Vasutas viccek. Masiniszta a kereszteződésnél:
– Nálunk Amerikában olyan gyors a vonat, hogy amikor pofon akartam
ütni az állomásfőnököt, a következő állomás főnökét találtam el. –
mondja egy utazó a másiknak.
– Az semmi! Nálunk olyan ritkán és lassan járnak a vonatok, hogy
amikor az ismerősöm öngyilkossági szándékkal a sínekre feküdt, ott
halt meg éhen.
Vasutas fia első nap sugárzó arccal megy az iskolába.
Az iskolai nap végeztével már nem olyan lelkes a gyerek. Meg is kérdezi az apja:
– Na milyen volt az iskolában, fiam?
– Édesapám! Átverés az egész. Bemegyek, ki van írva az ajtóra hogy első osztály,
közben meg odabent fapadok voltak.
Utas a kalauzhoz: – Tessék mondani ez a vonat mindenhol megáll?
Válasz: – Miért, maga mindenhol le akar szállni?
Miben hasonlít az asztali villanyvasút a női mellre?
– Mindkettőt a gyerekeknek találták ki, de mégis mindig a papák játszanak vele!
Jean, ez a vonat Hatvan felé megy?
Nem, uram, csak egyfelé.
Egy utas odamegy a kisváros vasútállomásán az állomásfőnökhöz, és azt kérdezi tőle:
– Mondja uram, miért fekszik ez az állomás félórányira a várostól?
– Mert azt akartuk, hogy lehetőleg inkább a sínekhez legyen közel.
A nemzetközi gyors első osztályú fülkéjében egyetlen utas ül.
Hirtelen felpattan az ajtó, s egy fegyveres, álarcos gengszter lép be:
– Gyerünk, adja ide a pénzét!- parancsol az utasra.
– De nekem egy megveszekedett vasam sincs!
– Akkor miért reszket?
– Mert azt hittem, hogy a kalauz jön. Ugyanis jegyem sincs…
Vidám társaság érkezik a Keleti pályaudvar indulási oldalához, akik a
Nyíregyházára induló vonatot keresik.
– Még nem tolták be! Csak háromnegyed óra múlva! – válaszolja az egyik vasutas.
A legények beülnek a restibe, és egyik sört rendelik a másik után.
Letelik a háromnegyed óra, és akkor rohannak ki a restiből. Épp hogy
sikerül felkapaszkodniuk az utolsó kocsira. A harmadik lemarad, ott
áll a peronon, néz a vonat után, és harsogó nevetésben tör ki.
– Mit tud maga ezen nevetni? – kérdezi az egyik vasutas.
– Hát csak azt, hogy a haverjaim azért jöttek ki a pályaudvarra hogy
engem kikísérjenek!
Reszketeg anyóka kérdi a vasutastól:
– Nem fog megrázni az áram, ha rálépek a sínre?
– Dehogyis, néni kérem. Csak arra vigyázzon, hogy a másik lába ne érje közben a felső vezetéket.
Vonatbalesethez kijöttek a riporterek, hogy mégis mi történt.
Kérdezték a szomszédokat. Azt mondta a paraszt bácsi:
– Hát jött a vonat, ugyanúgy mint ahogy szokott, egyszer csak le a
sínről, át a mezőn, át az erdőn, be a szénakazalba.
Hát ezzel nem lettek okosabbak a riporterek. Megkérdeztek másokat is,
azok is ezt mondták. Már kezdett ébredezni a mozdonyvezető,
megkérdezték mi történt?
– Hát jöttem, úgy ahogy szoktam, de megláttam hogy a cigány megy a sínen.
– És nem lett volna egyszerűbb azt az egy embert elütni, mint több
száz utasnak az életét veszélyeztetni?
– Azt akartam, de egyszer csak elkezdett szaladni a cigány, le a
sínről, át a mezőn, át az erdőn, be a szénakazalba.
A vonaton két férfi ül egymással szemben. Az egyik panaszkodik a
másiknak, hogy ő rosszul érzi magát, ha háttal kell ülnie a
menetiránynak. A másik udvariasan felajánlja, hogy cseréljenek helyet.
A vonat elindul, az udvarias utas pedig lehányja a másikat.
– Ember! Miért nem mondta, hogy maga is rosszul lesz, ha háttal ül a
menetiránynak?
– Gondoltam, inkább én hányjam le magát, mint maga engem.
Vidéki állomáson kérdi egy utas a vasutast:
– Mondja, melyik vonattal lehet a leggyorsabban Budapestre jutni?
– A gyorsvonat öt perc múlva érkezik, a személyvonat pedig másfél óra múlva.
Én mégis azt tanácsolnám, hogy a személlyel menjen!
– Miért? Az lassabb is, később is jön!
– Igen, de a gyorsvonat nem áll meg nálunk!
Kalauz úr, nekem Linzben le kell szállnom. Volna olyan szíves
felébreszteni, ha odaérünk? Előre megmondom, én hajnalban egy kissé
morózus vagyok, de maga ne törődjön vele? – kéri az utas, aztán aludni
tér.
Másnap délben arra ébred, hogy a vonat Bécsben vesztegel. Megkeresi a
kalauzt, és ordítva támad rá:
– Mit képzel, maga nyomorult, maga senki, maga utolsó disznó, nem kelt
fel, amikor külön megkérem rá? Maga büdös csirkefogó!
A kalauz a sértésekre semmit nem válaszol, csak néz bánatosan. Ettől
az utas elszégyelli magát, és bocsánatot kér, hogy annyira kiborult.
– Sose mentegetőddzék, uram! – feleli a vasutas. – Már megszoktam az
ilyesmit, a munkámmal jár. Hallotta volna csak, hogy miket vágott a
fejemhez az az utas, akit Linzben leszállítottam!
===========================================================
A bíróságon a bíró:
– Miért nem segített, amikor látta hogy a gyilkos ki akarja lökni az
anyósát az ablakon?
Vádlott:
– Mert láttam, hogy egyedül is boldogul vele!
Két pasi véletlenül összetolja a bevásárlókocsiját a szupermarketben.
– Jaj bocsánat, csak a feleségemet keresem.
– Maga is a feleségét keresi? A magáé hogy néz ki?
– Az enyém gyönyörű, hosszú combú, vékony, nagy mellű, szőke, hosszú hajú.
És a magáé?
– Hagyjuk az én feleségemet, keressük meg inkább a magáét!
Egy golfklubban volt olvasható a következő szöveg:
1. A hát egyenes, lábak enyhén hajlítva, mindkét talp a földön.
2. Két kézzel, laza csuklóval tart.
3. A fej lefelé néz.
4. Gyorsan hátracsapni tilos.
5. Vigyázzon a vízre!
6. Igyekezzen nem eltalálni senkit.
7. Ha túl hosszúra sikerülne, figyelmeztesse az elöl állókat.
8. Ne álljon közvetlenül senki elé.
9. Maradjon csendben, ne zavarjon másokat a koncentrálásban.
10. Ne lóbálja feleslegesen mások orra előtt.
És most öblítse le a piszoárt, és menjen ki a WC-ből.
Tanárnő kérdi az iskolában:
– Gyerekek, kinek mi hiányzik otthon?
– Nekünk még nincs autónk! – mondja Ferike.
– Nekünk még nincs videónk! – kontráz Józsika.
– Nekünk már van mindenünk! – böki ki büszkén Móricka.
– Tényleg?
– Persze! Múltkor hazajött a fater, belehányt a szekrénybe, anyám meg azt
kiabálta: „Na, már csak ez hiányzott!”