A tanulási zavarokat három nagy csoportba szokás sorolni:

– a beszéd és a nyelvhasználat zavarai

– az olvasási, írási és számolási készség zavarai

– az előbbiekbe nem sorolható tanulási nehézségek, amelyek szintén nem vezethetők vissza gyengébb szellemi képességre, vagy nevelési, családi hátrányra.

A beszéd és a nyelvhasználat zavarait sokan nem kötik össze a tanulási nehézségekkel, pedig ezek a legkorábbi jelei annak, hogy a gyerek az iskolában gyengén fog teljesíteni.

A nyelvhasználattal kapcsolatos zavarok egyik formája, amikor a gyerek hangokat téveszt. Ők a pöszén beszélők. A nyolc évnél fiatalabb gyerekek legalább 10%-a mutat ilyen tüneteket. Ezt szerencsére a legtöbb gyerek kinövi, illetve logopédus segítségével teljesen megszüntethető.

A nyelvi zavarok másik formája abban nyilvánul meg, hogy a gyerek nehezen fejezi ki magát szóban. Például rendszeresen összetéveszti a tárgyak nevét, vagy négy évesen még mindig csak két szavas mondatokat használ, vagy hat évesen nem tud megválaszolni egyszerű kérdéseket. Egy további nyelvi zavar abban nyilvánul meg, hogy a gyerek a beszéd bizonyos összefüggéseit nem érti meg. Például egy másfél éves gyerek nem reagál, ha a nevén szólítják, az óvodás a kést nyújtja át, jóllehet, a kanalat kértük tőle. Ilyenkor nem a gyerek hallásával van a baj, hanem bizonyos szavak, hangok, vagy mondatok értelmezésével. Az ilyen gyerekeket gyakran figyelmetlennek találják a megfigyelők, és nem is gondolnak arra, hogy az elhangzottak agyi feldolgozásával van a probléma.

Az iskolai készségek zavarairól akkor beszélünk, ha az olvasás, írás, vagy számolás megtanulásában, alkalmazásában lényegesen rosszabbul teljesít a gyerek, mint ami az értelmi képességei alapján elvárható lenne. A leggyakoribb a diszlexia, az olvasás zavara, ami az általános iskolás gyerekek 2-8 %-át érinti, és meglepő módon, hasonló arányban fordul elő szegény és gazdag országokban, egymástól nagyon eltérő kultúrákban. Ahhoz, hogy megértsük, milyen bonyolult folyamat az olvasás és hány helyen kerülhet apró homokszem a fogaskerekek közé, érdemes sorra venni, hogy mi minden történik olvasás közben:

– a figyelmünket a nyomtatott betűkre összpontosítjuk, és kontrolláljuk a szemünk előrehaladó mozgását az egymást követő sorokon

– beazonosítjuk, majd összekapcsoljuk a látott betűket a nekik megfelelő hangokkal

– megértjük a szavak jelentését és az őket összekapcsoló nyelvtani összefüggést

– az olvasottak alapján fogalmakat és képeket alkotunk

– az olvasottakat összevetjük azzal, amit korábban olvastunk

– az új szavakat, összefüggéseket eltároljuk a memóriánkban

Ez a több lépcsős, bonyolult gondolkodási folyamat csak akkor megy végbe hibátlanul, ha az idegsejtek hálózata hibátlanul működik, és torzítás nélkül tudja feldolgozni a látás, hallás, nyelvhasználat és memória központok adatait.

A diszlexiások ennek a folyamatnak különböző pontjain akadnak el. Ennek megfelelően a tüneteik is nagyon különbözőek lehetnek. Sokuknál a diszlexia a beszélt nyelv használatában mutatkozó zavarokkal is társul. Másoknál a hasonló hangzású szavak okoznak megoldhatatlan problémát. Ma már elég pontosan tudjuk, hogy milyen részkészségek szükségesek ahhoz, hogy egy gyerek idejében, és sikeresen megtanuljon olvasni, és ezeket a készségeket a diszlexia specialisták eredményesen tudják fejleszteni.

Ugyanakkor az olvasás nem csak a szavak felismerését jelenti. Ha az agy képtelen az olvasott szavakból kibontakozó összefüggéseket megfelelően eltárolni, akkor nem fogja megfelelően megérteni és megjegyezni az olvasottak lényegét. Ez az olvasási zavar gyakran csak a felső tagozatban jelenik meg – a kezeletlen diszlexia következményeként. Ilyenkor az a tünet, hogy a gyerek elég jól olvas, de nem érti az olvasottakat, illetve képtelen kiemelni és megtanulni a lényeget.

A diszgráfia az írás, helyesírás zavara, ugyancsak az agy egyes területeinek eltérő működéséből adódik. Nagyon különböző formákban nyilvánulhat meg ez a rendellenesség: girbe-gurba íráskép, a lap közepén elkezdett írás, betűk, szótagok kihagyása, vagy felcserélése, szóközök nélküli íráskép, nyelvtanilag helytelen mondatok, és a legkülönfélébb helyesírási hibák.

A diszkalkulia hátterében a többi diszes jelenséghez hasonló okok állnak. Ez a probléma általában abban nyilvánul meg, hogy a gyerek nincs tisztában a számolás alapjaival. Számokat téveszt, illetve felcseréli azokat, nem megy neki egy mennyiség becslése, nem tudja megtanulni a szorzótáblát, fejben, vagy éppen írásban súlyos hibákat vét, nem fogja föl a szorzás vagy osztás mibenlétét, a törtek és a tizedes vessző jelentését, stb. Ezekből a hibákból néhány elég ahhoz, hogy megakadályozza a felsőbb osztályok matematikájának a megértését. A diszkalkuliás gyerekek gyakran mechanikusan begyakorolják egyes feladattípusok megoldási technikáját, miközben nem értenek elemi összefüggéseket. Ez az ellentmondás sokáig elleplezheti azt, hogy a gyenge teljesítményt nem a gyerek lustasága, hanem diszkalkulia okozza, és ez külső segítség nélkül nem is korrigálható.

A beszéd, az olvasás, írás és a számolás során használt agyterületek részben átfedik egymást, így nem meglepő, hogy egy gyereknek akár többféle tanulási zavara is lehet. Ha például nagy késéssel és hibásan tanul meg beszélni, ez hátráltatja a szavak megértését, ami iskolás korban komoly akadálya lehet az olvasás és az írás megtanulásának.