A KRESZ-félreértelmezéséért is bírság jár

Sok autós kedvére változtatja a KRESZ-t, megmagyarázza, majdhogynem jogszabályszerűen meg tudja védeni, hogy az a szabálytalanság, amit elkövetett nem is szabálytalanság.

 

Ha a lámpa sárgára vált, a gázpedál helyett a fékre kellene lépni

Nem rég lehetett olvasni azt az olvasói levelet, melyben valaki leírta bánatát, hogy a piroson áthajtott, és a rendőrök megbüntették. A magyar közlekedési morálra jellemző, hogy a cikk végén lévő kérdésnél, hogy szívatás volt-e a 100 ezres bírság, a válaszadók mindössze két százaléka válaszolta azt, hogy nem. Tehát ez a két százalék gondolta úgy, hogy a piroson nem lehet áthajtani.

A levélíró képeket nem mellékelt írásához, pedig abból kiderült volna, hogy épp hol volt, amikor a lámpa sárgáról pirosra váltott. Ezeket a képeket egyébként egyszerre küldik a csekkel, illetve online meg lehet nézni a rendőrség honlapján.

Persze meg lehet engem kövezni, hogy a rendőrök pártján állok, de mint rendszeres közlekedő, látom, hogy a lámpák jelzéseit mennyire nem veszik figyelembe az autósok és sokszor a gyalogosok sem.

Az autósok kedvenc jelszava, hogy a kerékpárosok a pirosnál nem állnak meg. Tény, hogy ez nagyrészt valóban így van, ám egyszer álljon valaki egy kereszteződésben mondjuk két három lámpaválást megvárva, és nézze meg, hogy az autósok közül mennyien mennek át a sárgán (!). Mert rossz hír lesz ez sokaknak, de a KRESZ szerint a sárgán nem lehet áthajtani.

Sokat segít a kereszteződésben ragadás elkerüléséhez a zöld jelzésből hátralévő időt mutató számláló

Bármilyen furcsa is, de csak a zöld jelzés jelenti a szabad jelzést. A szabály ugyanis a sárga jelzésre is a továbbhaladás tilalmát jelzi – mondja Pető Attila, KRESZ-oktató. Ebből az következik, hogy a sárga jelzést észlelve törekednünk kell arra, hogy meg tudjunk állni. És itt kezdődik a probléma – teszi hozzá Pető -, mert jóval gyorsabban megyünk a megengedett legnagyobb sebességnél.

Mert ahol 50-nel lehet menni, ott kicsit még rátesznek, és mennek hatvannal. Ahol 70-es korlátozás van, ott még 80-nál is sokan letúrják a másikat az útról. Így pedig valóban nehéz lesz a sárga jelzésre megállni.

Sokan talán nem is tudják, de a forgalomszervezési szabályozásban elő van írva, hogy hány másodpercig kell egy lámpának sárgán világítani. Ez lakott területen belül, ahol 50-nel lehet haladni, három másodperc, 70-es korlátozásnál pedig legalább 5 másodpercig sárga a lámpa.

Kisfilm, mely jól mutatja be azt, miként is kezelik a járművezetők a sárga, illetve a piros jelzést. Ha jól megnézik, legtöbbjük még gázt is ad, amikor látja, hogy „baj” van.

Ha valaki betartja a sebességhatárokat, akkor bizony meg tud állni a felvillanás után. Körülbelül 15-20 méter távolság az, ahonnan már nem tudunk megállni, és ezért is szerepel a KRESZ-ben az a mondat, hogy „amennyiben biztonságosan nem tudunk megállni, akkor még áthaladhatunk a sárga jelzésen”. Ebbe a mondatba kapaszkodnak bele sokan.

Hiába diktál tempót a forgalom, a megengedett sebességet túllépve valóban könnyedén előfordulhat, hogy a felvillanó sárga jelzéskor már nincs idő biztonságosan megállni, ám ezzel fölösleges lenne piroson áthajtáskor érvelni

Soraimból úgy tűnhet, hogy védem a rendőröket, de ezt visszautasítom. Tény, hogy nem egy esetben valóban a pénzbehajtásra mennek a büntetéssel, de azért, mert valakit megbüntetnek amiatt, mert átment a piroson, elég nehéz megmagyarázni, hogy pénzbehajtás. Én például szívesen megnézném a levélíró járművéről készült képeket, és csak azután mondanám ki az ítéletet, hogy szívatás volt-e a 100 ezres büntetés.

Hogy mi lehetne a megoldás, annak érdekében, hogy az autósok jobban fel tudjanak készülni a lámpa sárgára váltására? Az egyik a már említett sebességhatár betartása (és e logika mentén, azaz a szabályok betartása mellett lehetne bevezethető a bizonyos helyeken, bizonyos autók és autósok számára felvetett magasabb sebességkorlát – a szerk.). A másik az a kiegészítő berendezés, ami pár vidéki városban már itthon is megtalálható, a lámpa mellett egy kiegészítő visszaszámláló mutatja, hogy még mennyi idő van hátra az adott jelzésből, így lassú, zsúfolt forgalomban is könnyen eldönthető lenne, hogy át lehet-e még érni a kereszteződésen. És az is megoldás lehetne, amit többek között Ausztriában is alkalmaznak, a villogó zöld. A lényeg azonos: a zöld jelzés végére, ha másból nem, a már jó ideje világításából készülni kell, hogy sárgára váltáskor biztonsággal meg lehessen állni s senki se kerüljön piros jelzéskor a kereszteződésbe, az ugyanis már valóban szabályszegésnek számít.

Mátyási György/autonavigator.hu