Az MSZP elnöksége úgy döntött: a párt miskolci demonstrációja után újabb tüntetéseket szervez, elsősorban hátrányos helyzetű városokba – mondta Szanyi Tibor a testület szerdai ülését követően az MTI-nek.

A szocialista politikus kifejtette: amíg korábban nagy kihívást jelentett az MSZP-nek, hogy tömegeket vigyen az utcára, a keddi, több ezer ember részvételével megtartott miskolci tüntetésük azt jelezte, hogy ez megváltozott.

Szanyi Tibor szerint a demonstráció hangulata és hangereje is azt bizonyította, hogy a kormány magára hagyta Kelet-Magyarországot, ahol a legnagyobb felháborodást a munkahelyek megszűnése és a közmunkaprogram „szétverése” váltotta ki. (A miskolci rendezvényen a kormány és Orbán Viktor miniszterelnök távozását követelték a résztvevők, Mesterházy Attila pártelnök arról beszélt: az országban szociális válság van, és a kormányt, amely újabb és újabb terheket rak az állampolgárokra, „el kell zavarni”.)

A pártelnökség a demonstráció tapasztalatait értékelve úgy határozott, hogy az MSZP az ország több pontjára, így elsősorban hátrányos helyzetű kelet-magyarországi városokba szervez tüntetést a következő időben. Szanyi Tibor szerint azonban Baranya megyében, az Ormánságban és az észak-dunántúli iparvárosokban is vannak olyan problémák, amelyek miatt az MSZP utcára viheti az embereket.

A szocialista párt elnöksége emellett szerdán tárgyalt a választási rendszer átalakításáról is. Molnár Zsolt országgyűlési képviselő – aki a tavalyi választásokon az MSZP budapesti kampányfőnöke volt – azt mondta: hosszú távon alkalmazható, a jelenleginél arányosabb választási rendszert tartanak kívánatosnak, amely nem a Fidesz pillanatnyi érdekeit szolgálja. Hozzátette: a tisztán listás választási rendszer mellett az egyéni választókerületek és így a vegyes rendszer megtartását is lehetségesnek tartják akkor, ha az a mainál arányosabb lesz.

Molnár Zsolt elmondta: a szocialisták egyelőre nem nyújtanak be saját javaslatot a választási rendszer átalakítására, helyette abban bíznak, hogy a sarkalatos törvények közül is kiemelkedő jogszabályról a kormánypártok hosszú egyeztetés után, az ellenzék véleményének figyelembe vételével, és nem diktátumszerűen akarnak dönteni.