2050-re a világ teljes népességének 70 százaléka él majd városokban. A huszadik század fordulóján ez a szám még csak 13 százalék volt, ami azt jelenti, hogy minden évben New York lakosságának hétszeresével gyarapítjuk a bolygó városi népességét. A világ vízfogyasztásának emelkedése szintén jelentős: az elmúlt száz évben hatszorosára nőtt, mely duplája a lakosság növekedési ütemének” – kezdi beszámolóját az a tanulmány, aminek végeredménye azt mutatja: idén a magyarországi vidéki nagyvárosok közül Szeged lett a legélhetőbb.
Mindannyiunknak szembe kell néznie azzal a kihívással, hogy ez a rengeteg ember hogyan élhet együtt szervezetten, hatékonyan, hogyan juthat hozzá a megfelelő típusú és minőségű szolgáltatásokhoz. Ezekre a kihívásokra közös megoldást keresve az IBM Smarter Cities, azaz Jól működő városok címen indított párbeszédet 2010-ben. Idei elemzésük célja 9 magyar város (Debrecen, Győr, Kőszeg, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Tatabánya és Veszprém) „élhetőségének” – több szempontból történő – bemutatása volt.
A 9 várost 7 szempont alapján mérték fel, ami végül felállította a rangsort a települések között. A vizsgálat témakörei a városi szolgáltatások, a közlekedés, a kommunikációs rendszer, a vízgazdálkodás, az energiagazdálkodás voltak, valamint még kettő: maguk az emberek – ami magában foglalta az oktatást, az egészségügyet és a közbiztonságot -, illetve az, hogy az üzleti életet hogyan befolyásolja és szabályozza a város. Mindezek eredményeit összesítve kiderült, a megvizsgált vidéki városok közül a miénk a legélhetőbb.
A bonyolult pontozási rendszer által adott eredményeket végül egy táblázatban foglalták össze, amiből kiderül, melyik város milyen eredménnyel végzett. Szegednek néhány területen azért van még hova fejlődni, de összesítve még mindig a legélhetőbb – legalább is a vizsgáltak közül.
Forrás: Szegedcafe