2011.07.15. 11:26 calvero56Tegnap este megszületett Dániel és Dorján. Ne lepődj meg Barátom az ikerpár második nevén; nem magyar honban születtek, hanem a trianon előtti ott-honunkban. És, lévén ott nem csak magyarok laknak, olyan nevet kellett választaniuk, mely mindkét nyelven: magyarul és szerbül egyaránt kimondható. Ennyit unokáimról, és újsüttetű nagyapaságomról.
… S tán még annyi hozzáfűzhető e támához, hogy ma rekordot döntöttem; adott idő alatt ennyi könnyet nem termelt ki szervezetem, talán még csecsemőkoromban sem. S ennek csak részben volt oka a még szokatlan nagyapaérzés meghatottága. Ugye, boldog lehetne egy ilyen ünnepi hangulatú ember… De: itt fekszik az íróasztalomon tizenöt kifizetlen sárga csekk, ( a bírósági és rendőrségi büntetéseket már nem is veszem komolyan, rögtön iktatom a szemétbe…) Aztán itt van két befejezett könyvem; egyik színész-, a másik vadászkönyv…és fene tudja, lesz-e könyv egyikből is, mert a világ el-szőkenősödése okozza, hogy inkább Terézanyu, mint… satöbbi.
Ott fekszik Miskolcon halasi. Mindenkinek. Mindegy, kinek!
Magam pedig távol otthonomtól, Majosházán fekszem az ágyon, és nézem a tévében, ahogy egy gyéefnél sokal kisebb fajsújú bűnözőt ( molnárgyula,11. ker) lefülelnek. Ez az egész bagázs egy jól szervezett bűnbanda volt, cuslágtól gyéefig… van még tovább, mondjam még?…
Itthoni munkanélküliségem tovább nem fenntartható. A régi reflexek szerint működő mikerté már kikérte magának, hogy hónapokon keresztül nem fizetek lakbért; már három hete elküldte a levelet kilakoltatásomról: …8 napon belül, ha nem TETSZIK SZÍVES lenni törleszteni…
1. Idézet Esterházytól, a Harmonia Celestisből: ” Tetszikezni cseléd módi…” 2. Ez már saját: Szíves még csak lennék, mert szívem van… csak pénzem nincs.
Pár hónappal ezelőtt fél évre kölcsönt kaptam, hogy szenvedélyem alapszinten ne törjön ketté: hogy megmaradjon a Bükki Erdész vadásztársaságom, kikhez sokkal több szálon kapcsolódom, mint a képmutató, csepűrágó színészek közé. Hajdani ifjúságomban erdész akartam lenni (… vagy nem lenni, de ha nem enni, akkor is vadászni… ez itt a kérdés…), De erdész nem lettem, mert ” eltanácsolt az egyetem”.. tilosban vadászó ” fura ura…
Most itt lakom Majosházán. Számomra (is) „kőpokol”. Menekülnék… menekülnénk, de merre…?! Nincs hova. Kedvesem tagnap mondta, hogy ő is eljön velem Afrikába… De nekem lételemem, nyersanyagom és sorsom a magyar nyelv. Nem tudok tartósan ott élni, ahol nincsenek magyarok.
Kilátástalan, megoldhatatlan helyzetek sora.
Kedvesem lelki támasza nélkül legszívesebben egy gyors, fájdalommentes halált választanék. Unokák születnek, nagyapák megahalnak. Egyazon időben.
Calvero