Magyar nanotechnológiai kutatások és sokmilliárdos atomerőmű-bővítés is szerepel azokban a szerdán nyilvánosságra hozott diplomáciai táviratokban, amelyeket a budapesti amerikai nagykövetség küldött Washingtonba, és amelyekben arról van szó, hogy milyen lehetőségeik vannak amerikai cégeknek Magyarországon. A WikiLeaks által kiszivárogtatott dokumentumokban az a közös pont, hogy  Oroszországnak is vannak érdekeltségei mindkét, az amerikaiakat érdeklő területen.

A Paksi Atomerőmű bővítése már régóta napirenden van Magyarországon, és az előzetes becslések szerint 5,1-5,9 milliárd euróba kerülhet, ami 1387-1604 milliárd forintnak felel meg. Az amerikaiakat elsősorban az érdekelte a dokumentumok szerint, hogy milyen esélyekkel és főleg milyen versenytársak mellett indulhatnak a valószínűleg 2012 elején kiírandó tenderen.

Az amerikai nagykövetség nemcsak Paks után érdeklődött, hanem részletesen utánajárt a magyar nanotechnológiai kutatásoknak is. A 2009-ben küldött távirat szerint kettő vagy három olyan kutatási és fejlesztési technológia van, amelyben „jelentős magyar tudományos és intézményes érdekek” vannak. A dokumentum szerint ebben az a kulcselem, hogy „ezeknek a szektoroknak a hasznára válna egy partnerkapcsolat amerikai vállalatokkal, hogy kereskedhessenek a technológiákkal”.

A távirat „az orosz kapcsolat a nanotechnológiai intézetnél” címmel részletesen foglalkozik a miskolci Bay Zoltán Közalapítvány nanotechnológiai kutatóintézetével. Az intézetet egy orosz-magyar együttműködési megállapodás alapján hozták létre. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2006-os magyarországi látogatásának időpontjában a magyar és az orosz szakminiszter írta alá a két ország nanotechnológiai együttműködési programjáról és a miskolci innovációs központ létrehozásáról szóló megállapodást.

A WikiLeaks által kiszivárogtatott távirat hivatkozik a nanotechnológiai intézet akkori vezetőjére, aki szerint az együttműködés célja egy orosz gyártmányú mikroszkóp tesztelése és fejlesztése volt. „Annak ellenére, hogy Magyarország megvásárolta az orosz gyártmányú mikroszkópot és más orosz felszereléseket is, az orosz kormány nem járult hozzá tőkével az intézet működéséhez” – áll a táviratban.

Az amerikaiak által idézett magyar kutató, Bíró László szerint ennek az volt az oka, hogy az oroszok sokkal inkább a felszerelések eladásában voltak érdekeltek, és nem a közös kutatásban.

Az oroszoknak más elképzeléseik voltak

„Az orosz-magyar kormányközi megállapodás keretében létrehozott, Bay-NANO kutatóintézet működésének célja a közös kutatás és az elért kutatási eredmények közös hasznosítása volt” – mondta az [origo]-nak a magyar-orosz kutatási együttműködésről Felde Imre, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány megbízott főigazgatója. Felde szerint az intézet beindítását követő második évben egyértelművé vált, hogy a miskolci székhelyű intézetben folyó kutatási témákhoz kapcsolódóan az orosz fél a szakmai konzultációkon kívül a mélyebb szakmai feladatok megoldásában nem kíván részt venni.

 

Az együttműködés elején azonban mindkét fél bizakodóan gondolkodott, ezt mutathatja az is, hogy nem sokkal a kutatóintézet megalakítása után már egy magyar-orosz vegyes vállalatot is létrehoztak Miskolcon a nanotechnológiai kutatás-fejlesztésben elért eredmények hasznosítására. A miskolci székhelyű, 50 millió forint törzstőkéjű Nanovo Kft. alapító okiratát Káli Sándor, Miskolc polgármestere, Halmai Gyula, a Miskolc Holding Zrt. igazgatóságának elnöke, valamint Viktor Alekszandrovics Bikov, a Nanotehnologia MDT és Anatolij Szuhoparov, az Angstrem-T Co. vezérigazgatója írta alá.

A 2007-ben létrejött társaságban 51 százalékos tulajdoni hányaddal bír a miskolci önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Miskolc Holding Zrt., a társaság két orosz tulajdonosa a Nanotehnologia MDT és az Angstrem-T Co. lett. A magyar-orosz együttműködés széthullását támasztja alá az is, hogy a cég tulajdonosai közül 2009 májusában kilépett a Miskolc Holding Zrt., pár hónapra rá pedig az Opten céginformációs adatbázis szerint a törzstőkét is lecsökkentették, 50 millió forintról a minimális 500 ezer forintra, „a társaság veszteségeinek rendezése érdekében”. A cég tulajdonosai között jelenleg két orosz és egy magyar cég van, utóbbinak azonban egy orosz származású férfi a tulajdonosa, aki a Nanovo vezető tisztségviselője is egyben. A cégnek 2010-es mérlegeredményei szerint nem volt árbevétele, csak költségei, így az évet veszteségesen zárta.

Hetente jönnek külföldi delegációk

„A tudományos együttműködés bizonyosan nem azért jött létre, hogy az oroszok ezen a csatornán keresztül értékesítsék a műszereiket” – mondta Felde Imre a WikiLeaks dokumentumokban szereplő állításokról. Azt is elmondta, hogy a Bay Zoltán Nanotechnológiai Kutatóintézet egy közbeszerzési eljárás keretében valóban vásárolt egy nanoszkópot és öt darab úgynevezett nanoedukátort az oroszoktól, melyek a magyar fél által vállalt oktatási feladatok teljesítéséhez voltak szükségesek. „Fontos megjegyezni, hogy a nanotechnológiai kutatásokra a világ vezető államai dollármilliárdokat fordítanak” – tette hozzá-írja az origo.hu