Több munkáért kevesebb bért, viszont nagyobb kiszolgáltatottságot hoz a munkavállalók számára, ha a parlament jelenlegi formájában fogadja el az új Munka törvénykönyvét. Mindezt Rohonka Sándor, az MSZOSZ megyei képviselet-vezetője jelentette ki csütörtökön Miskolcon.
Rohonka Sándor Gúr Nándorral, az MSZP megyei elnökével közösen tartotta meg tájékoztatóját. A szakszervezeti vezető elmondta: hónapok óta várható volt, hogy a fideszes kormányzat új Munka törvénykönyvét szeretne elfogadtatni 2/3-os parlamenti többségével. Az elmúlt egy év során ugyanis négyszer is módosították a jogszabályt, mind a négyszer úgy, hogy az új szabályokkal a munkavállalók érdekei sérültek. A mostani törvényjavaslattal kapcsolatban hangsúlyozta: az is követi a trendet, az abban felsorolt változtatások 95 százalékával a munkaadók járnak jól.
A jelenleg érvényben lévő Munka törvénykönyve szerint a 20 napos alapszabadság mellé 25 éves kortól háromévente egy nap jár még pluszban, s ezeket a plusznapokat is alapszabadságként kell kezelni. A tervezet szerint viszont az alapszabadság mértéke 20 nap lenne. 26 éves korban egyel, 31 éves kortól pedig ötévente két-két nappal nőne a kivehető szabadnapok száma. Ebben a rendszerben 51 éves korára érheti el a dolgozó a 30 napot, szemben a mostani 45-tel.
A javaslat szerint megszűnne az úgynevezett műszakpótlék. A délutános műszakosok semmi pluszpénzt nem kapnának, az éjszakások viszont igen, de jóval kevesebbet, mint most: 15 százalékot. Az új törvénykönyv rögzítené azt is, hogy rendeletben a kormány határozza meg a kötelező legkisebb munkabér összegét. Ezt eddig a májusban megszüntetett Országos Érdekegyeztető Tanács javaslatára hirdette ki a kormány.
A törvénytervezetben az is szerepel, hogy a rendkívüli munkavégzést nem kötelező kifizetni, a pluszmunkával eltöltött időt szabadnapok formájában is kiadhatja a munkáltató. Szintén a munkaadó jár jól azzal, hogy a próbaidő idejét hat hónapra növelheti, azaz addig következmények nélkül bármikor elbocsáthatja a dolgozót. Ha a dolgozó munkavégzés közben kárt okoz, a teljes kárt meg kell majd térítenie, még akkor is, ha a károkozás nem szándékosan történt.
Újdonság lenne az is, hogy az apákat, ha gyerekük születik, már csak ötnapos fizetés nélküli szabadság illetné meg. A jelenleg hatályos szabályozás szerint viszont az apák most ötnapos munkaidő-kedvezményben részesülnek, s ezekre a napokra távolléti díj jár nekik.