Az Új Széchenyi Terv a közelmúltban , bővített formában megjelent arculati kézikönyve változást hozott az uniós projektek eddig megszokott kommunikációs rendszerében. Az új stratégia egységesítette a pályázati csomagokat, és beemelte a korábban nem szabályozott vagy egyáltalán nem használt elemeket is, amit minden nyertesnek ismernie kell. Természetesen az új kiadás nem módosította a disszeminációs – társadalmi nyilvánosság biztosításának – kötelezettséget a kedvezményezettek körében, amire a Magyar Disszeminációs Szövetség (MaDisz) hívta fel a figyelmet.
Az Új Széchenyi Terv arculati kézikönyvének első verziója kizárólag az új csomagokhoz tartozó főelemeket rögzítette, többségében hiányoztak a pályázók által megjelölt pontok, mint például a kiadvány, a plakát vagy éppen a meghívó. Az időközben 100 oldalasra bővült kiadvány az elemek tömbösítése miatt már minden olyan tudnivalót tartalmaz, ami nem jelenthet gondot a kötelező disszemináció során.
A projektekhez kapcsolódó kommunikációs tevékenységhez érdemes szakmai oldalról közelíteni, ehhez mérten minden arculati elemet az előírtaknak megfelelően megvalósítani – amire uniós pályázatokban külön összeg áll rendelkezésre. A MaDisz azt is hangsúlyozza, hogy a disszemináció, mint a pályázati folyamat kötelező kelléke, nem mulasztható el, hiszen ezzel akár azt is megkockáztathatja a nyertes pályázó, hogy a támogatási összeg nem kerül kifizetésre. A teljesítés mellett érdemes arra is figyelmet fordítani, hogy kihasználjuk a hatékony projektkommunikáció előnyeit, hiszen ez így akár a piaci pozíció erősítésére és népszerűsítésre is alkalmas lehet.