatunkat). A Kehi szerint az üzletrészek megszerzése és továbbértékesítése között nem történt olyan esemény, amely az értéknövekedést indokolta volna.

Sőt, a korábbi ÁSZ-jelentések szerint a szóban forgó szállodák állapotát tudatosan hagyták leromlani, rajtuk az értékesítésig szándékosan nem végeztek felújításokat. Ezért feltételezhető, hogy az üzletrészeket korábban a tényleges piaci érték alatt apportálták. Mivel az ügyletet az alapítvány kuratóriuma is jóváhagyta, felvetődik az előző szocialista kormányok és a szakszervezetek által delegált kuratóriumi tagok felelőssége is. A most a nyomozóhatóság elé került tranzakció idején az MNÜA-t az a Karácsony Mihály vezette, aki a Gyurcsány-kormány idején a szocialista Kiss Péter kancelláriaminiszter tanácsadója volt.

Az Orbán-kormány most nem késlekedett: a szabálytalanságokat feltáró Kehijelentés után múlt szerdán úgy döntött, hogy állami tulajdonú nonprofit gazdasági társasággá alakítja át a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt-írja a hetivalasz.hu