Az MSZP-t mély válságok szabdalják, és ha nem hajt végre rendpárti fordulatot, még évek múltán sem áll talpra. A Fidesz népszerűsége fogy, de a választási rendszer miatt vélhetően nem lép új szereplő a politikai mezőbe. Úgyhogy marad a Jobbik – elemzők Gyöngyöspata tanulságairól.
A gyöngyöspatai időközi választás kimenetele mindenképpen helyi szinten értékelendő, és semmiképp nem vetíti előre egy országos választás eredményét, állítja Krekó Péter. A Political Capital vezetője szerint mindössze arról van szó, hogy a hetekig tartó cigány-polgárőr-rendőr konfliktusból a radikális jobboldal profitált, és szerzett összesen mintegy 44,3 százalékot az időközi polgármester-választáson. (Emlékeztetőül: a jobbikos Juhász Oszkár a szavazatok mintegy 33,8 százalékát söpörte be, miközben az őszi önkormányzati választáson csak a lakosság 5,81 százaléka érdemesítette a bizalmára, a Véderő parancsnoka pedig a voksok 10,5 százalékát kapta.) Arról viszont semmiképp nincs szó, szögezte Krekó, hogy a radikális jobboldal térnyerése egyben azt is jelentené, hogy a falu lakossága – a választási részvétel 60 százalékos volt – maga is szélsőséges, radikális eszméket vallana, ezt a választási eredményt az elkeseredés szülte.
Országos jelentősége a választásnak leginkább a Jobbik számára van: egyrészt a választás egyértelművé tette, hogy a párt helyileg gerjesztett konfliktusokkal maximálhat szavazatot, másrészt végképp eldöntötte, hogy milyen politikai stratégiát kövessen a Jobbik. Ugyanis, emlékeztetett Krekó, a párton belül régóta zajlik a huzavona, hogy egy mérsékelt, szakmai, a parlamenti kereteket jobban figyelembe vevő politikára van-e szükség, vagy egy radikálisabb irányvonalra. A Jobbik egyébként rövid ideig tartó, belső konfliktusokat is generáló „mérséklődés” után év eleje óta visszatalált a korábbi szélsőségesebb hangvételhez, üzeneteiben felerősödött az antiszemitizmus, a cigányellenesség és a Gárda melletti kiállás.
Így, magyarázta az elemző, egyrészt visszakapaszkodott a tavaly tavaszi népszerűségi szintre, másrészt egy időre el tudta simítani a párton belüli konfliktusokat, harmadrészt pedig a szélsőjobb szervezetek zömét ismét visszasorakoztatta a Jobbik mögé. A gyöngyöspatai időközi választás pedig végképp igazolta, hogy ez az út hoz sikert a Jobbik számára. Azt Krekó szerint mindenesetre hangsúlyozni kell, hogy a Gárda-szerű szervetek szeretik magukat politikától független, kvázi civil kezdeményezésként feltüntetni, olyan szervezetként, amelyik egyfajta „karitatív” tevékenységet folytat és védelmet biztosít a többségnek. Ám az egyértelmű, hogy e szerveződések a politikai építkezés eszközei – legyen szó a Jobbikról, vagy a Véderőről. A Jobbik mostani sikere pedig hasonló irányú építkezést vetít előre, ami a kormányt is komoly kihívások elé állíthatja a jövőben.
Hogy a bizalmatlanok egyre gyarapodó 36 százalékos táborából mekkora tömeget szakíthat majd ki a Jobbik, azt Gyöngyöspata alapján lehetetlen megítélni. Az viszont elmondható, hogy a politikailag inaktivitás a közepes méretű falvakban a legerősebb, ezeken a településeken a legalacsonyabb a választási részvétel – és földrajzilag éppen Észak-kelet Magyarországon a legnagyobb a választásról távolmaradók aránya. A Jobbik sikere pedig a 2010-es választásokon is részben abban rejlett, hogy látványos politikájával és leegyszerűsített üzeneteivel sikeresen mozgósította az úgynevezett „véleménynélküli” szavazók egy részét, illetve az elégedetlenséget kihasználva a korábban nem szavazó választókat is aktivizálta. A Fidesztől egyelőre leginkább az alacsonyabb jövedelmű, városi szavazók illetve az idősek egy része pártolt el, és a továbbiakban erősödhet a lemorzsolódás, így a fő kérdés, hogy ki szólítja meg ezeket az embereket.
A nyolc évig kormányzó MSZP, sorolta Krekó, súlyos hitelességi válsággal küzd, és belső ellentétek szabdalják. A jobboldali kormány erőteljesen veszít a népszerűségéből, és a várható megszorítások azt valószínűsítik, hogy ez a folyamat tovább folytatódik. Így nem kizárható, hogy az elbizonytalanodó kiábrándult szavazók egy részét a váltópárti szerepre törő Jobbik csábíthatja magához. Feltéve persze, árnyalja a képet Krekó, hogy nem jelentkezik egy új politikai alternatíva. Csakhogy a formálódó választási rendszer szerinte sokakat elriaszthat attól, hogy megmérettessék magukat a pártpolitikában.
Mindenesetre a Jobbik politikája beérett, mondta Kiszelly Zoltán, aki szerint, ha országos ügyként nem is kezelendő a gyöngyöspatai választás, a Csongrádtól Nógrádon át Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéig húzódó sarlóban igenis van relevanciája a hétvégi voksolásnak, ugyanis itt koncentrálódik annak a mintegy ezer településnek a zöme, ahol „létkérdés” a cigány-magyar együttélés. Igaz, a jövőben már kevésbé szárnyalhat a Jobbik, hiszen a közkeletűen „egyenruhás bűnözés” ellen fellépő jogszabály megtiltotta, hogy bárki uniformisszerűségben, félelemkeltően masírozzon, illetve a jövőben, magyarázta a politológus, egy törvénymódosítás okán a helyi polgárőrök csak helyi szervezetekkel működhetnek együtt. Magyarán a Jobbik nem dobálhatja egyfajta deszantos egységként a gárdát és a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesülettel is kevésbé hatékonyan működhet együtt – ehelyett kénytelen helyi szervezeteket kiépíteni, aminek viszont már több százmillió forintra rúg a költsége. Így az egyik módszer a polgármesteri székek elfoglalása, hiszen a települési pénzek átcsoportosításával finanszírozható lenne a szervezet.
Ráadásul, magyarázza Kiszelly, így komoly nyomást lehet gyakorolni a kormányra is, ugyanis a kabinet előbb-utóbb kénytelen lesz fellépni a helyi gárdák ellenében, magyarán kívülről úgy tűnik majd, miszerint a kormány megakadályozza, meg, hogy megvédjék az embereket. Márpedig a politológus szerint védelemre nagyobb szükség lesz, mind eddig bármikor, ugyanis lassanként beérnek a kormány átalakított szociálpolitikájának gyümölcsei, és jöhetnek az éhséglázadások. És bizony jöhetnek a „közbiztonsági séták” is – amelyek keretében kigyúrt kopaszok vonulnak civilben, de véletlenül sem egyenruhában, így küszöbölve ki az „egyenruhás bűnözést” szankcionáló jogszabályt. Hogy a masírozó politizálás a Jobbik, illetve a vele baráti kapcsolatot ápoló szervezetek privilégiuma marad-e, az egyelőre kérdéses, hiszen az építkezés receptje közkézen forog, és az, hogy a Véderő parancsnoka is 10 százalék fölötti eredményt ért el, azt üzenheti, hogy más szervezeteknek is van mit kaszálniuk a szélsőjobbos mezőben. Persze, figyelmeztetett Kiszelly, országos kihívója nyilván nem lesz a parlamenti pártként hatékonyan szervező Jobbiknak, legfeljebb regionális kihívója akad.
És az, hogy egyre jobbra tolódik a véleménycentrum – öt éve még a politikai korrektség volt a jelszó, most meg, az, hogy „aki nem dolgozik, az ne is egyék”, szintén a jobbik malmára hajtja a vizet. Így Kiszelly szerint az MSZP csak akkor veheti fel sikeresen a kesztyűt, ha a szocialista pártban lezajlik egy úgynevezett rendpárti fordulat – olyasmi, amilyet például Miskolc volt MSZP-s polgármestere sürgetett, aki simán megvédte kicsit cigányozó rendőrkapitányát a fél kormány ellenében. Ráadásul ez azért is megkerülhetetlen, mert ha az új választási rendszer valóban egyfordulós lesz, magyarázta Kiszelly, akkor számos helyen két párt küzdelmére szorítkozhat a választás, és az említett sarlóban a Fidesz-Jobbik párharcból többször kerülhet ki győztesen a kisebb párt, ugyanis az MSZP-szavazói inkább oda hajlanak.
atv.hu / Nagy B. György