Borsod – Abaúj – Zemplén megyében 7 db felső és 13 darab alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzem került besorolásra:
Veszélyes üzemek
A megyében található veszélyes üzemek és a veszélyeztetett települések:
Felső küszöbértékű üzem:
veszélyes üzem neve
címe
Seveso besorolása
TVK Nyrt.
3581 Tiszaújváros, Ipartelep Pf.: 20
Felső küszöbértékű
MOL Nyrt. TIFO
3581 Tiszaújváros, Pf.: 27
Felső küszöbértékű
AES TE Kft.
3581 Tiszaújváros, Pf.: 53
Felső küszöbértékű
KisChemicals Kft.
3792 Sajóbábony, Gyártelep
Felső küszöbértékű
BorsodChem Zrt
3700 Kazincbarcika, Bolyai tér 1.
Felső küszöbértékű
Framochem Kft.
3700 Kazincbarcika, Szerviz út 5.
Felső küszöbértékű
BC-KC Formalin Kft
3700 Kazincbarcika, Bolyai tér 1.
Felső küszöbértékű
Alsó küszöbértékű üzem:
veszélyes üzem neve
címe
Seveso besorolása
IKR Termékfejlesztési és Kereskedelmi Zrt. Szerencs
3900 Szerencs, Déli Ipartelep HRSZ: 2158/3
Alsó küszöbértékű
MÁD-OIL Raktározási és Szolgáltató Kft.
3909 Mád Hrsz: 0205
Alsó küszöbértékű
Columbian Tiszai Koromgyártó Zrt.
3581 Tiszaújváros, Pf.: 61
Alsó küszöbértékű
Ecomissio Kft.
3580 Tiszaújváros,TVK Ipartelep
Alsó küszöbértékű
Linde Gáz Magyarország Zrt. – Miskolc
3533 Miskolc, Puskin u. 33.
Alsó küszöbértékű
Eurofoam Hungary Poliuretán Gyártó Kft.
3792 Sajóbábony, Gyártelep
Alsó küszöbértékű
Mikerobb Kft.
3533 Miskolc-Mexikóvölgy 02018/2 hrsz.
Alsó küszöbértékű
Shell Gas Hungary Zrt. – Felsőzsolca
3561 Felsőzsolca, Ongai bekötő út 060 hrsz.
Alsó küszöbértékű
ÉMK Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Kft.
3792 Sajóbábony, Ipartelep
Alsó küszöbértékű
Air Liquide Hungary Kft.
3700 Kazincbarcika, Bolyai tér 1.
Alsó küszöbértékű
Linde Gáz Magyarország Zrt. Kazincbarcika I.
3700 Kazincbarcika, Bolyai tér 1.
Alsó küszöbértékű
Linde Gáz Magyarország Zrt. Kazincbarcika II.
3700 Kazincbarcika, Bolyai tér 1-4.
Alsó küszöbértékű
Linde Gáz Magyarország Zrt. Kazincbarcika III.
3700 Kazincbarcika, Bolyai tér 1-4.
Nem üzemel
ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK!
Veszélyes anyagokkal kapcsolatos baleset esetén gépi vagy kézi SZIRÉNA hangja riasztja a lakosságot.
Amikor a jelzést meghallja:
munkahelyén vezetője intézkedései alapján cselekedjen,
ha az utcán közlekedik, a lehető legrövidebb úton menjen haza (ha csak a hatóságtól erre vonatkozóan hangosbemondón keresztül, vagy más módon ellentétes utasítást nem kap)
Ha otthonában tartózkodik a következők szerint cselekedjen!
A HELYES MAGATARTÁSI SZABÁLYOK
A baleset bekövetkeztéről szirénajel tájékoztatja.
Menjen a legmagasabban fekvő, a veszélytől ellentétes oldalon lévő helyiségbe!
Keressen védelmet otthonában vagy más megfelelő helyen!
Kapcsolja be a rádiót és a televíziót, hallgassa a közleményeket!
Csukja be az ajtókat és az ablakokat!
Ne dohányozzon, kapcsolja ki a gáztűzhelyt és a nyílt lánggal üzemelő készülékeket!
Kapcsolja ki a szellőző és klímarendszert!
Szellőztessen miután a szirénajel a helyzetet veszélytelennek nyilvánította!
SZIRÉNAJELEK
RIASZTÁS – 120 másodperces folyamatos emelkedő és mélyülő szirénahang
Jelentése: VESZÉLY!
120 másodpercig tartó, változó hangmagasságú, folyamatos szirénahang jelzi a közvetlen veszélyt.
Ekkor el kell hagyni az utcákat, a közterületeket és menedéket kell keresni.
VESZÉLY ELMÚLT – 2×30 másodperces folyamatos állandó hang,
közte 30 másodperces szünettel
Jelentése: A VESZÉLY ELMÚLT!
2 x 30 másodpercig tartó, egyenletes hangmagasságú szirénahang, a jelzések közötti 30 másodperces szünettel, amely jelzi a veszély elmúltát.
A fenti sziréna jelek nem tájékoztatnak a veszély típusáról, a szükséges ellenintézkedésekről, a védekezésre vonatkozó részletes információkról, ezért kiegészítő utasításokat rádióból és televízióból kaphat.
SEGÉLYHÍVÓSZÁMOK
KÖZPONTI SEGÉLYHÍVÓ : 112
RENDŐRSÉG: 107
TŰZOLTÓSÁG: 105
MENTŐK: 104
MoLaRi
Az iparban jelen lévő veszélyes anyagok tárolása, feldolgozása, felhasználása magában hordja a súlyos ipari balesetek kialakulásának kockázatát. Magyarországon ilyen súlyos ipari baleset még nem fordult elő, és hogy a kockázatot tovább csökkentsék az Európai Unió szabályaival harmonizáló jogszabályi háttér megalkotása vált szükségessé. Az uniós normákat (Seveso II. Irányelv) rögzítő veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló katasztrófavédelmi törvény a súlyos ipari balesetek megelőzését és a balesetek káros következményeinek csökkentését célzó intézkedéseket vezetett be hazánkban. A törvény a KATASZTRÓFAVÉDELEM feladatává tette a súlyos balesetek elleni védekezéshez kapcsolódó állami feladatok irányítását és azok ellátásának biztosítását.
A veszélyes anyagok körét kormányrendelet határozza meg – számos követelmény mellett – a helyben tárolt, illetve használt mennyiség alapján külső és belső védelmi terv elkészítését írja elő. Bár a jogszabály is veszélyes üzemeket említ, a veszélyes anyagot használó üzem kifejezés a megfelelőbb, hiszen ezek az üzemek akkor jelentenek veszélyt a lakosságra, ha a mérgező anyagok a környezetbe kerülnek. Amennyiben egy üzemben baleset történik a belső védelmi tervben meghatározottak szerint szükséges eljárni, vagyis a veszélyes anyagot az üzem területén kell tartani. A külső védelmi tervet a katasztrófavédelmi szervek segítségével az érintett önkormányzatok készítik el, amelynek elsődleges célja az emberek biztonságba helyezése. Az önkormányzat feladata továbbá, hogy a lakosságot tájékoztassa a veszélyes üzemről, a szükséges magatartási szabályokról, tennivalókról.
A fentebb említett szabályozókban előírt feladatoknak való megfelelés érdekében az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kezdeményezte egy olyan integrált rendszer (meteorológiai és vegyi monitoring, valamint lakossági riasztási rendszer (MoLaRi) kiépítését, amely megfelel a kor társadalmi és technikai elvárásainak. A hét milliárd forint összköltségű projekt 2012-ig kilenc megyében és a fővárosban 21 veszélyes ipari üzem környezetében valósul meg. A projekt első ütemében Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében készült el a rendszer. Megyénkben öt veszélyes ipari üzem környezetében 90 mérőszondát helyeztek el, amelyek veszély esetén a levegőbe került mérgező és robbanásveszélyes gázok koncentrációját mérik, és az adatokat továbbítják a megyei központba. Hét települést érintett a rendszer kiépítése, így Kazincbarcika, Sajószentpéter, Sajóbábony, Berente, Oszlár, Tiszapalkonya és Tiszaújváros településeken 31 riasztó szirénát szereltek fel.
A Monitoring és Lakossági Riasztó Rendszer legfontosabb feladata az alsó és felső küszöbértékű veszélyes üzemek által érintett települések lakosságának súlyos ipari baleset esetén történő azonnali tájékoztatása, riasztása, a lakosság védelmének növelése.
A rendszer három fő részből áll:
1. Vegyi monitoring és meteorológiai mérési pontok rendszere (meteorológiai állomások, gázérzékelők).
2. Kommunikációs és informatikai-adatátviteli rendszer.
3. Lakossági riasztó és tájékoztató rendszer.
A monitoring rendszer a veszélyes ipari üzem területén (a veszélyeztetett irányokban) és a veszélyeztetett települések határában kerül telepítésre. A mérőszondák által mért adatok a veszélyes ipari üzemben elhelyezett gyűjtőközpontokban (helyi központ) kerülnek gyűjtésre. Az adatokat az országos központban dolgozzák fel, az információkat innen továbbítják az érintett megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság ügyeletére. A veszélyes koncentráció elérését követően – a veszélyes ipari üzemmel történt egyeztetés után – történik a lakosság riasztása.
Több megyében működik már a MoLaRi rendszer, ahol „élő hang” mondja be, hogy mi történt és mit kell tenni. Ahol még nem kiépített a rendszer ott a rendőrség, a polgárőrség, az önkormányzat autói járják a környéket, és hangosbeszélőn tájékoztatják az embereket. Kedvező esetben csak annyit kérnek, hogy mindenki hagyja el az utcákat, menjenek be a házba, zárjanak be ajtót, ablakot, amíg a gázfelhő elvonul. Súlyosabb ipari baleset esetén meg kell kezdeni a lakosság kitelepítését.
Ma Magyarországon összesen 150 veszélyes ipari üzem működik, amelyek tevékenysége mintegy 130 ezer embert érint. A rendszert nem azért építették ki, mert nőtt az érintett települések veszélyeztetettsége, hanem egyfelől az uniós irányelvekhez való alkalmazkodás, másrészt a lakosság hatékonyabb védelme, biztonságérzetének javítása érdekében. A külső védelmi tervekben, illetve a települési veszély-elhárítási tervekben a súlyos ipari balesetekkel kapcsolatos lakosságvédelmi döntések, intézkedések a rendszer működése esetén lényegesen rövidebb idő alatt hozhatók meg, ezáltal az emberi életben és egészségben okozott károk kockázata csökken.