Legkorábban hétfőn derülhet ki, hogyan dönt az Alkotmánybíróság (AB) a magán-nyugdíjpénztári (mnyp) tagok státusával kapcsolatban − a testület augusztus végén tér vissza a nyári szünetről. Az Origo után a Portfolio is tudni véli egy határozattervezet alapján, hogy a testület összeegyeztethetetlennek tartja az alaptörvénnyel, hogy a mintegy százezer magánpénztári tag ne kapjon állami nyugdíjat, írja a Napi Gazdaság.
A pénztárak államosításakor a kormány azzal fenyegette a tagokat, ha maradnak, nem kapnak állami nyugdíjat. A hárompilléres rendszerben az állami nyugdíj 75 százalékát kapták volna a tagok, a fennmaradó részt a magánpénztár adta volna − a harmadik pillér az önkéntes kiegészítés. A fenyegetés hatott, mintegy százezer fő azonban ennek ellenére ragaszkodott tagságához, a magasabb jövedelmek utáni nagyobb tagdíj biztos és az állam által nem befolyásolt járadékot garantál.
Az AB döntésével − feltételezve, hogy abban nem a szabályok átalakítására utasítja az országgyűlést, hanem megsemmisíti a vonatkozó szövegrészt − ez a kör kényelmesen hátradőlhet. Sokkal jobban járnak majd ugyanis a bontott konstrukcióval, mint az állami rendszerbe visszalépők.
Azt nagyjából borítékolni lehet, hogy az állami nyugdíjak nem fognak érdemben emelkedni, sőt a szabályok további szigorítása, a járadékok konzervatívabb indexálása a nyugdíj értékének jelentős csökkenéséhez vezethet. Ehhez képest a mnyp-tagok saját számláin gyűjtött tagdíjból származó járadékot az állam nem csökkentheti. Az állami nyugdíjrészhez viszonyítva így ez jelentősen fel is értékelődhet az eredeti arányhoz képest. Persze felmerülhet a kérdés, etikus-e, hogy százezer főnek az aktívak fizetnek nyugdíjat, miközben ők csak részben tették meg ugyanezt.