Egyelőre nem ismert, hogyan alakul a távhőtermelő cégek támogatási rendszere. A kötelező átvételi dotáció hiánya az árbevétel harminc százalékát is elviheti.
Augusztus végéig, azaz a napokban konkrétumokra lenne szüksége a tavaly november óta befagyasztott árakkal működő távhőszektornak, legalább a tervezett hőtámogatási rendszer alapelveiről. A távhőtermelők árbevételének 40 százaléka a korábbi kötelező átvételi (kát) támogatási rendszerben az áram eladásából származott, írja a Napi.
A támogatotti körből kikerüléssel az áramért kapott, kilowattóránként 30 forintos összeg mintegy 18 forintra csökkent. Az egyéb költségek, például a gázlekötési díj 13 százalékos növekedésével együtt a hőtermelők árbevételük egyharmadától is eleshettek − és vélhetően korábban nem 30 százalékos fedezettel termeltek − vázolta a helyzetet lapunknak egy cégvezető. Hírek szerint több cégnél már csak a változó (azaz főként a gázbeszerzéshez kapcsolódó) költségekre jutnak források, ősszel bérfizetési problémák is előfordulhatnak, de a szolgáltatói számlák fizetésével is gondok lehetnek előbb-utóbb.
A helyzet a fűtési szezon október közepi, illetve a rendelkezésre állás szeptember 15-ei kezdetével válhat súlyosabbá, az üzemek nyáron csupán 3-5 százalékon működnek. Úgy tudni, a távhőárképlet kidolgozásával megbízott Századvég Gazdaságkutató Zrt. erőművi adatokat ugyan már bekért, a piacon ugyanakkor egyelőre nem ismertek az alakuló árképzés részletei.
Az indokolt költségek figyelembevétele kapcsán iparági szereplők szerint hosszú távon a tőkemegtérülés figyelembevétele a legfontosabb. Elképzelhető, hogy az adott időtávra megkapott támogatás az idő előrehaladtával csökkenni fog, ezzel is hatékonyságnövelésre ösztönözve a termelőket.
Az indokolt hőár gigajoule-onkénti árából 1000-1500 forintot jelentett a kát-támogatás − a nagyobb városok több száz ezer gigajoule-os éves hőigénye mellett ez több száz millió forintos éves szintű kiesést jelent. A fűtési idény egészében − a jelenlegi körülmények között − 25-30 milliárd forint hiányozhat a rendszerből országosan.
Javíthatná a kilátásokat a közelgő Mavir-tender, amelyen az erőművek felajánlhatják gázmotorjaikat rendszerszintű tartalékok számára. Az azonban két okból is valószínűtlen, hogy ez oldaná meg a hőtermelők helyzetét. Egyrészt a tender összesen mintegy 250 megawatt kapacitást érinthet, a kapcsoltan hőt és áramot termelő erőművek 600 megawattjával szemben. Másrészt a piacon nyílt titoknak számít, hogy a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) is indul majd gázmotorjaival, illetve a Bakonyi Erőmű is az esélyesek között szerepel. Iparági vélemények szerint legfeljebb 20-30 megawatt tartalékkapacitás elnyerésére számíthatnak a kapcsoltak. A tartaléktender egyébként jó üzlet, problémát a nem teljesen transzparens elbírálás jelent − fogalmazott lapunk kérdésére egy iparági szereplő.