Az Okos városok címmel készült tanulmányt mutatták be nemrégiben Veszprémben; a tanulmányt az IBM Magyarország Kft. megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központjának Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete készítette tavasszal kilenc magyar város fejlettségéről, innovációs adottságairól és erőforrásaik felhasználásának hatékonyságáról.
Lados Mihály, az MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézetének igazgatója – az „Okos városok” (Smart cities) kutatás témavezetője – ismertette a tanulmány lényegi megállapításait. Elmondta: kilenc városnál – Debrecen, Győr, Kőszeg, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Tatabánya és Veszprém – hét területre (alrendszerre) koncentrálva végezték a kutatást: emberek (egészségügy, oktatás, közbiztonság), üzleti élet, szolgáltatások, kommunikáció, közlekedés, energia és vízgazdálkodás.
Hangsúlyozta, hogy az emberek alrendszerben a nagy egyetemi központok – Szeged, Pécs – bizonyultak a legsikeresebbeknek, de csatlakozott melléjük a kiváló humán adottságokkal rendelkező Veszprém is. Az üzleti élet területén Győr, Veszprém, Tatabánya és Szeged emelkedik ki – mondta Lados Mihály, a szolgáltatásokat illetően viszont Székesfehérvár kapta a legtöbb pontot. Székesfehérvár és Győr vezető helyzete egyértelmű a kommunikációs fejlettség területén is – közölte.
A közlekedési alrendszerben szintén Székesfehérvár emelkedik ki, de kevéssel mögötte ott van Miskolc, Pécs és Veszprém – tájékoztatott az igazgató. Az energia- és a vízgazdálkodás területén nem volt jelentős különbség a vizsgált városok között.
Összességében a legmagasabb pontszámot Szeged érte el, szorosan követi Veszprém és Pécs, majd Székesfehérvár, Győr és Debrecen következik, végül Miskolc, Tatabánya és Kőszeg szerepel a listán – mondta a kutatásvezető.