Egy miskolci ügyvédnő és egy pénzintézeti osztályvezető  közreműködése nélkül aligha sikerült volna több mint háromszáz, zömmel magasabb iskolai végzettség nélküli, s jellemzően valamelyik Borsod megyei kistelepülésen élő embernek az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb ingatlancsalását elkövetnie Miskolcon. Minderről a Népszabadság számol be annak kapcsán, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya befejezte a nyomozást a miskolci lakáshitel- és otthonteremtési támogatásokkal kapcsolatos csalási ügyben. A rendőrség megállapítása szerint a 330 gyanúsított csaknem egymilliárdos kárt okozott a bűncselekménnyel.

A Patkányfogóba került lakótelepiek című írásban a Népszabadság emlékeztet arra,

 hogy az avasi lakótelepen öt-hat évvel ezelőtt kezdődtek a bajok: az eladni hirdetett lakásokat olyanok vették meg, akik eddig messzire elkerülték a lakótelepek világát. Ongáról, Halmajról, Gesztelyről, az elszegényedett, kilátástalan jövőjű Miskolc-közeli településekről érkeztek nagy létszámú – zömmel roma – családok, amelyeknek olcsón ígértek szebb jövőt. Nem kellett mást tenniük, mint rábízni magukat azokra az ingatlannepperekre, akik a lakásokat kinézték, s az ügyletet az elejétől a végéig lebonyolították. Az adásvételhez elsősorban munkáltatói igazolásra volt szükség, hitelt ugyanis a pénzintézet csak olyanoknak adott, akik rendszeres jövedelemmel rendelkeztek, s így fizetni tudták volna a több tízezer forintra rúgó havi kölcsöntörlesztést. A két miskolci illetőségű felhajtó – egyike ellen jelenleg is nemzetközi elfogatóparancs van érvényben – saját maga gyártott munkáltatói igazolásokat, a banki közreműködő pedig nem „szőrözött”, nem ellenőrizte azok valódiságát, hanem becsatolta a hitelkérelem mellé. Az adásvételi szerződést minden esetben ugyanaz a miskolci ügyvédnő készítette el. Közel százötven lakást juttattak ilyen módon új tulajdonosok kezére 2005 és 2009 között: a hitelek mellé a jellemzően többgyermekes családok szociálpolitikai kedvezményt is kaptak. A csalással szerzett hitel és támogatás mértéke megközelíti az egymilliárd forintot: az ügynek 330 gyanúsítottja van.

 

Mint azt a lap írja, az elszegényedett családok tömeges beköltözésével romjaira hullott szét az a lakótelepi együttélési kultúra, amelyet foggal-körömmel, nehézségeik ellenére is igyekeztek fenntartani az itt élők. Az új lakók késő éjszakáig hangosan hallgatták a zenét, de a régi avasiak életét a szemetelés, a kosz, majd a csótányok és a patkányok megjelenése is keserítette.

„A korábbi, szocialista vezetésű miskolci önkormányzat, miután szembesült a lakók panaszáradatával, első lépésként úgynevezett városőrséget állított fel, hogy a mindennapos csendháborításnak, rongálásnak véget vessen. Később százmillió forintot különítettek el, hogy megvásárolják azokat az avasi lakásokat, amelyeket a bentlakók tartozásai miatt elárvereztek – ezek közül néhányba rendőröket költöztettek. Ez a program azonban az új, fideszes vezetésű önkormányzat idején leállt: helyette egy munkacsoportot állított fel Kriza Ákos polgármester, hogy megvizsgálják, miként lehet a „fészekrakós” problémát kezelni. Ez ügyben eddig eredményt nem sikerült felmutatniuk” – írja a Népszabadság.