(Taszári tervek)A magyar-kínai kormányfői tárgyalások után szinte mindenki biztosra vette, hogy a kínai beruházók Szombathely mellett hozzák létre a cargorepülőteret. Egyes sajtóértesülések szerint azonban a helyszínről még egyáltalán nem született döntés, s Taszár is esélyes lehet.
A Népszabadság értesülései szerint Ven Csia-pao budapesti tárgyalásain szóba sem kerültek a cargobázis megépítésének részletei, így az sem, hogy hol építenék föl azt – egyelőre annyi biztos, hogy Magyarországon. Jelen pillanatban négy helyszín jöhet szóba, s a kínaiak döntésénél nyilván meghatározó szempont lesz az, hogy a magyar kormány melyiket preferálja. E lehetséges helyszínek: a Szombathely melletti Vát és Porpác térsége, Mezőkövesd, Pápa illetve Taszár.
A több tízmilliárdos beruházásról a megyei elnök azt mondta a Kapospontnak: mindent elkövetnek, hogy a kínai döntéshozók számoljanak a somogyi bázissal. A beruházás több száz, akár ezer munkahelyet is teremtene. Évi 170 ezer tonna áruról és 250 ezer utasról
szólnak a hírek.
Az országos napilap úgy tudja: a magyar kormány a mezőkövesdit preferálná leginkább. A Klementina nagybirtok területén, Mezőkövesd és Mezőkeresztes határában az ötvenes években megépült katonai repülőtér mellett szólnak kedvező infrastrukturális adottságai: közel van az M3-as autópálya és a Budapest–Miskolc vasútvonal. Nem beszélve arról, hogy a – Varsói Szerződés tagállamaként élő Magyarországon szigorúan titkosnak számító – légibázis már akkor is képes volt áruszállító repülőgépek fogadására.
Vát-Porpác térségének vasúti és közúti infrastrukturája megegyezik Taszáréval. Ugyanúgy kétszer egysávos út és egy vasúti nyomvonal köti össze a húsz (Taszár esetében tíz) percre fekvő megyeszékhellyel. A Vas megyeiek évekkel ezelőtt megálmodott terve, a Savaria Airport – melynek létesítését a környék településeinek lakossága népszavazáson erősítette meg – válhatna valóra, s erős szövetséges lehetne számukra a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. is.
Lehetséges helyszíneként emlegetik Pápa repülőterét is. A repülős körökben Párduc becenéven ismert aktív katonai bázison a nagy áruszállító repülőgépek fogadása és indítása nem számít rendkívülinek. A NATO Boeing C17 Globemaster gépei évek óta használják a repülőtér 2399 méter hosszú és hatvan méter széles le- és felszállópályáját.
.
Taszár mellett adottságai és kiépítettsége szól. Két, egyenként 2,5 kilométer hosszú, hatvan méter széles le- és felszállópályáját a nagyobb gépek is használhatják, ki ne emlékezne arra, amikor a balkáni háborúk idején a legnagyobb amerikai katonai szállítógépek szinte naponta landoltak itt. Egyes szakértők szerint nagyobb, mintegy kétmilliárd forintos beruházást legfeljebb légi irányítási technológiájának a korszerűsítése igényelne.
A kínai nagykövet 2005. augusztusában már megtekintette a taszári repülőteret, mint befektetési lehetőséget. A hasznosítása azóta is napirenden van. Ám kérdéses, hogy a helyi vezetők mit tehetnek ezért.
Az kétségtelen, hogy a világ második gazdasági hatalmának európai logisztikai bázisa óriási fellendülést jelent az adott térségben. A kínaiak nyilván sok szempontot mérlegelnek. Egyik ilyen a költség. Számítások szerint Taszár az alacsony befektetési és az évi 2 és fél milliárdos működtetési költség mellett 10 év alatt megtérülne.
1996-ban hagyta el az utolsó magyar katonai gép a taszári repülőteret. Aztán 2004-ben az amerikak. A dolgok állása szerint velük együtt szállt el Taszár hasznosításának esélye is. Egy év múlva a honvédség bezárta az ország akkori második legnagyobb légikikötőjét. Ezután még az élet is megállt a bázison. Halvány kísérletként megépült még egy fogadóterminál. Azóta csak a gaz nő. Meglehet, fűkaszával épp a kínaiak érkeznek?
(Forrás: Népszabadság/kapos.hu)