A lakáspiacon a legnagyobb figyelmet mindig Budapest és azon belül is a kerületek kapják. Erre a részpiacra készülnek a legátfogóbb és legmélyebb felmérések, és szinte csak ide koncentrálnak azok a cégek, akik piaci alapon fejlesztenek lakásokat. A lakáspiac azonban Budapesten túl, vidéken is létezik, és egyes esetekben igen érdekes változásokat, fejlődéseket, befektetési lehetőségeket kínál és produkál. A Thesys Group által gyűjtött adatokból kiderül, hogy hét vidéki városban hogyan is alakultak a panellakások árai. A kutatásban Székesfehérvár, Debrecen, Nyíregyháza, Pécs, Veszprém, Szeged, és Miskolc városokban 2009 második negyedéve és 2010 utolsó negyedéve közötti árak kerültek összevetésre
Az ingatlanpiacon belül a lakáspiac az, ami egy elemző számára a legnagyobb kihívást jelenti szinte akármekkora egységet vizsgálva. A transzparencia hiánya, a számtalan méret, beosztás, egyéb csatolt részekben meglévő eltérések, az alapvető minőségbeli különbségek, a tájolás, a lakóközösség, és még oldalakon keresztül sorolhatnánk, hogy mik azok a befolyásoló tényezők, amik miatt a lakásokat szinte lehetetlen egymáshoz viszonyítva objektív módon vizsgálni, és beárazni. Egyetlen terület azonban némileg mégis egységesebb képet mutat, mégpedig a panellakások, melyek eltérően a régi vagy új társas vagy családi házaktól, térben és időben egyfajta egységet mutatnak. Persze ez az egység közel sem jelenti azt, hogy minden panellakás ugyanolyan minőségű, és ugyanolyan jó vagy rossz elhelyezkedéssel rendelkezik, csupán annyit, hogy van olyan közös vizsgálati tulajdonságuk, ami alapján lehetségessé válik egy, a valósághoz némileg közelítő összevetés kidolgozása.
A Thesys Group a cikkben megjelenő grafikonok alapadatainak az országosan ismert hirdetési portálok kínálati árait használta. A negyedévek között keletkezett adatokat különböző statisztikai módszerekkel szűrték, valamint a duplikációktól megtisztították. A hirdetéseket kizárólag Székesfehérvár, Debrecen, Nyíregyháza, Pécs, Veszprém, Szeged, és Miskolc városokból gyűjtötték. Csak a 100 négyzetméternél kisebb panellakások hirdetési adatait vették figyelembe, és az összes hirdetésből levették az ár szerinti felső és alsó 5 százaléknyi hirdetést. Ezt a küszöböt a hirdetések természetes eloszlása alapján határozták meg. A szűrések és válogatások után közel 10 000 különböző lakáshirdetés adatait vizsgálták.
A kutatás adataiból kiderül, hogy a vizsgált városok panellakás piacán, ha nem is jelentős mértékben, de 2010 második felében, a W-alakú árváltozási folyamatok lezárásaként már egymást követő két negyedévben is emelkedés volt tapasztalható. Az árak, a 2009 negyedik, illetve 2010 második negyedévében tapasztalt, legalacsonyabbnak számító 142 500 forint/nm környéki átlagról 2010 év végére 145 ezer forint fölé emelkedtek, ami közel 2%-os kínálati áremelkedést jelent fél éven belül a vidéki panellakások piacán. Van is persze hova emelkednie az áraknak, hiszen a vizsgált időszakon belül is, 2009 harmadik negyedévről az év utolsó negyedévére, 148 ezer forintos átlagárról esett 142,5 ezer forint környékére a mutató, ami 3%-ot is jóval meghaladó áresés volt egyetlen negyedév alatt. A folyamat a W-alakzattal remélhetőleg lezárulni látszik, ám a problémás jelzáloghitelek, valamint a moratórium körüli állami és piaci intézkedések újabb hullámvölgybe taszíthatják ezt a gazdaságilag és társadalmilag is érzékeny piaci szegmenst. Erre a moratórium feloldásával várhatóan kialakuló piaci áresésre pedig, az MNB legfrissebb lakáspiaci elemzése szerint, a problémás jelzáloghitelek területi eloszlásából kiindulva, inkább a kisebb-nagyobb vidéki városokban, és községekben van nagyobb esély, sem mint a megyei jogú városokban és a fővárosban, ahol százalékosan jóval alacsonyabb a nem teljesítő adósok aránya.
Közelebbről vizsgálva az egyes városok panelpiacát azonban már nem ennyire fényes a helyzet. Míg Veszprém, Szeged, és Nyíregyháza esetében valóban tapasztalható volt az utolsó negyedévben is az áremelkedés, addig Pécsen és Miskolcon kifejezetten csökkenést, míg Székesfehérváron és Debrecenben inkább stagnálás tapasztalható a panellakások átlag négyzetméter áraiban. Ahogy az a nemrég megjelent OTP Jelzálogbank által kiadott válságállósági térképen is jól látható, földrajzilag nem lehet semmilyen összefüggést találni a válságot elszenvedett és az azt tűrő térségek között, így csak egyéb helyi viszonyok, szezonális hatások lehetnek azok, amik eltérően befolyásolják a nagyobb vidéki városaink panellakásainak átlagos kínálati négyzetméterárait.
Portfolio.hu