Ausztriában a rendőrök és a hivatásos katonák törvényes nyugdíjkorhatára 65 év. A tényleges nyugdíjba vonulási kor, akárcsak a lakosság többi részében, alacsonyabb ennél. Egy tavalyi minisztériumi kimutatás szerint átlagosan 57,5 év a rendőröknél és 60 év a katonáknál. Ez megközelítőleg megfelel a többi közalkalmazott – tanárok, közigazgatásban dolgozók – átlagának (60,5 év), és nem tér el lényegesen a magánszférában foglalkoztatottak tényleges nyugdíjba vonulási életkorától (58 év).
A kimutatás szerint a rendvédelmi dolgozók körében magas, 36 százalék azoknak az aránya, akik munkavégzés folytatására való alkalmatlanság, illetve munkaképtelenség miatt kérik előre hozott nyugdíjazásukat. 2005-ben még ennél is magasabb, 69 százalék volt ez az arány, az átlagos tényleges nyugdíjkorhatár pedig 55 év volt.
A legnagyobb rendőrszakszervezet vezetőjének egy közelmúltbeli nyilatkozata ugyanakkor arra utal, hogy kollégáinak egy jelentős része 57,5 évnél jóval előbb fejezi be a szolgálatot. Hermann Greylinger az utánpótlás-hiányra figyelmeztetve arról beszélt, hogy néhány éven belül akár a jelenleg állományban lévők fele nyugállományba vonulhat. Az átlagéletkor 45-50 év, s a szakszervezeti vezető megfogalmazása szerint ebben a korban „kezdenek sokan nyugdíjba vonulni”.
Romániában a rendvédelmi és nemzetbiztonsági szerveknél dolgozók számára több kedvezményt biztosít a nyugdíjtörvény. Tavaly fogadta el a román parlament az új nyugdíjtörvényt, amely a kiemelt öregségi járandóságokat beépítette a köznyugdíjrendszerbe. Azelőtt külön jogszabály rendelkezett a rendvédelmi szervek dolgozóinak és az egyéb, kiemelt juttatásra jogosult állami alkalmazottaknak a nyugdíjazásáról.
A változtatás ellenére az új jogszabály is kiemelten kezeli a rendvédelmi és nemzetbiztonsági szervek kötelékében dolgozókat. Így például a katonák, rendőrök, csendőrök, titkosszolgálati tisztek nyugdíjkorhatára a férfiak és a nők esetében egyaránt 60 év, míg a általános nyugdíjkorhatárt 65 évben állapítja meg férfiaknál, és 63 évben nőknél.
Az érintettek számára ezenkívül egytől 13 évig terjedő nyugdíjazási korkedvezményt állapít meg a jogszabály annak függvényében, hogy hány évet szolgáltak e kiemelt státusú munkában. Így például ha valaki 20 évet dolgozott le belügyi vagy védelmi minisztériumi alkalmazottként, akkor 10 évvel hamarabb mehet nyugdíjba. A jogszabály azt is kimondja, hogy a kedvezmények nyomán csökkentett nyugdíjkorhatár nem lehet alacsonyabb 45 évnél a rendvédelmi és nemzetbiztonsági szerveknél dolgozók esetében.
A korkedvezmény mellett kiemelt nyugdíjat is biztosít a rendvédelmi és nemzetbiztonsági szervek kötelékében dolgozóknak a jogszabály a többi nyugdíjas juttatásához viszonyítva. Az új jogszabály révén azonban veszítettek is kedvezményeikből a belügyisek és honvédelmisek, hiszen bevezette azt az elvet, hogy a nyugdíj kiszámításában nem csak az utolsó két év jövedelmét veszik figyelembe, hanem valamennyi szolgálati évben jegyzett keresetet.
A román kormány szerint azért volt szükség az egységesített nyugdíjtörvényre, mert a korábbi jogszabályok a többi nyugdíjashoz képest méltánytalanul magas nyugdíjat biztosítottak a kiemelt járandóságban részesülőknek. Ezenkívül az új jogszabály biztosítja a román nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is.
Csehországban korkedvezményes szolgálati nyugdíjat a fegyveres erők dolgozói – egyebek között hivatásos katonák, rendőrök, titkosszolgálati alkalmazottak, börtönőrök, vámosok, tűzoltók – kaphatnak. Az illetők szolgálati idejük befejeztével végkielégítést, majd nyugdíjat kapnak. Ezek nagysága alapvetően a szolgálatban eltöltött évektől és az átlagos bér nagyságától függ. Az egyes szakmákban a korkedvezményes nyugdíj külön szabályozás alá esik, és nem egyforma.
A végkielégítés nagysága egységes: 10 évi munkaviszony után egy havi fizetés, 10-15 év között kéthavi, 15-20 év között háromhavi és 20 éve felett pedig négyhavi fizetés jár.
Míg korábban legkevesebb 20 évig kellett a fegyveres erőknél szolgálni, hogy az illető jogosult legyen szolgálati nyugdíjra, a legutóbbi szabályozás szerint ez az idő 15 évre csökkent. A szabályok szerint a legmagasabb szolgálati nyugdíj az utolsó bruttó bér 60 százaléka lehet azoknál az egyéneknél, akik 30 évet töltöttek szolgálatban.
Ezeket a szolgálati nyugdíjakat az érintettek egészen addig kapják, amíg nem jogosultak az időskori nyugdíjra. Amikor ez bekövetkezik, a két juttatás közül szabadon választhatják azt, amelyik jobban megfelel nekik, tehát a magasabb összeget.
Szlovákiában a korkedvezményes szolgálati nyugdíjak terén hasonló a helyzet mint Csehországban, a szabályozás legfontosabb elemeit mindkét állam ugyanis az egykori közös csehszlovák állam szabályozásából vette át.
Eltérés, hogy Szlovákiában a fegyveres erők tagjai már öt év szolgálat után kapnak egyhavi végkielégítést, míg Csehországban ez a határ 10 év. Minden további leszolgált évvel a havi átlagbér felével emelkedik a végkielégítés.
A 15 évi munka után korkedvezményes szolgálati nyugdíjba vonuló szlovák katonák és rendőrök nyugdíjként havi átlagbérük 30 százalékát kapják. Ez az összeg a 15-20 év közti szolgálatért évi egy, 20-25 év közti időszakért évi két, több mint 25 évi szolgálat után pedig évi három százalékkal emelkedik.
A mai szlovák kormány szigorításokat tervez. Ezekből kitűnik, hogy a jövőben legkorábban 55 éves korban és 20 évnyi szolgálat után mehetnének a katonák és a rendőrök szolgálati nyugdíjba.
Mindkét országban a kedvezmények célja, hogy vonzóvá tegyék e nehéz foglalkozásokat. A kedvezmények skálája a nyugdíjaknál sokkal szélesebb. Komoly összegeket jelentenek a rokkantnyugdíjak, elhalálozás esetén a családtagok nagyobb összegeket kapnak. A katonák és rendőrök munkaképtelenség, betegség idején például teljes átlagfizetést kapnak.
Ukrajnában jelentős mértékben csökkennek a szolgálati nyugdíjkedvezmények, ha a parlament jelentősebb módosítások nélkül fogadja el az egyre fenntarthatatlanabb jelenlegi nyugdíjrendszert gyökeresen átalakító törvénytervezetet.
Különösen érzékenyen érinti az év elején beharangozott ukrán nyugdíjreform a rendőröket, akik 20 év szolgálati idő után mehettek nyugdíjba, miközben a munkaviszonyban minden egyes szolgálati évet másfélként számítottak be. Ennek folytán a rendvédelmi szervek dolgozói sok esetben 35-37 éves korukban nyugállományba vonulhattak. Az új törvény tervezete azonban a szolgálati idő számításánál alkalmazott másfeles szorzót csak a járőrszolgálatot teljesítő rendőrök és a bevetési egységek tagjai esetében hagyná meg.
A jogszabálytervezet a katonák körében okozta a legnagyobb felzúdulást, mivel esetükben az új törvény a nyugdíjazáshoz szükséges eddigi 20 szolgálati évet 25-re emelné azzal a kikötéssel, hogy csak 60 éves kortól folyósítanák a leszerelők járandóságát, miközben 55 évben szabnák meg a katonák és alacsonyabb rangú tisztek szolgálati korhatárát.
Ukrajnában jelenleg 14 millió dolgozóra 13,8 millió nyugdíjas jut, akik közül közel hárommillió a kedvezményezett. Az öregségi nyugdíj átlagösszege ugyanakkor alig 950 hrivnya (kb. 25 ezer Ft), ezért 2,5 millió nyugdíjas kénytelen munkát vállalni.
Nagy-Britanniában azok a rendőrök, akik 2006 áprilisa előtt kezdték szolgálati viszonyukat, 30 évi szolgálati idő után vonulhatnak nyugdíjba maximális – vagyis az utolsó éves fizetésük kétharmadának (40/60 részének) megfelelő – nyugellátással.
A vonatkozó törvény időközbeni módosítása nyomán azoknak, akik rendőri munkaviszonyukat 2006 áprilisa után kezdték, ugyanehhez 35 év szolgálati időt kel letöltetniük. Az első kategóriába tartozó rendőrök nyugdíjba mehetnek 50 éves korukban is, ha addig legalább 25 évet leszolgáltak a rendőrség kötelékében, ám ebben az esetben nyugellátásuk kevesebb. A második kategóriába tartozók egységes alsó nyugdíjkorhatára 55 év, ha addig elérték a 35 év szolgálati időt.
A tűzoltók legalább 25 évi munkaviszony esetén 50 éves korukban nyugdíjba vonulhatnak, a teljes állami nyugdíjellátáshoz azonban 30 évi munkaviszony szükséges.
A brit fegyveres erők kötelékében csak hivatásos katonák szolgálnak, sorozás az 1950-es évek óta nincs. A tiszti rendfokozatúak a 21 éves koruktól – vagy az ennél későbbi belépés időpontjától – számított 16 évnyi szolgálati idő után, az egyéb rendfokozatúak a 18 éves koruktól – vagy az ennél későbbi csatlakozás időpontjától – számított 22 év szolgálati idő után kaphatnak katonai nyugellátást.
Oroszország a dolgozók jelentős része jogosult korengedményes nyugdíjra. férfiaknak 60, nőknek 55 éves kortól, minimum 25, illetve 20 évi munkaviszony után jár teljes, de igen csekély nyugdíj.
Előbb vonulhatnak nyugállományba teljes nyugdíjjal a veszélyes munkahelyeken dolgozók – vagyis az ipari, bányászati munkások jelentős része -, bizonyos pedagógiai, egészségügyi, színházi és cirkuszi dolgozók, légi utaskísérők és a fúvós zenészek.
A fegyveres testületeknek, továbbá a tűzoltóságnak, határőrségnek és hasonló szervezeteknek saját nyugdíjszabályozásuk van; ezek legtöbbjében szerepel a korengedmény, továbbá az átlagosnál némileg magasabb nyugdíj. Ezekben a szakmákban azonban a korai nyugdíj mellett vonzó a viszonylag magas fizetés, némelyeknél a lakáshoz jutás, az üdülések, nem kevés esetben a vesztegetés lehetősége. A legkorruptabb szervezetek egyikének Oroszországban a rendőrséget tartják, de gyakran vesztegetik meg a határőröket is, sőt, a tűzoltóságnál is számos olyan munkahely van, ahol lehet számítani erre a plusz bevételre.
Lengyelország évek óta napirenden van a rendvédelmi szervek dolgozóit érintő nyugdíjrendszer reformja. A jelenlegi rendszerben az érintetteknek – életkorra való tekintet nélkül – 15 évi szolgálati idő után van lehetőségük korengedményes nyugdíjba vonulásra. A kormány reformtervei értelmében legkevesebb 20 évre emelnék a minimális szolgálati időt, a rendvédelmi dolgozók leghamarabb 55. életévük betöltése után mehetnének nyugdíjba, s ez vonatkozna mindkét nem képviselői számára. Jelenleg férfiak esetében 65, nőknél 60 év a nyugdíjkorhatár.
Donald Tusk miniszterelnök nemrég kijelentette: a rendőrök és katonák jelenlegi kiváltságai túlzottak, és nem mindig jogosak, de megígérte, hogy a reform nem fogja érinteni a már nyugdíjban lévőket. A rendvédelmi dolgozók érdekképviseleti szervei folyamatosan tiltakoznak a tervezett intézkedések ellen, a kormányzat pedig tárgyalásokat folytat képviselőikkel. Eddig abban sikerült megállapodniuk, hogy az új rendelkezések csak a 2012. január 1. után szolgálatba állókat fogja érinteni. A reformtervek hírére tömegesen kérik nyugdíjazásukat a rendvédelmi szervek dolgozói, májusig már többen adták be kérelmüket, mint az elmúlt év egészében.
Jelenleg a rendvédelmi dolgozók nyugdíjának összege 15 év szolgálati idő után az alapul vett havi átlagjövedelem 40 százaléka, minden további szolgálati év után további 2,6 százalék, de legföljebb a havi átlagjövedelem 75 százaléka. A nyugdíja mellett tb-járulék megfizetésével járó tevékenységet folytató személy nyugdíját külön szabályok szerint csökkenteni kell, ez azonban legfeljebb 25 százalékos lehet.
Az 1944-1990 közötti állambiztonsági szervek dolgozói csökkentett nyugdíjat kapnak.
Az Egyesült Államokban a 67 éves általános nyugdíjkorhatár alatt azok mehetnek korkedvezménnyel nyugdíjba, akik már nem képesek dolgozni, vagy akiknek a leépítésre kényszerülő munkáltatója fel tudja ajánlani ezt az „önkéntes” lehetőséget.
Az önkéntes korai nyugdíjba vonulás rendes esetben 62 éves kortól lehetséges (amit várhatóan fokozatosan 65-re fognak emelni), de ebben az esetben a nyugdíj összege akár a 25-30 százalékkal is kevesebb lehet a teljes összegnél. Adrew Biggs, a washingtoni American Enterprise Institute szakértője szerint egy mai 62 éves jellemzően még 19 évet élhet, ami a korai nyugdíjba vonulás esetén azt jelenti, hogy az illető felnőtt korának egyharmadát nyugdíjasként éli le.
Közalkalmazottak esetében az 50. betöltött életév és 20 esztendei szolgálati idő, vagy – az életkortól függetlenül – a 25 évi szolgálai idő szolgálhat a korkedvezményes nyugdíj alapjául, a megfelelő biztosítási rendszerekben való tagság alapján.
Az amerikai rendőrök 20 évi szolgálat után általában fél fizetéssel, 30 évi munka után pedig a bérük 75 százalékával vonulhatnak nyugdíjba. A fegyveres erőknél 20 évi szolgálat után választható a nyugállományba vonulás. Az öregségi fizetés nagysága (a katonák esetében nincs nyugdíj, mert elvben bármikor visszarendelhetők aktív szolgálatra) a szolgálatban eltöltött évek számától, a kapott kitüntetésektől és a rendfokozattól is függ.
Saját kategóriájukban a legmagasabb nyugdíjat azok kapják, akik 70 évesen vonulnak vissza.
Az OECD statisztikája szerint az 55-59 éves korcsoportban amerikaiaknak még a 66 százaléka dolgozik, 60 és 64 év között ez az arány 43, 65 és 69 év között húsz, 70 év fölött pedig öt százalék.
Németországban a német rendvédelmi dolgozók minimális nyugdíjkedvezményben részesülnek. A jelenleg 65 évben megszabott – de fokozatosan 67 évre emelkedő – általános korhatár nem vonatkozik a rendőrökre, a tűzoltókra és a katonákra, akik 60, 61, illetve 62 éves korban mehetnek nyugdíjba. Ennél fiatalabb korban csakis betegség esetén lehet szó nyugdíjazásról.
A rendőrök és a tűzoltók már többször próbálkoztak azzal, hogy – rendkívül nehéz munkájukra hivatkozva – elérjék a korábbi nyugdíjba menetel lehetőségét. Ennek kapcsán legutóbb azt igyekeztek kiharcolni, hogy 55 évesen nyugdíjba mehessenek, ezt azonban a parlament elutasította.
A rendőri és tűzoltói szakmát semmilyen kiváltsággal nem teszik vonzóbbá, és ugyanez vonatkozik a katonákra is. Az egyetlen „privilégium” az, hogy munkahelyük biztosabbnak tűnik, mint a más szakmákban dolgozóké.
A nyugdíj nagysága csekély mértékben elmarad a gazdaság területén dolgozók nyugdíjának mértékétől. Felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező rendőrök és tűzoltók esetében a munkában töltött idő csekély mértékben meghosszabbítható.
A védelmi minisztérium szóvivője az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a Bundeswehr hivatásos katonái számára a 62 év a nyugdíjba vonulás korhatára. A tisztállományra külön szabályozás érvényes. Ennek lényege, hogy amennyiben valakire nincs szükség, korábban is nyugdíjba küldhetik; a legmagasabb rendfokozatúaknál a korhatár 61, alacsonyabb rendfokozat esetén 59, tiszthelyettesek esetében pedig 54 év. Mindez azonban fordítva is érvényes: amennyiben valakire nagy szükség van, alkalmazása a nyugdíjkorhatár felett is meghosszabbítható.
Franciaországban egyes állami nagyvállalatok az általános nyugdíjrendszernél jobb feltételeket biztosító külön nyugdíjrendszerrel és ahhoz tartozó önálló állami nyugdíjpénztárakkal rendelkeznek: az állami vasúttársaság (SNCF), a párizsi tömegközlekedési vállalat (RATP) vagy az elektromos művek (EDF) munkatársai mellett a mezőgazdasági alkalmazottak, a katonák vagy a közigazgatásban dolgozók is külön nyugdíjpénztárhoz tartoznak. A kormány fokozatosan kívánja összehangolni a járulékfizetés időtartamát és a nyugdíjkorhatárt a külön rendszerek és az általános nyugdíjrendszer között. Ez utóbbinak a közelmúltban lezárult reformja – amelynek legfőbb intézkedéseként a nyugdíjkorhatár júliustól fokozatosan 60-ról 62 évre emelkedik – azonban egyelőre a külön rendszereket nem érintette.
A közalkalmazottakra foglalkozásonként – a fizikai nehézség függvényében – más-más nyugdíjkorhatár vonatkozik, de a nyugdíjba vonuláshoz legalább 15 év szolgálati idő szükséges. Teljes összegű nyugdíjra azonban jelenleg 37,5 év, 2012-től pedig 41 év munkaviszonnyal válik jogosulttá a munkavállaló.
A közszférában dolgozók nyugdíjkorhatára általában 60 év, de például a tanítók 55 évesen, a rendőrök vagy a fegyőrök pedig már 50 évesen nyugdíjba mehetnek. A tűzoltóknál legalább húsz év munkaviszony kötelező a nyugdíjhoz, s 55 év a nyugdíjkorhatár. A hadseregből a tisztek 25, a tiszthelyettesek 15 év szolgálat után nyugdíjba vonulhatnak, ezt átlagosan 45,7 évesen teszik meg. A vasúti és a tömegközlekedési dolgozók többsége 55 évesen választja a nyugdíjat, a mozdonyvezetőknél ez már 50 évesen is lehetséges, de csak legalább 25 év szolgálati idő után.