Az Obama-kormány kétségbeesett diplomáciai kampányba kezdett annak a konfrontációnak a megakadályozására, amelyet a palesztin államiság elismertetésének terve válthat ki, de lehet, hogy már elkésett ezzel – írta vasárnapi számában a The New York Times amerikai hivatalos forrásokra és külföldi diplomatákra hivatkozva.

Az amerikai kormány bizalmasan világossá tette Mahmúd Abbász palesztin elnök számára, hogy azonnal megakadályozza az államiság elismerését, amint a kérdés a Biztonsági Tanács elé kerül.

Az Egyesült Államok viszont nem rendelkezik elegendő támogatottsággal ahhoz, hogy a világszervezet szeptember 20-án kezdődő közgyűlésén megakadályozza: a palesztinokat a szavazati joggal nem rendelkező, „megfigyelő entitás” rangjáról „megfigyelő állam” rangjára emeljék.

Washington azt szeretné, ha a Barack Obama elnök által májusban meghirdetett formula alapján újrakezdődnének a béketárgyalások Izraellel, s ha Abbász visszalépne a palesztin államiság elismertetésére irányuló törekvéseitől. Az amerikai kormány nemcsak a BT előtt kimondandó vétót szeretné elkerülni, de a közgyűlés jelképes szavazását is, ugyanis annak eredményeképpen az Egyesült Államok egy maroknyi állam társaságában kisebbségbe szorulna. Megítélésük szerint mindkét esemény visszaütne mind a palesztin területeken, mind általában az arab világban.

A palesztin diplomáciai törekvések eltérítésére irányuló amerikai erőfeszítések egész nyáron folytak, de Obama, aki némi tétovázás után, de felkarolta a tiltakozó ellenzék ügyét az arab régióban, végül mégiscsak abba a döntési kényszerbe sodródott, hogy vagy megvétózza a palesztin törekvéseket, vagy elidegeníti magától Izraelt, és vele együtt a zsidó állam amerikai támogatóit.

Miközben az amerikai tisztségviselők egy része továbbra is derűlátó egy esetleges kompromisszum esélyeivel kapcsolatban, Washingtonban megkezdődött annak tervezése, hogy hogyan korlátozzák a minimumra a palesztinok státusáról megtartandó szavazás negatív következményeit. A figyelem elsősorban arra irányul, hogy az izraeliek és a palesztinok között fennmaradjon a biztonsági együttműködés Ciszjordániában és Izrael keleti határa mentén.

A kompromisszum elérésére irányuló erőfeszítéseket David M. Hale új közel-keleti különmegbízott – akit George J. Mitchell májusi lemondása után neveztek ki – és Dennis B. Ross, a nemzetbiztonsági tanácsnak a régióért felelős tagja irányítja. Az amerikai külügyminisztérium a múlt héten több mint 70 országhoz intézett diplomáciai üzenetet, arra kérve őket, hogy ellenezzék az egyoldalú palesztin lépéseket az ENSZ-ben.

Washington álláspontja szerint ha megtartanák a szavazást, az destabilizálná a térséget és veszélyeztetné a békéért tett erőfeszítéseket.
A külügyminisztériumi üzenet célja kormányzati források szerint az volt, hogy a lehető legcsekélyebbre csökkentsék azt a többséget, amely várhatóan a palesztinok mellett szavaz majd. Washingtonban úgy tudják, a közel-keleti rendezésen dolgozó diplomáciai „kvartett” – az Egyesült Államok, Oroszország, az EU és az ENSZ – által hamarosan előterjesztendő békejavaslat arra késztetheti Abbászt és támogatóit, hogy meggondolják magukat.

A kvartett javaslata a The New York Times szerint több lesz jelképes gesztusnál. Az abban felvázolandó útiterv szerint a tárgyalásokat az Obama által májusban ismertetett elvek alapján kellene újrakezdeni. Ezek értelmében Izrael határai az 1967-es háború előtti határok volnának, ezeket a ciszjordániai demográfiai realitásoknak megfelelően, területcserékkel módosítanának, és elismernék Izraelt „zsidó államnak”.

A javaslat részleteivel kapcsolatban azonban maga a kvartett sem egységes. A nyitott kérdések közé tartozik, hogy hogyan határozzák meg az egyre terebélyesedő ciszjordániai zsidó telepeket. Izrael státusával kapcsolatban Oroszország ellenvetését fejezte ki, és több európai ország is óvatosan fogalmaz. Ezenkívül a palesztinok sohasem egyeztek bele abba, hogy Izraelt hivatalosan zsidó államként ismerjék el, annak arab lakossága miatt.

A kvartett megbízottja, Tony Blair volt brit miniszterelnök csütörtökön Izraelben tárgyalt a javaslatról, a jövő héten pedig Ciszjordániába utazik. Az izraeliek eddig pozitívan vélekedtek a tervezetről, de a palesztinok álláspontja egyelőre tisztázatlan.

Amerikai kormányzati források szerint Abbász még a múlt héten is úgy nyilatkozott, hogy ha esélyt látna a valódi béketárgyalásokra, akkor lemondana az ENSZ-szavazásról. Nabil Saat, a Fatah palesztin mozgalom központi bizottságának nemzetközi kérdésekkel foglalkozó tagja azonban megkésettnek nevezte és visszautasította az amerikai javaslatot, és azt mondta, hogy a szavazást arra való tekintet nélkül meg fogják tartani az ENSZ-ben.