A könnyebb feltételekkel elérhető állami támogatások mellett a civil szervezeti forrásokra is rátelepednek a pénzt vagy élelmiszert hitelező uzsorások. A Heves Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökhelyettese a napokban tett büntetőfeljelentést, mert állítása szerint a kompolti kisebbségi testület tagjai az alig félmilliós évi állami normatív támogatásukból élelmiszert vásároltak, és jelentős felárral adták el rászorulóknak hitelbe. Az érintettek tagadják a cselekményt, az ügyben a füzesabonyi rendőrség  nyomoz.

Az uzsorakölcsönökkel érintett, főként romák által lakott településeken a megvádoltak többsége tagja a kisebbségi önkormányzatnak, néhányan építési vállalkozók, vagy kocsmát, boltot üzemeltetnek, civil szervezeteket irányítanak. A kisebbségi érdekképviseletek többnyire családtagokból, közeli rokonokból állnak. Civil szervezeteiket állami és alapítványi pályázati pénzek lehívására használják, de a programot már nem vagy kétes módon folytatják le.

Az építőipari vállalkozóként is tevékenykedő uzsorások, amíg lehetett, a szociálpolitikai támogatásokból gyenge minőségű, olykor lakhatatlan házakat építettek. Néhányat az átadás után lebontottak adósaik tartozása miatt, majd más épületekhez használták fel az anyagot. Előfordult, hogy a több millió forintos állami támogatásból csak papíron vásárolták házat a jogosultak. A borsodi Taktaközben ilyen cselekményekért 202 vádlott – köztük bankosok, önkormányzati dolgozók, ügyvédek – ellen indult eljárás. Hasonló csalás miatt került előzetes letartóztatásba a nyáron a tiszabői polgármester és tucatnyi társa, akik a gyanú szerint félmilliárdos kárt okoztak.

A taktaközi uzsorások banki kapcsolataikat arra is felhasználták, hogy néhányan személyi hiteleket vegyenek fel, vagy autókat lízingeltek, aztán külföldön adták el a gépkocsikat. Az uzsorások közül többen is érintettek voltak a roma holokauszt kárpótlási csalási ügyben; hamis dokumentumokkal hétezer eurót igényeltettek túlélőkkel az Osztrák Megbékélési Alaptól, aztán a pénzt kicsalták tőlük.

Mivel az utóbbi években – a visszaélések miatt is – szigorúbbak a pályázati feltételek, utófinanszírozással fizetnek, az uzsorások más forrásokat keresnek. A Borsod megyei Bőcsön például a szegények bankjának kölcsönét hívták le azzal, hogy boltot nyitnak, de a pénzből élelmiszert vásároltak, és uzsorakölcsönre, nagy haszonnal adták tovább. Ezeket a jogi és pénzügyi fedezet nélkül, bizalmi alapon elnyerhető 300 ezer és egymillió forint közötti banki hiteleket eredetileg arra szánták, hogy a mélyszegénységben élők vállalkozások beindításával munkához jussanak.

Schütt Margit, a programot koordináló Kiútprogram Közhasznú Nonprofit Zrt. cégvezetője azt mondta: az uzsorakölcsön az egy éve indított kezdeményezés első számú ellensége. Alapító okiratuk szerint a társulásnak ki kell zárnia azokat, aki uzsorakölcsönre használják fel a hitelt. A kísérleti programra eddig több mint 500 ember jelentkezett, és 54 mikrovállalkozást indítottak el, ennek egy része a kereskedelem.
Az uzsorakölcsön bolti formája gyakorivá vált, főként az ország északi részében. A havi, esetenként heti 50-100 százalékos kamatra adott pénz mellett legális és illegális boltokból osztják az élelmiszert hitelre, sokszor 400-500 százalékos haszonnal. Az érintettek azt mondták, egy kiló lisztet 400, egy kiló disznóhúst 2500, egy üveg étolajat 1500 forintért kapnak a következő segélyosztásig.

A Szabolcs megyei Piricséről uzsoratartozás miatt kellett elmenekülnie Nyírbogátra egy nyolcgyermekes családnak, mert 20 ezer forintos kölcsönükre és 40 ezer forintnyi élelmiszerhitelükre két hónapi kamatként csaknem 300 ezret követelt a piricsei cigány önkormányzat volt elnöke és felesége. Mivel nem akartak fizetni, a családfőt megverték, tartozásuk fejében el akarták venni 8,5 millió forintra értékelt lakásukat. A házban megbújó kommandósok fogták el a zsarolókat, amikor be akarták hajtani a tartozást. A családot még Nyírbogáton is zaklatják. Most a köztársasági elnöktől kérnének segítséget, hogy visszakaphassák az azóta részben szétbontott otthonukat.