Még hányan segítik vajon a bankokat?

Tisztelt Szerkesztőség. Megdöbbentő az, amit nap, mint nap tapasztalok.

Talán két nappal ezelőtt voltam kénytelen feljelentésemet kiegészíteni a volt PSZÁF elnökök és Pénzügyminisztereknek a devizaalapú kölcsönnel kapcsolatos csalás bűncselekményének alapos gyanúja miatt korábban előterjesztett feljelentésemben írtakat is figyelembe véve, ma reggel pedig a mellékletben látható, 2011. július 27-i Közjegyzői Okirat jutott el hozzám.

Ezt a Közjegyzői Okiratot Dr. Parti Tamás közjegyző úr, a budapesti Közjegyzői Kamara Elnöke mellett tevékenykedő közjegyzőhelyettes készítette.

Annak a Dr. Parti Tamás közjegyzőnek közjegyzőhelyettese, akivel ez év július 15-én este a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában az alábbi című linken folytattam sajátos beszélgetést:

http://www.dunatv.hu//musor/videotar?vid=706979

———————————–

A másolatban látható, „FELMONDÁSI NYILATKOZATOT” elnevezésű okirat szerint Dr. Parti Tamás budapesti Közjegyzői Kamara Elnöki tisztjét betöltő közjegyző mellett tevékenykedő dr. B………. M………. közjegyzőhelyettes előzetes felkérésre megjelent a banknak 1138 Budapest Váci út 193. szám alatt található hivatali helységében, majd ott a közjegyzőhelyettes által személyesen ismert S…….. M………, valamint a közjegyzőhelyettes által szintén személyesen ismert O…….. T……… nevű banki alkalmazottak nyilatkozatát közokiratba foglalta.

Megállapította azt a közokirat, hogy a Budapest Bank Nyrt hitelező, valamint adósok között 2007. augusztus 23. napján. „141.944 CHF azaz egyszáznegyvenegyezer-kilencszáznegyvennégy svájci frank összegű „Lakossági Jelzálog Kölcsönszerződés” megnevezésű szerződés jött létre”, majd az okirat 2. oldalán két bekezdéssel később a következő olvasható a mellékletben látható okiratban:

„Kijelentjük, hogy Adós és Adóstársa a Budapest Bank Nyrt-vel szembeni határidős fizetési kötelezettségeiknek a Bank felszólításai ellenére nem tettek eleget. Adós Bankkal szembeni tartozása a 2011. (kettőezer-tizenegyedik) év július hónap 25. (huszonötödik) napi állapot szerint:

Tőke: 129.562.44 CHF azaz egyszázhuszonkilencezer-ötszázhatvankettő egész negyvennégy század svájci frank,

Kamat: 12.219,30 CH?F azaz tizenkettőez3r-kettőszáztizenkilenc egész három tized svájci frank,

Késedelmi kamat: 305,93 CHF azaz háromszázöt egész kilencvenhárom század svájci frank.

Összesen 142.087,67 CHF, azaz egyszáznegyvenkettőezer-nyolcvanhét egész hatvanhét század svájci frank.

Alulirottak, Sz…….. M………. és O…….. T…….., mint a Budapest Bank Nyrt. Képviselői kijelentjük, hogy az említettekre figyelemmel a Bank a fenti „Lakossági Jelzálog Kölcsönszerződés(Adósságrendező kölcsön) megnevezésű szerződést a Ptk. 525. § 1. bekezdésének e. és 2. bekezdésének a., b., pontjára valamint a közjegyzői okirat és a hitelszerződés VI.l.B. pontjában foglaltakra hivatkozással azonnal hatállyal felmondja, ami által az Adósnak a Szerződés alapján fennálló összes tartozása azonnal esedékessé válik.

Alulirottak Sz………. M……….. és O……. T………, mint a Budapest Bank Nyrt. képviselői felszólítjuk W……. B……. adóst és M……… M……… adóstársat, hogy a jelen felmondás kézhezvételét követően a fenti tartozás teljes összegét haladéktalanul fizessék meg a Bank részére.”

Az idézett szövegnek felületes vizsgálata alapján is megállapítható az, hogy talán mégiscsak illett volna Dr. Parti Tamás közjegyző mellett tevékenykedő közjegyzőhelyettesnek tudni azt, hogy mivel devizalapu kölcsönszerződésről lévő szó, soha nem volt svájci frankkal közvetlenül kifizethető tartozásuk adósoknak, és a szerződésszerű teljesítés során soha nem fizettek adósok svájci frankban kölcsöntartozásukból törlesztőrészletet hitelező bank felé.

Illetve ha mégis mindezt nem tudta, legalább megkérdezhette volna a közokiratát aláíró banki alkalmazottaktól közjegyzőhelyettes azt, hogy tényleg komolyan gondolják-e azt, hogy összesen 142.087,67 svájci franknak adósok általi megfizetése esetén adósok minden tartozásukat rendezhetik a közjegyzőhelyettes által szerkesztett közokirat aláírásának időpontjában annak ellenére, hogy korábban egyetlen svájci frank fizetése nem történt meg a szerződésszerű teljesítés időszakában?

Nem kérdezte meg, minek kérdezte volna meg, hiszen az okirat szerkesztéséből következően Dr. Parti János közjegyző mellett tevékenykedő közjegyzőhelyettest egyáltalán nem érdekelte az, hogy az általa egyébként jól ismert banki alkalmazottaknak a bank hivatalos helységében tett hamis tartalmú tájékoztatásának mennyi a valóságtartalma. Ha a két jól ismert banki alkalmazott mondjuk 10 milliárd svájci frank tartozást íratott volna Dr. Parti János közjegyző mellett tevékenykedő közjegyzőhelyettessel, azt éppolyan rezzenéstelenül rögzítette volna közokiratba szerintem, mint a svájci frankban soha nem fizetett tartozásként megjelölt összesen 142.087,67 svájci frankot.

És igazolta volna a közokiratra vonatkozó Pp. 195. § helyes értelmezése szerint valós adatként azt, hogy adósok 10 milliárd svájci frankkal tartoznak a banknak.

—————————–

De Dr. Parti János közjegyző mellett tevékenykedő közjegyzőhelyettes közokiratába foglalt, és idézett mondatai mögött húzódik egy ennél is súlyosabb probléma is.

Ugyanis minden jogi szakképzettséggel rendelkező ember, így Dr. Parti János közjegyző mellett tevékenykedő közjegyzőhelyettes is jól tudja azt, hogy a szerződés tartalma nem más, mint a szerződésben meghatározott azok a jogok és kötelezettségek, amik a szerződés alanyai között megkötött, szerződés tárgyára vonatkozó szolgáltatásokkal kapcsolatosan keletkeznek.

Ezért a részletezett közokirat 2. oldalának első bekezdésében írt „141,944 CHF” kölcsönösszegnek megjelölése nem más, mint a szerződés tartalmának egy része, az a kötelezettség, hogy ezt a kölcsönösszeget kell szerződés szerint többek között az adósnak megfizetni a jogszabály helyes alkalmazása esetén.

Ellenben a szerződés tartalmának ezt a részét „tőkeként” megjelölve két bekezdéssel később közokiratba foglalva a közjegyzőhelyettes már az alábbiak szerint határozta meg:

„Tőke: 129.562.44 CHF azaz egyszázhuszonkilencezer-ötszázhatvankettő egész negyvennégy század svájci frank”

A közokiratból kitűnően azért jelölte meg ekként megváltoztatva a szerződés tartalmát Dr. Parti János közjegyző mellett tevékenykedő közjegyzőhelyettes, mert az általa jól ismert két banki alkalmazott vele ezt az adatot közölte. Számára semmi gondot nem okozott a szerződés tartalmának ekként történt megváltoztatása egyoldalú bemondás alapján.

Ellenben a törvény betartása esetén, vagy nekem a helyében több gondot okozott volna tőke összegének megváltoztatása…

———————————

Az 1959. évi IV. tv. – Ptk – ide vonatkozó rendelkezés szerint

240. § (1) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát, vagy megváltoztathatják kötelezettség-vállalásuk jogcímét.

a szerződés tartalmát a felek csak közös megegyezéssel módosíthatják az esetben, amennyiben a jogszabály kivételt tud.

Azt tudjuk, hogy ennek a témának unalomig vizsgált ismeretei alapján jogszabályi rendelkezés lehetővé teszi azt, hogy ilyen fajta kölcsönszerződés alapján a hitelező bank egyoldalúan módosíthassa a kamat illetve árfolyamváltozás miatti törlesztőrészletet, csakhogy egyetlen törvényi rendelkezés sem teszi lehetővé azt, hogy a devizalapu kölcsönszerződés tőketartozásának összegét bármelyik fél egyoldalúan változtassa meg.

Ezt a tényt Dr. Parti Tamás közjegyző mellett tevékenykedő közjegyzőhelyettes éppúgy tudja, mint jogászi képzettséggel rendelkező bárki más személy.

Illetve ebből fakadó azt a tényt is tudja mindenki, hogy mivel egyik fél sem jogosult egyoldalúan a tőke tartozásának összegét megváltoztatni a Ptk. 240. § rendelkezésére tekintettel, világon semmit nem jelent az, hogy a hitelező bank egyoldalúan milyen tőkeösszeget jelöl meg az eredeti szerződésben irt adathoz képest.

Joghatás kiváltására alkalmatlan nyilatkozatot rögzített Dr. Parti Tamás közjegyző mellett tevékenykedő közjegyzőhelyettes bizonyítottan az általa jól ismert banki tisztviselők banki tisztviselők bemondására a bank hivatali helységében.

——————————

Még ebből sem lehetne semmi baj, mivel minden banki tisztviselő úgy közölhet össze-vissza különböző számadatokat ahogy csak akar, hiszen vita esetén majd megmondja a bíróság azt, hogy ez helyes, vagy sem.

Csakhogy a Dr. Parti Tamás közjegyző mellett tevékenykedő, banki tisztviselőket jól ismerő közjegyzőhelyettes az egyoldalún közölt tőkeösszeg után kivastagítva közokiratába a következőket írta:

„Felhívjuk figyelmüket arra, hogy amennyiben a jelen fizetési felszólításnak maradéktalanul nem tesznek eleget, úgy a Budapest Bank Nyrt. A követelés behajtása iránt a 2030/2007. számú közjegyzői okirat alapján végrehajtási eljárást fog kezdeményezni…”

A bűncselekménynek alapos gyanúja Dr. Parti Tamás közjegyző mellett tevékenykedő közjegyzőhelyettes által ekkor következett be.

Hiszen elfogadta és nyilvánvalóvá tette ekkor a banki tisztviselőknek azt a szándékát eljáró közjegyzőhelyettes, illetve lehetősége szerint mindent elkövetett annak érdekében, hogy a Ptk. 240. § nyilvánvaló megsértése mellett közölt számadatok alapján a hitelezőnek lehetséges legyen földönfutóvá tenni egy törvénytelen végrehajtás alapján az adósokat.

—————————–

Illetve az okirat záró rendelkezéseinél még mindig módja lett volna Dr. Parti Tamás közjegyző mellett tevékenykedő közjegyzőhelyettesnek a nyilatkozó banki tisztviselőket tájékoztatni arról, hogy a tőke összegének közlésével joghatás kiváltására alkalmatlan nyilatkozatot tettek közokiratba foglaltan, de ő ehelyett az alábbiakat rögzítette irata 3. oldala első bekezdésében:

„Én, alulírott közjegyzőhelyettes, miután meggyőződtem az ügyfél képviselői és ügylet képességéről és jogosultságáról, valódi szándékáról, valamint tájékoztattam őt a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről, ezt az okiratot elkészítette, az ügyfél előtt felolvastam, elolvasásra rendelkezésre bocsátottam, tartalmát megmagyaráztam, mire az ügyfél az okiratot akaratával mindenben egyezőnek jelentette ki, és saját kezűleg aláírta.”

A banki tisztviselőknek joghatás kiváltására vonatkozó nyilatkozatával kapcsolatosan pedig semmiféle tájékoztatást nem adott.

====================

Számomra mindösszesen annyi problémát jelent a május végén elkészült, csalás bűncselekményének alapos gyanúja miatt újabb feljelentés kiegészítési iratom fentiek alapján, hogy a bűncselekmény alapos gyanújának újabb szereplőjét a társtettei minőségben, vagy bűnsegédi minőségben jelölöm meg.

Azoknak az adósoknak pedig, akik hasonló tartalmú közjegyzői okiratot mát kaptak, szerintem azon kell gondolkozniuk, hogy a kézhezvett közjegyzői okirat óta bekövetkezett megpróbáltatásaik miatt milyen összegű vagyoni és nem vagyoni kártérítési igényt terjesztenek elő.

Néhány napon belül az általam helyesnek tartott keresetlevél-mintát ezzel kapcsolatosan is természetesen terjeszteni fogom, míg a Legfőbb Ügyészségnek megküldendő újabb feljelentési iratom szintén olvasható lesz.

Siófokon 2011. augusztus 10. napján.

Léhmann György