A magyar EU-elnöki félévről és a belpolitikai fejleményekről közöl értékelést az Economist pénteken megjelent legfrissebb kiadása.
A liberális brit gazdasági-politikai folyóirat cikke szerint a Fidesz-kormány büszke arra, hogy június 30-án, a magyar EU-elnökség utolsó napján az unió lezárta a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal.
Magyar illetékesek elégedetten mutatnak rá a gazdasági kormányzásról szóló, csaknem kész egyezségre, valamint az EU-szintű roma és Duna-stratégiára. Az Economist idézi Kovács Zoltánt, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárt, aki kijelentette: az EU-elnökséget átvevő lengyelek remélhetőleg fenntartják ezt a lendületet, és kihasználják Szerbia és más balkáni országok EU-csatlakozási folyamatának felgyorsítására.
A The Economist szerint mások szűkösebben mérik a dicséretet. A magyar elnökség mérsékelt siker volt – idéz a hetilap név nélkül egy diplomatát, aki „vegyes szintűnek” nevezte a felmutatott szakértelmet. A magyarok „a munkavégzés közben tanultak … Magyarország teljesítette fő prioritásait, sok mindent elért abból, amit akart, és nem voltak csúnya katasztrófák” – fogalmazott a névtelenül nyilatkozó illetékes.
Az Economist szerint a magyar EU-elnökséget beárnyékolták a médiatörvényt és az alkotmányt érő bírálatok, és visszatérő kifogások hangzanak el a túlzott hatalmi központosítással kapcsolatban is.
A Szilvásy György egykori titokminiszter és két másik volt titkosszolgálati vezető elleni eljárással kapcsolatban az Economist azt írja: a régóta érvényes közvélekedés szerint „a Fidesz és a szocialisták nagyágyúi egymásra nem lőnek, tartva a válaszcsapástól … ám ha ilyen paktum létezett is valaha, annak most vége”. Szilvásy György szoros szövetségese Gyurcsány Ferenc volt szocialista miniszterelnöknek. A magyar politika új, kíméletlenebb korszakba lép – fejeződik be az Economist írása.