Közös értékeink címszó alatt építenek partnerséget egymással B.-A-Z. Megye határhoz közeli városainak televíziói, valamint a szlovák oldalon működő tévécsatornák. A kilenc televíziót projekt a határon túli magyarságra és – természetesen – a pátriában élő szlovák anyanyelvű lakosságot célozza meg azon műsoraival, amelyeket egy közös magazinba szerkesztenek. Itt nem csak technikai együttműködésről van szó, a fő cél az, hogy a nézők nyitottabbá váljanak a másik értékei iránt. A program számos szakmai konferencián keresztül próbálja a legnívósabb szintű műsorszerkesztéseket elérni. Szeptember 15-én négy szakember előadása segítette a projektben résztvevő szerkesztők, műsorkészítők munkáját, az eseményt a miskolci ITC székházban bonyolították le.
Mint azt Harnócz Sándor projektvezető elmondta, összességében kilenc televíziós csatorna együttműködéséről van szó, a műsorok magyar hanggal, de szlováknyelvű feliratozással kerülnek a nézők elé, az érdeklődés olyannyira nagy, hogy a Kassa Megye televíziója is szeretné beépíteni a palettájába. – Tizenhárom szakmai konferencia bonyolódik le a projekten belül – sorolja Harnócz Sándor – amelynek részét képezi az is, hogy a települések televíziói technikai fejlesztésen mennek keresztül túl azon, hogy biztosítjuk a szakmai előrelépést. A projekt egy éves időszakot ível át, de a fenntartás öt évre szól, ami azt jelenti, hogy az adott időszak alatt egy magazinműsort kell elkészíteni havonta. A fejlesztés alatt álló www.kozosertekeink.eu internetes oldalon bárki figyelemmel kísérheti majd munkánkat – adott tájékoztatást a projekt vezetője.

M. Bíró Liza mint média szakember tartott előadást – hangsúlyozva, hogy nem mindegy milyen adások kerülnek képernyőre a magazinműsoron belül. – Mondandóm szakmai kérdésekre, problémákra fókuszált, olyanokra, amelyek előfordulhatnak ebben az összeállításban, hiszen nem mindig a műfaj szabályainak megfelelően szerveződik, épül fel az anyag. Általában nüanszokról kell beszélni, ám amit eddig leszűrtem az az, hogy nagyon kevés a téma narratív felhasználása, a textus. Márpedig ezeknek azonnal, fejben kell megjelenniük az újságíróknál, a televíziózást illetően ideértem a szerkesztőket is. A riportokra helyezik a hangsúlyt általában, zsargonnal élve – nem üt az anyag megfelelően. Abban adok segítséget elsősorban, hogy az anyagok frappánsan, nyelvtanilag helyesen legyenek megfogalmazva, megírva. A szerkesztők gyakran beleesnek abba a hibába, hogy csak gyártják-gyártják a műsorokat, de nem pörgetik vissza, így maga az elkészült mű sem éri el a kijelölt célt. Ha summázni akarok, egyfajta szakmai felelevenítésről szólt a mondandóm – fogalmazott M. Bíró Liza.
Siklósi Beatrix közismert televíziós főszerkesztő szerint a sokak által és sokadszor átbeszélt globalizmus egyfajta hatalom, aminek az az érdeke, hogy minél inkább masszává váljanak azok a közösségek, amelyeket mi ténylegesen közösségként szeretnénk megélni. Az emberek befolyásolása egyre erősebben jelenik meg sajnos, ezzel kellene szembeállni a közszolgálati médiának. Ez nem sikerült az elmúlt évtizedekben, és most sem tudni, kialakul-e valamilyen előrelépés, ennek egyik feltétele egy (vagy több) erős, elkötelezett csapat kialakulása, akik egyetlen célként veszik figyelembe a nemzeti közösséget. Van egy országunk, egy nemzetünk ennek a szolgálatába kell állni, mint ahogy azt takarja maga a közszolgálat szó. Összehangolt munkára van szükség, nem egy-egy műsornak kell tisztába tennie a nézők gondolatvilágát. Ennek egy rendszerre kell épülnie, ám nem szabad az embereket irányítottan befolyásolni, hanem el kell mondani végre tisztességesen a híreket, információkat, az elmúlt évtizedek sötét foltjait végre világossá kell tenni. Nagyon fontos a kultúra, ezt megerősíteném a közszolgálatban, a média segítségével rá kell döbbenteni az embereket arra, hogy komoly történelmi háttérrel rendelkező, nagyszerű nemzet vagyunk – hangsúlyozta Siklósi Beatrix.
Hollósy András televíziós szakemberként adott átfogó tájékoztatást arról, miként kell felépíteni egy szakmai anyagot, különös tekintettel a projektre. – Aki dolgozik, hibázik, nagyon sok probléma merül fel, amelyeket ki kell küszöbölni. A megújult média törvény alapján több újdonságra kell figyelni, gondolok itt elsősorban a kiskorúak védelmére, az alkohollal kapcsolatos figyelmeztetésre, amelyet nem lehet megjeleníteni a televíziós anyagokban. A felelős szerkesztőnek tisztában kell lennie az új rendelkezésekkel, azzal, hogy kinek tartozik elszámolással, milyen szakmai fogalmakat kell magáévá tennie. Ezeket próbáltam besűríteni az előadás anyagába, de rátértem arra is, mitől jó egy felkonferálás, hogyan helyezhető el egy stendap az anyagban, egyszóval olyan kérdésekre irányítottam rá a figyelmet, amelyek segítik a projektben résztvevő kollégák munkáját – mondta Hollósy András.